I.Személyiségi jogok a polgári jogban:

A polgári törvénykönyvben nevesített(legfontosabb)személyiségi jogok:

1.A személyhez fûzõdõ jogok általános védelme

2. Névvédelem

3. A jó hírnév, a becsület és az emberi méltóság védelme

4. Sajtó-helyreigazítás

5.A képmás és a hangfelvétel védelme

6. Titokvédelem

7.A magánlakás védelme

8. Az adatvédelem

-egyéb itt nem nevesített jogokról, pl. magzati élet védelme, kegyeleti jog, stb. más,külön törvények rendelkeznek.

II.Polgári jogban biztosított védelmi eszközök:

a)Az emberi személyiség objektív feltételű védelmi eszközei =>jogsértés bírói megállapítása, eltiltás, elégtétel adására való kötelezés ,megsemmisítésre kötelezés

b)emberi személyiség védelmének szubjektív feltételű védelmi eszköze:vagyoni kár,vagy személyiségi jog megsértése esetén=> kártérítésre kötelezés

c) bírság, ha a kártérítés címén ítélhetõ összeg nem áll arányban a jogsértõ magatartás felróhatóságával(tehát, ha keveslik az összeget) Þ a bíróság közérdekû célra fordítandó bírságot is kiszabhat

-ezeketgyakran együtt szabják ki, pl.szellemi alkotásoknál(cdket 20000 példányban lemásolod ,rajtakapnak, fizetsz 1 milát+másolt cdk megsemmisítésére köteleznek)

III.A személyhez fûzõdõ jogok érvényesítése (85. §)

- főszabály:csak személyesen vagy jogi képviselővel lehet őket érvényesíteni

- kivétel:

      - cselekvőképtelen (helyettük tves képviselő, gyám, gondnok, esetleg ügyész)

   -elhunytak=>kegyeleti jogokat(pl. ha az az elhunytat rágalmazzák halála után) a hozzátartozók érvényesíthetnek

Részletezve(egyszer olvasd el)

 A személyhez fûzõdõ jogok általános védelme(76§)

- a személyhez fûzõdõ jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani (generálklauzula, általános védelem)

- védelemre jogosultak: emberi személyek + jogi személyek (kivéve csak embereknél elõforduló személyeségi jogok: pl. testi épség, egészség, emberi méltóság, stb)

- korlátozás: a sértett beleegyezése, a jogosult hozzájárulása a magatartáshoz kizárja a jogellenességet (pl. mûtétbe való beleegyezés Þ testi sértéshez való hozzájárulás), de: hozzájárulás nem sérthet v. veszélyeztethet társ-i érdeket (pl: öncélú mûtét tilos)

- személyhez fûzõdõ jogokat korlátozó szerzõdés v. jognyilatkozat semmis

3. A személyiségi jogok sérelmének különös esetei

      - megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos jogok

      - lelkiismereti szabadság a része (vallási meggyõzõdés szabad kinyilvánítása->külön tv)

      - más kiemelten fontos személyiségi jogok

             - személyes szab. jogellenes korlátozásának tilalma

                   - szabad csel, mozgás

                   - tartózkodási hely, lakóhely, munka szabad megválasztása

                   - gondolatközlés, véleménynyilvánítás, bírálat szab-a

                   - jogos korlátozás: büntetõeljárás, büntetõ-végrehajtás, hadkötelezettség, kényszer-gyógykezelés

             - testi épség, egészség megsértésének tilalma

                                               - testi épség: az egész emberi test minden részének sértetlensége

                   - egészség: emberi szervezet zavartalan mûködése

- mûtét = kockázat Þ beteg írásbeli hozzájáruló nyilatkozata kell (jogosult minden beavatkozást megtiltani); részletesen fel kell világosítani

- vagyoni kár és nem vagyoni kárigény is érvényesíthetõ az esetek többségében

4. Névvédelem (77. §)

- névviselés joga másokat kirekeszt annak jogtalan használatából

- névviselés funkciói:

      - a név viselõjének azonosítása a társ. szempontjából

      - a társ. többi tagjától való megkülönböztetés

      - jelzi a családhoz tartozást, az apai (v. anyai) leszármazási vonalat)

