I. Klasszikusok

                1. Kazinczy Ferenc

Batsányi Jánossal és Baróti Szabó Dáviddal együtt indították meg az 1. magyar folyóiratot, a Magyar Museumot (1788-1793), de az első szám után kilépett, és önálló folyóiratot indított, az Orpheust (1789-1790)

~ a „józan gondolkodás”, vagyis a voltaire-i – jozefinista – felvilágosodás terjesztője -> később radikalizálódott – Rousseau, Helvetius, Holbach eszméi jelentek meg a lapban.

- A Teremtőtől kapott értelem jogán c. írása a teljes véleményszabadságért szállt síkra

                2. Batsányi János

Nemesi reformer volt. A Magyar Museumot általános, világnézeti jellegű lappá kívánta tenni.

Bessenyei programjának aktualizált változatát képviselte.

- konfliktusok a cenzúrával

- A franciaországi változásokra (1792) c. verse miatt hajszát indítottak lapja ellen.

- Vélekedés és javallás c. glosszája az újságírói hivatás kérdéseiről.

                3. Kölcsey Ferenc, Szemere Pál: Élet és Literatúra (1826-1833)

Maguk köré tömörítették a romantika hazai életíróit: Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc, Stettner György

- irodalomkritika alapvető kérdései

- a II. kötet címét Szemere Muzárionra változtatta, ezzel egy időben megváltozott a folyóirat jellege is -> Kölcsey kivált

                4. Kossuth Lajos

- Országgyűlési Tudósítások, Toldalék -> Törvényhatósági Tudósítások

1837: hűtlenségi pert indítottak ellene, majd „felségsértés” címén bebörtönözték

- Pesti Hírlap

A vezércikk meghonosítója

                5. Toldy Ferenc

- Kritikai Lapok (1831-1836) – Bajza József szerkesztette

- 1834-től Tudománytár

                6. Bajza József

- Athenaeum: 1837. jan. 1-jén jelent meg az első száma

Politikai jellegű lap, amely összefogja az ellenzéki törekvéseket és egyben színvonalas ismeretterjesztő lap. Hetente kétszer jelent meg.

- Vörösmarty költeményei, Gyulai Pál, Petőfi Sándor első verse

                7. Petőfi Sándor

A Pesti Divatlap (1844-1848) segédszerkesztője Vahot Imre mellett, megállapodtak, hpgy verseit csak itt közölheti. 1845-ben a Tízek Társasága bojkottálta a divatlapokat, így megromlott a viszonyuk. Néhány év múlva viszont újra jelent meg Petőfi-vers a Pesti Divatlapban: a Nemzeti dal, a forradalom kitörésekor.

I. Sajtócézárok

                1. a Légrády-testvérek

A könyv- és lapkiadó vállalat egyik tulajdonosa, Légrády Károly (1834-1903) szerkesztésében jelent meg a Pesti Hírlap mutatványszáma 1878 karácsonyán. - Ezzel megszületett a független politikai napilap.

- Ez volt az első egyértelműen üzleti alapon álló lap.

- Nem vezetni és nevelni akarta az olvasókat, hanem „szolgálni és igényeiket tükrözni”. A valódi közvélemény visszhangja kívánt lenni.

- kisebb, berlini méret

- a lap szellemét a kiadó-tulajdonos határozat meg:

1881-ben Légrády megakadályozta, hogy ellentétes szellemű cikket közöljenek, melynek okán az egész szerkesztőség kilépett. -> Rákosi Jenő vezetésével új lapot alapítottak, a Budapesti Hírlapot.

- 1902-ben fiai, Légrády Imre és Ottó vették át a Légrády Testvérek Nyomdai Műintézetet, 1919-től Légrády Ottó egyedüli tulajdonos.

Először Imre, majd Ottó lett a Pesti Hírlap főszerkesztője (1919-1944).

- Légrády Ottó 1913-ban megalapította az Érdekes Újságot, és ebben az évben lett a Magyar Újságkiadók Országos Szövetségének elnöke.

- a Pesti Hírlap az I. vh. idején elérte a közel félmilliós példányszámot.

