A színekről

Egy tárgy színét 2 dolog határozza meg: a fényforrásban lévő színek és a tárgy azon tulajdonsága, hogy mely színeket veri vissza, illetve melyeket nyeli el. Ha a fényforrás fehér (ez minden színt tartalmaz) akkor a tárgy látható színe csak a tárgyról visszaverődő színektől függ. Ha a fényforrásból hiányzik egy olyan szín, melyet a tárgy visszaverne, akkor a tárgynak "hamis színe" lesz. Ha a fényforrásból hiányzik az összes olyan szín, melyet a tárgy visszaverne, akkor a tárgy fekete lesz (minden más színt elnyel).

Generatív alapszínek (világítástechnikában használatos): piros (red), zöld (green), kék (blue)
Másodlagos színek (valamely két alapszín keveredéséből létrejövő színek): türkíz (cyan), bíbor (magenta), sárga (yellow)

Elemi alapszínek (festésnél használatos): piros, sárga, kék

Másodlagos színek (valamely két alapszín keveredéséből létrejövő színek): narancs, zöld, viola

Additív (összeadó) színrendszer: A fény-színek szerint keverednek, újabb szín bekeverése a színerőt növeli. Az alapszínek (RGB) egyforma keveréke a fehér színt eredményezi. A színek hiánya tökéletesen fekete színt eredményez. A színek keverését úgy lehet elképzelni, mintha újabb és újabb lámpákat kapcsolnánk be.

Szubtraktív (kivonó) színrendszer: Az elnyelt színek szerint keverednek, újabb szín bekeverése a színerőt csökkenti. A fekete a színek összességét, a fehér a színek hiányát jelenti. A színek keverését úgy lehet elképzelni, mintha újabb és újabb színű áttetsző fóliákat helyeznénk egymásra.

Tipográfiai színrendszerezés

Megkülönböztetjük a színek fizikai megjelenését és hangulati hatását.

Fizikai megjelenés szerint a színek lehetnek:

- többirányú (tarka szín)

- egyirányú (fehér és fekete)

- telített (egy adott szín tökéletes képviselője)

- derített (a telítet szín fehérrel világosítva)

- tompított (a szín feketével való sötétítése)

- tiszta (sárga, vörös, kék)

- tört (két tarka szín keveredéséből keletkező harmadik szín)

- másodlagos színek valamely két tiszta szín keveredéséből létrejövő színek (narancs, zöld, viola)

Hangulati hatás

A tiszta, a másodlagos és a három nem tarka szín (fehér, fekete, szürke) alkotják a kilenc főszínt. Ezek harmonikus kombinációba léphetnek egymással. Hangulati hatás szerint megkülönböztetünk hideg, meleg és semleges színeket. Meleg színek általában a vörös és árnyalatai (pl. narancs, barna stb.). Hideg színek általában a kék és árnyalatai. A semleges színek pedig a meleg és a hideg határán helyezkednek el (leginkább szürke és árnyalatai).

A színek hangulati megítélése konvencionális: alkalmasak 1-1 kultúrán belül szimbolikus értelmezések kifejezésére, ez kultúránként változhat. Az európai kultúrkörhöz tartozó színhatások:

-Fehér – tisztaság

- Fekete – gyász

- Zöld – reménység

- Sárga – irigység, fény, pompa, betegség

- Vörös – tűz, élet, öröm, hősiesség, szerelem

Pszichológiai hatás:

- Vörös – élénk, siet

- Sárga – támad

- Kék – távolít

- Zöld – megnyugtat

- Narancs – serkent

- Bíborvörös – izgat

- Viola – nyugtalanít

- Szürke, ezüst, arany – semleges, kiegyenlít

Kontrasztok

A színharmónia részben szubjektív, részben függ az adott kor kultúrájától. Számos színharmónia-elmélet kiindulópontja, hogy a huzamosabb ideig szemlélt zöld felület után vörös utókép keletkezik. Vagyis az emberi szem automatikusan kísérletet tesz a színhatások egyensúlyának létrehozására. A sötét-világos, a hideg-meleg, a komplementer színek párban ellentét (kontraszt)-harmóniát alkotnak.

Hat különböző kontraszthatást különböztetünk meg:

Magábanvaló kontraszt

 

A magábanvaló kontraszt a legegyszerűbb színkontraszt, előállításához csupán három egymástól elütő színre van szükség. A színeket tisztán, legnagyobb világító erejükben kell használnunk. A legnagyobb erejű magábanvaló kontrasztot a vörös, sárga és kék színekből hozhatjuk létre. Hatása mindig harsogó, erőteljes és tarka. Ereje csökken, ha a kiválasztott szín távolabb esik a három elsődleges színtől. A másodlagos színek magábanvaló kontrasztja gyengébb az elsőrendűekénél.

 

Fény-árnyék kontraszt

A fény-árnyék kontraszt, a sötét-világos kontrasztjai egész életünkben jelen van környezetünkben. A fekete és fehér minden tekintetben ellenétesek, közöttük helyezkedik el a számtalan szürke és az egyéb színek. Csak egyetlen maximális fekete és egyetlen maximális fehér létezik, e két szín között helyezkednek el a világos és sötét szürke tónusok. Ez a tónus fokozat megalkotható a színkör bármely tizenkét tiszta színéből. A tiszta sárga a legvilágosabb tónusú, a narancs, a kék, a vörös és az ibolya egyre sötétebb tónusúak.

Hideg-meleg kontraszt

A színkör színeiben a sárga, a sárgásnarancs, a narancs, a vörösesnarancs, a vörös és a vörösesibolya színeket általában meleg színeknek nevezzük, a sárgászöld, a zöld, a kékeszöld, a kék, a kékesibolya, és az ibolyaszíneket pedig hideg színeknek. Ez a megkülönböztetés azonban csalóka. A kékeszöld mindig hideg, a vöröses narancs mindig meleg. A közöttük elhelyezkedő színek hol hidegek, hol melegek, attól függően, hogy hidegebb vagy melegebb színekkel állnak-e kontraszthatásban

 

Komplementer kontraszt

A színkörön átellenben szereplő színek alkotják a komplementer színpárokat (egyenlő arányú keverésük szürke színt ad). A komplementer színek az emberi szem számára természetes ellentétpárok, feszültséget sugároznak. Ilyen párok a sárga-ibolya; narancs-kék; vörös-zöld

 

Minőségi kontraszt

 A minőségi kontraszt esetében a színek telítettsége, élénksége változik. Ha a telítettség mellett a világosságot azonosnak hagyjuk, alig egy-két fokozatot tudunk elkülöníteni a telített szín, és a vele egyforma világosságú szürke között.

 

Mennyiségi kontraszt

A mennyiségi kontraszt az egymás melletti színfelületek nagyságának különbségén alapul. Értelemszerűen a nagyobb felület dominál a kisebb fölött. Ahhoz, hogy mégse boruljon fel az egyensúly, a színfelületek nagyságát megfelelően kell megválasztani. Bármely két színes felület esetében megállapítható az a méretük közti arány, amelyben a két szín egyensúlyban van. A különböző színek mennyiségi értékei:
sárga – 9                        narancs – 8
vörös – 6                       zöld – 6
kék – 4                          ibolya – 3
Ezek szerint, ha pl. kék és sárga színt helyezünk egymás mellé, a sárgából 4, a kékből 9 területi egység esetén lesz azonos a két szín értéke.