- magyar sajátosság: elõl a vezetéknév

- névviselés részletes szabályai: anyakönyvi és családjogi jogszabályok

      - névviselési kötelezettség alól kivétel:

             - tudományos, mûvészi, irodalmi, v. közszerepléssel járó tevékenység felvett névvel is folytatható, de: felvett név nem egyezhet más hasonló közszereplést folytató személy nevével

      - jogsérelem és jogvédelem álnevek, fedõnevek, csúfnevek, becenevek esetén is jelentkezhet

- névviselési jog sérelme: ha vki jogtalanul más nevét használja, v. jogtalanul máshoz hasonló nevet visel

- tudományos, mûvészi, irodalmi tevékenység (egyéb közszereplés, pl: politikus nem!): ha ezt folytató személy neve összetéveszthetõ már korábban hasonló tevékenységet folytató személy nevével Þ késõbbi pályakezdõ csak megkülönböztetõ toldással, v. elhagyással használhatja nevét

5. A jó hírnév, a becsület és az emberi méltóság védelme (76., 78. §)

- hírnév: társ-i, közéleti, gazd-i ismertség (trv csak ha kedvezõ, akkor védi)

- becsület: egyéni értékek elismerése a társ. részérõl

- emberi méltóság: minden embert megilletõ emberi alapjog

      - mindenki emberhez méltó életvitelt köteles kialakítani

      - minden más személy köteles tartózkodni a fenti akadályozásától

- a jóhírnév védelme

   - a sérelem megállapításának feltételei:

         - vmilyen személyt sértõ közlés

                - szóban, írásban, képekkel, jelekkel, mozdulatokkal

                - közvetlen, v. közvetett (híresztelés)

         - a tényállás kifejezése

                - nyíltan, burkoltan, v. elhallgatés útján (pl. azt nem mondják, hogy a vád alól felmentették)

         - a tényállás objektív valótlansága

                                   - pl. célzatos csoportosítással, lényeges elemek elhallgatásával, lényegtelenek felnagyításával

         - ezzel a személy hátrányos értékelése

- a becsület védelme

      - a személyiség téves értékelése ellen véd

      - sértés pl: személyiség értékének meg nem felelõ értékelõ, bíráló közlések

      - az embert magatartásától függõen illeti meg

- emberi méltóság védelme: minden embert megillet

6. Sajtó-helyreigazítás (79. §)

- sajtójog: sajtótv, polgári eljárásjog, ptk, btk

- sajtó: vélemény- és sajtószab - személyiségi jogok megsértése

- a sajtótrv szerint a sajtó tevékenysége:

      - hiteles, pontos, gyors tájékoztatás

      - sajtószab gyakorlása nem valósíthat meg bûncsel-t, ill. elkövetésére nem hívhat fel , nem sértheti mások személyéhez fûzõdõ jogait

      - nyilatkozat nem közölhetõ, ha az azt adó személy arra hivatkozva, hogy azt az újságíró megváltoztatta nem engedi közölni

- sajtóhelyreigazítási kérelem:

         - az igényelheti, akinek személyét érinti a közlemény

   - határidõk:

         - sajtóhelyreigazítás kérhetõ: a közlemény megjelenésétõl (v. közvetítéstõl) számított 30 napon belül írásban (jogvesztõ jellegû)

         - helyreigazítási kötelezettség: (megtagadható Þ per)

                - napilap: kézhezvételtõl számított 8 napon belül

                - folyóirat, filmhíradó: következõ szám

                - rádió, tv: 8 napon belül, a sérelmes közléssel azonos napszakban

         - helyreigazítási kötelezettség elmulasztása: 15 napon belül kereset indítható

   - helyreigazítási per: a közleményt átfogóan kell vizsgálni

- közömbös részletek, pontatlanságok nem adhatnak alapot

- véleménnyilv., értékelés, bírálat, társ-i, pol-i, tudományos, mûvészeti vita önmagában nem lehet sajtó helyreigazítás alapja

- jogsértés a mástól szerzett értesülés továbbadásával, híreszteléssel is megvalósulhat