                2. Rákosi Jenő (1842-1929)

- a XIX. század egyik érdekes és jelentős irodalmi újítója, a mértéktartóan haladó, de mégis progresszív akkori fiatal írók vezéralakja, kitűnő irodalom- és színházszervező, publicista, az irodalmi és politikai reakció nagy hatású szellemi vezére

- Német származású, de már magyar érzelmű, szegény családból származott. Az apja gazdatiszt volt, őt is annak szánták. De ő többre vágyott, és Pestre jött jogásznak tanulni. Író, költő, újságíró akart lenni.

- Fiatal magyar írók társaságába került. A Kávéforrás nevű diák- és bohémkávéházban Toldy István, Dóczi Lajos, Berczik Árpád, Ágai Adolf a legszűkebb baráti köre. Ezek közül egyik sem lesz kiemelkedően jelentékeny író, de hatásuk kimutatható az éppen felnövekvő haladó nemzedékre, Reviczkyre, Bródyra, vagyis Ady és a Nyugat előkészítőire.

- 22 évesen megírja Aesopus című újromantikus drámáját.

- Sikere láttán Kemény Zsigmond pártját fogta, behozta a Pesti Naplóhoz, ahol az ifjú riporter megtanulta a liberális Deák-pártiság tiszteletét. Ezzel a Kávéforrás-kör írói átvették a lapot, később önállóan jelentkeztek, mint a Reform (1870-1875) szerkesztősége (éjféli lapzárta).

- 1875-1881 között az újonnan alapított Népszínház igazgatását látta el.

- A Budapesti Hírlap megindítása (1881) után már csak drámaíróként van köze a színpadhoz, de tollát a századfordulón szívesebben állítja a politika szolgálatába: 1902-ben vonul vissza végleg a színműírástól és mint újságírónak ekkor van a legnagyobb hatalma.

- A Budapesti Hírlap szerkesztésében az egységes szellemet követte.

- 1895: Esti Újság megindítása – az 1. igazi bulvárlap, „gyorsan, tömören, teljes képét fogja adni a napnak”

- Választékos stílusú, hatásos publicista volt, sokat tett az újságok nyelvezetének gondos magyarságáért (még a közkeletű idegen szavakat is kerülte, azokat magyarosan írta, túlzásba is esett, amikor még a külföldi személyneveket is lefordította: nemcsak Sekszpír Vilmost írt, de még Viktor Emánuel olasz király nevét is Győző Manónak mondta és írta).

- 1909-ben és 1915-ben sajtóhadjáratot vezetett Ady ellen, de nem kímélte Babitsot sem, aki útjában állt háborús propagandájának.

- Az első világháborúban ő volt a legfőbb háborús uszító még akkor is, amikor már nyilvánvaló volt a bukás. A forradalmak leghangosabb szavú kárhoztatója volt. A tanácsköztársaság mint uszító ellenforradalmárt néhány napra letartóztatta. Az ellenforradalomnak ezután ő lett az egyik szellemi vezére. Viszont akkor egy kis zökkenő megzavarta együttműködését a szélsőjobboldallal: egy hang erejéig sem azonosult az ellenforradalom antiszemitizmusával, és egyértelműen szembefordult a zsidóüldözéssel.

- A Horthy-korszakban pedig a már aggastyán sajtóvezér a revizionizmus és a szomszédok elleni uszítás szellemi vezére.

- 1929-ben halt meg.

                3. Miklós Andor (1880 –1933)

- Újságírói pályáját 1901-ben a Magyar Szónál kezdte. 1902-ben a Pesti Napló közgazdasági rovatának szerkesztésével bízták meg.

- 1910-ben megalapította az Az Est c. politikai napilapot, melyet a 20-as, 30-as években a középrétegek népszerű és rendkívül elterjedt napilapjává fejlesztett. Főként friss, szenzációkat kereső hírszolgálatával tűnt ki, emellett igyekezett a függetlenség látszatát megőrizni anélkül, hogy valóban ellenzéki szerepre vállalkozott volna, aki lényegében a liberális nagypolgárság álláspontját képviselte a sajtóban.

- Később vállalata érdekkörébe vonta a Pesti Napló és Magyarország c. lapokat.

- Az Est szerkesztői: Miklós Andor, Földi Mihály és Mihályfi Ernő volt, főmunkatársa: Móricz Zsigmond.

