/Forrás: Malcolm F. Malette – Újságíró kézikönyv/

A szavak állhatnak képek nélkül, ám a képek nem állhatnak szavak nélkül. Amikor a tipográfus a képeket és a szövegeket összeállítja, ezzel ő válik a kommunikáció végső formálójává. A régi axióma szerint pedig minden képet azonosítani kell.

Sokszor halljuk a fotósok ellenvetését: „Az én képeim magukért beszélnek.” Ez nem így van. Egy képet sokféleképpen lehet értelmezni, hacsak nem mondjuk meg az olvasónak melyik közülük a helyes interpretáció. Márpedig amíg nem értelmezik megfelelő módon, addig nem jön létre maga a kommunikációs fázis sem. S ha néha-néha találkozunk is egy-egy kivétellel, az időnkénti túlbeszélés, fölösleges magyarázat veszélye sokkal kisebb, mint a hiányos megjelölésé, azonosításé.

A képeket tehát képaláírással együtt küldjük a nyomdába. Az aláírás a kép elválaszthatatlan része, s fontos, hogy a szövegtől eltérő betűkkel szedjük. Ha ugyanolyan, mint maga a szöveg, beleolvad a betűtengerbe, elveszíti megkülönböztető jellegét. A tapasztalatok szerint a félkövérrel szedett sorok a legalkalmasabbak képaláírásokhoz. Emellett a képaláírás betűtípusa – az ajánlásoknak megfelelően – legalább egy-két ponttal nagyobb legyen a szöveg antikváinál. Minél könnyedebben olvassuk el a képaláírást, annál hatékonyabb lesz a szó-kép kapcsolat.

A képaláírásnak a következőket kell elmondania:

 - mi a hír, vagyis maga az ok, amiért a képet betesszük az újságba

 - a képen látható személyek, legalábbis az (azok), aki(ket) feltétlenül azonosítani kell

 - hívjuk fel az olvasó figyelmét, ha a képen van valami fontos, vagy érdekes, amit különben magától nem venne észre.

A fotó és a fotót kísérő képszöveg erősítheti vagy ronthatja a verbális szöveg üzenetének hitelességét, ezért megtervezése nagy figyelmet kíván.

Nagyon fontos, hogy a tördelésnél a kép szövegét az olvasó egyértelműen a képhez tartozónak lássa. Ezt egyrészt úgy érhetjük el, hogy a kép közelében (leggyakrabban alá, de elvileg bármely oldalára) helyezzük el, és feliratának stílusát olyanra választjuk, hogy legalább kettő, de inkább három tulajdonsággal térjen el a főszövegtől (pl. méret, igazítás, kurzív). Szerencsés megoldás, ha a képszövegben használt betűtípusok és a hasábméret eltér a kapcsolódó közlemény grafikai paramétereitől. Fontos a megfelelő térköz biztosítása, amelynek minimum 1 cicerónak kell lennie minden oldalon. A képfelirat ne tűnjön (a szöveghez tartozó) jegyzetnek vagy címnek. A fotós illusztrációk egyik fajtája a képcikk. A kép és a szöveg egy keretben van. A szöveg a kép mellé kerül.

abra07