- bûntetõ-eljárásról való tudósítás: objektív + felmentõ ítéletetrõl az érintett kívánságára tudósítani kell az olvasókat

   - helyreigazító közleményként a jogosult válaszlevele közzétételét is kérheti

   - helyreigazító közlemény kötelezõ elemei:

         - mely tényállítása volt valótlan

         - mely tényeket tüntet fel hamis színben

         - melyek a valós tények

   - max. bírság: 500.000 Ft (közcélra kell fordítani)

7. A képmás és a hangfelvétel védelme (80. §)

- az emberi személyiség külsõ megjelenése: kép, hang (azonosít, egyéniesít)

      - képmás: rajz, vázlat, festmény, szobor, fénykép, film

      - hangfelvétel: bármilyen hangrögzítõ és továbbító eszköz

- általános szabály: k+h-val való visszaélés tilalma

   - visszaélés: visszaélésszerû készítés, felhasználás, nyilvánosságra hozatal

-főszabály: k+h nyilvánosságra hozatalához az érintett személy hozzájárulás szükséges

- nem kell hozzájárulás:

a)nyilvános közszereplésen készült k+h

      - közéleti emberek nyilvános fellépése

      - hallgatóság, tüntetés résztvevõje, járókelõ (tömegfelvételek)

b)eltűnt, v. bűncselekményt elkövetõ személyrõl készült k+h sem kell hozzájárulás, ha:

      - nyomós közérdek, v. méltánylást érdemlõ magánérdek indokolja,

   - hatóság engedélyezi

   - nyilvános bír-i tárgyalásról k+h: a bírósági tanács elnöke és az érintett személyek hozzájárulásával (súlyos bûncsel.: elég a tanács elnöke)

8. Titokvédelem (81. §)

- titok: az emberek szűk köre által ismert, adott személyre vonatkozó tények, adatok, következtetések, melyeknek egy zárt körbõl való kikerülése sérti az adott személy érdekét

- nevesített titkok a ptkban: a levéltitok, a magántitok, az üzemi és üzleti titkot

      - Ptk-ban nem nevesített titokfajták pl.

             - orvosi titok (Eütv tartalmazza)

                   - titoktartás köre:

                   - orvosi adatok

                         - megbetegedés körülményei

                         - egyéb adatok (családi, mh-i körülmények)

                   - orvos: negatív kötelezettség (csak beteggel, ill. hozzátartozójával közölhet adatot)

                         - érintett személy felmentést adhat alóla

                         - jogszab. ad felmentést: pl. fertõzõ betegségek, tanuzás

                   - vizsgálatra vonatkozó feljegyzések, kórlapok másolatának kiadása nem kötelezõ

             - ügyvédi titoktartás

                   - ügyvéd-ügyfél jogviszony: bizalmi kapcsolat

                   - ügyvédi titok: a megbízás keretében az ügyvéd tudomására jutott minden tény és adat (ügyvédnél õrzött iratokra, ügyvédjelöltekre is vonatkozik)

            

             - gyónási titok: csak egyház trvkönyv szabályozza

             - államtitok, szolgálati titok, üzleti titok, bantitok, üzemi titok

9. A magánlakás védelme (82. §)-ez nem túl lényeges….

10. Az adatvédelem (83. §)

- tömeges adatnyilvántartás terjed Þ személy tudta nélkül rengeteg adat gyûjthetõ róla

      - 1992 évi LXIII. tv (adatvédelmi tv)

             - információs önrendelkezési jog: a személy maga rendelkezik személyes adatainak sorsáról (felvétel, felhasználás)

             - célhoz kötöttség: személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott jogszerû célra és mértékben lehet

                         - személyes adat: személlyel összefüggésbe hozható adat, abból következtetés vonható le rá nézve (pl. hitelképesség, alkalmasság)

                - különleges adat: faj, nemzet, pol-i vélemény, pártállás, büntetett elõélet, egészségi állapot: csak trv és csak hozzájárulással rendelheti el kezelését

         - adatkezelés: felvétel, tárolás, feldolgozás, továbbítás, megváltoztatás

         - közérdekû adat: nem személyes és nem különleges adat

         - garanciális intézmény: adatvédelmi biztos (ombudsman), adatvédelmi iroda