Az, ami 1910. április 16-án, szombaton történt, előre láthatóan korszakváltást hozott. Korábban sosem látott reklámhadjárat után megjelent Az Est. Házfalakra, kerítésekre, bútorszállító kocsikra és újságok szélére kerültek fel a hirdetések, munkatársak és barátok kaptak kézi pecséteket, amelyekkel mindenhova ráüthették már jóval korábban, hogy "Az Est megjelenik április első felében". A lapdíszeket és plakátokat ugyanúgy jeles művészek tervezték, mint a markáns betűfejlécet is (Falus Elek).

- Az Est tisztán üzleti vállalkozás volt.

- A négyhasábos címlap közepét tőzsdei jelentés foglalta el, bal szélen egy hasábban futott a rövid vezércikk, jobb oldali tükörképén valami érdekes, izgalmas tudósítás, a kettő között, a tőzsde rovat felett pedig a kiemelt friss hírek kaptak helyet.

- a lap fő újságírói vonzerejét a kor legkiválóbb riportereinek a szerződtetése biztosította, akik közül Kéri Pál, Adorján Andor, Tarján Vilmos és a rettegett leleplezéseiről híres Fényes László neve hosszú időre fogalommá vált a hazai sajtóvilágban.

Mellettük azonban szépírók és költők megnyerése, rendszeres foglalkoztatása is kezdettől fogva cél volt - ami páratlan jelenség a bulvársajtóban.

- Rendszeresítette a riportfotók közlését, a vezércikk mellett kitűnő közgazdasági rovata jelölte ki fő irányvonalát és képviselte a lap állásfoglalásait.

- Az Est-ben jelent meg először teljes oldalas sportrovat és itt honosodott meg a meteorológiai jelentés.

- Az Est gyors sikerének másik oka volt a magyar lapoknál szokatlan technikai felszereltség. Már induláskor is, az Athenaeum Rt. épületében levő kis, lepusztult szerkesztőségi szobában három szerkesztőségi telefonvonal működött, három írógépen dolgoztak a gépírókisasszonyok, és itt lehetett először a munkatársaknak telefonon gépbe diktálni cikkeiket.

- A lap stílusát a hirdetésekhez való hasonlóságával jellemezhetjük.

Tartalmilag és tipográfiailag egyaránt a hirdetések jellegét követte, ettől lettek cikkei szembeszökőek, időnként meghökkentőek és színesek. Egy ilyen felszólítás, mint "Nézd kérlek Szalavszky!" éppúgy lehetett cím, mint egy réteges, több sorba tagolt, eltérő betűkkel írt cím ("Mindenki lepaktált / Új milliók Ausztriának / Khuen és a nemzeti ellenállás").
- Az Est újításainak egyike, hogy a politikai témák kiemelt kezelése, átlagon felüli fontossága megszűnt. Egy szerencsétlenség, gazdasági bűnügy vagy gyilkosság, de akár művészeti esemény helyileg is, terjedelmileg is, a tárgyalás-bemutatás súlyát tekintve is a legkomolyabb nagypolitikai eseménnyel azonos fontosságot nyert.

- Tulajdonosa és irányítója volt emellett az Athenaeum Nyomdai és Irodalmi Intézetnek, a korszak legnagyobb könyv- és lapkiadójának.

- Tóth Árpád (1886-1928) 1909-ben Debrecenben újságírónak áll, hogy el tudja tartani családját. Debrecenből továbbra is küld verseket a Nyugatnak, de otthon politizáló cikkeket fogalmaz. Kénytelen tudomásul venni a közéletet, és elrettenti, amit meglát a világból. Éles szemű és biztos tollú társadalombíráló lesz. Ekkor érik azzá a kitűnő újságíróvá, aki majd sokkal később a nagy hatású Az Est-lapok nélkülözhetetlen szerkesztőségi mindenese lesz.

1913-ban végre újra a fővárosba jön, kezdetben házitanító, és csak nehezen talál magának szerkesztőséget, végül Hatvany Lajos veszi pártfogásába. De már ekkor kiderül, hogy tüdőbeteg.

Végső éveinek pesszimizmusa általánosabb jellegű: egyszerre táplálkozik a történelmi csalódásból és a reménytelen betegségből. És egyre erősebb a halálvárás. Noha e végső évek erőteljes munkában telnek el. Bekerül Az Est-lapokhoz. Jól dolgozó, lelkiismeretes és mindenhez értő újságíró. Az Est-lapok azonban annyira lefoglalják, hogy alig ad verseket a Nyugatnak: költeményei is Az Est-lapokPesti Naplóban jelennek meg. (Igaz, Miklós Andor sokkal többet fizet a versekért, mint az örökké anyagi gondokkal küzdő Nyugat, és Az Est-lapok kitűnő irodalmi rovatvezetője, Mikes Lajos igényt tart arra, hogy náluk is jelenjenek meg olyan jó versek és novellák, mint az Osvát Ernő szerkesztette Nyugatban. A kor e két legkiválóbb irodalmi szerkesztőjének vetélkedése igen üdvös volt az egész irodalomra.) valamelyikében, leginkább a

                5. Wodianer Fülöp (1820-1899)

- Nyomdász, könyvkereskedő, könyv- és lapkiadó

- A nyomdászmesterséget a pesti Beimel Józsefnél tanulta. Vándorévei alatt Bécsben, majd Pozsonyban dolgozott. A forradalom hírére Pestre sietett.

- Az Egyetemi Nyomdában vállalt munkát, és alapító tagja lett az első magyar nyomdászegyletnek. A szabadságharc kitörésekor honvédnek jelentkezett.

- 1848. dec. 31-én a nyomda berendezésével és a bankjegypréssel Debrecenbe távozott, ott vezette azt a városi nyomdát, amely a kormány lapját és proklamációit állította elő. A szabadságharc bukása után a nyomdát Aradon a Marosba süllyesztette, ezután külföldre ment, ahonnan 1855-ben tért haza.

- 1856-ban Pesten alapított nyomdát.

- 1864-ben ismét nyomdaengedélyt kért Hódmezővásárhelyre, de az engedélyt csak 1869-ben kapta meg, és ekkor állította fel a város első nyomdáját. Nevéhez fűződik az első helyi, nyomtatott újság, a Vásárhelyi Közlöny megalapítása. ő a kiadója a Hódmezővásárhelyi Szemle, a Hódmezővásárhelyi Lapok című újságoknak is. Sajtói alól került ki az ez időben megjelent legtöbb helyi kiadvány.

- 1861-ben megindította a Magyarország, 1867-ben pedig a Magyar Újság c. lapokat.

- 1876-ban megalapította a Budapest c. politikai napilapot, amely a függetlenségi eszmét szolgálta.

- Kiadásában jelent meg később a Kis Újság és a Mátyás Diák c. élclap.

- 1874-ben megvásárolta a Lampel Róbert-féle könyvkiadó céget. Ettől kezdve negyedszázadon át az ő kiadásában jelent meg a legtöbb tankönyv, népszerű és ismeretterjesztő kiadvány.

- Városához való ragaszkodására jellemző, hogy amikor 1897-ben magyar nemességet kapott, a "vásárhelyi" előnevet vette fel.

- Halál után fiai vezették a vállalatot, amelyet később a Franklin Társulat vett át.

6. Bródy Zsigmond

Pesten jogot tanult, egyetemistaként kezdett újságokba írni.

- 1860-ban a Pesti Hölgydivatlap szerkesztője.

- Majd Bécsbe költözve tudósította a pesti lapokat.

- Hazatérve a Magyar Sajtó munkatársa lett.

- 1869-ben a Pesti Napló vezércikkírója lett.

- Egy ideig a Pester Lloydot szerkesztette.

- 1872-ben miniszteri titkári állást kapott a Belügyminisztériumban.

- Egy év múlva megvált állásától, és Schnitzer Ignáccal megvette a Neues Pester Journalt.

- 1879-ben egyedüli tulajdonosa lett, és névleg főszerkesztője. Vezetése alatt az újság nagyon fellendült és elterjedt

- 1874-ben alapította a Hungaria-nyomdát, megvéve e célra Leitner M. L. tipográfiáját. A vállalat gyorsan fejlődött; a nyolcvanas években már állandóan ötven-hatvan szedővel dolgozott. Hatalmas rotációsain a Neues Pester Journalt és a Politisches Volksblattot nyomtatták.

- 1888-ban Budapest egyik legnagyobb adófizetője lett.