1. A kódex születésének körülményei

– A rendszerváltásig egyetlen újságíró-szervezet – a MÚOSZ – képviselte az újságírókat, majd a kilencvenes évek elején megalakult a MÚK, a Sajtószakszervezet, és néhány évvel később a MAKÚSZ.

MÚOSZ: Magyar Újságírók Országos Szövetsége

MÚK: Magyar Újságírók Közössége

MAKÚSZ. Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége

– A négy szervezet 2000-ben kezdte meg az egyeztetést a közös etikai alapelveket tartalmazó kódexről, amit végül 2002-ben írt alá a négy szervezet elnöke és az etikai ügyekkel foglalkozó illetékese. (A MÚOSZ-nak már évekkel korábban megszületett a saját etikai kódexe.)

2. A közös etikai alapelvek bevezetője (1–3. §)

– A közös etikai alapelvek az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének 1003/1993. számú, újságírói etikáról és a Nemzetközi Újságíró Szövetség 1986-ban elfogadott újságírói magatartásról szóló elvi deklarációjával összhangban született.

– Az alapelvek mind a négy szervezet tagjaira érvényese, de mind a négy szervezet saját etikai kódex megfogalmazására is törekszik.

3. Közös alapelvek (4–11. §)

– Rendelkezik a sajtó szabadságának védelméről,

– Rögzíti, hogy a sajtó útján megszerezhető információ alapvető fontosságú a demokráciában,

– Kimondja, hogy őrizni kell az újságírói függetlenséget és pártatlanságot – a tulajdonosokkal szemben is.

– Rendelkezik a hirdetések és az információk, valamint a hirdetésszervezés és az újságírók kapcsolatáról.

– „A hír szent, a vélemény szabad” – a kettőt el kell választani

– Az újságírásban sem szentesíti a cél az eszközt: ítéletalkotás kérdése, magánélet védelme, személyiségi jogok védelme.

– Hamis információk mielőbbi helyesbítését írja elő.

– Kimondja: az újságíró nem maradhat semleges, ha a demokrácia védelméről van szó.

– Az újságíró felelősséggel tartozik az ifjúság védelméért, a magyar nyelv ápolásáért.

– Az újságíró nem használhatja fel hivatását előny szerzésére.

– Az újságírók egymás közötti – kollegialitási szabályok – kapcsolatáról is rendelkezik.

4. Együttműködési Testület (12–17. §)

– A közös etikai alapelvek megfogalmazásával a négy szervezet felállította az Együttműködési Testületet, amelyben minden szervezet 3-3 tagot delegálhat, elnökét pedig negyedévente felváltva adják. A Testület döntéseit teljes egyetértésben hozza.

– Az ET. állást foglalhat: az alapelvek átdolgozásában, közérdekű etikai ügyekben.

A Közös Etikai Alapelvek szövege elolvasható a MÚOSZ honlapján: www.muosz.hu
 

5. Az etika és a jog kapcsolata

– A törvények mindenkire egyformán érvényesek, ez alól az újságíró sem kaphat felmentést. A törvény nem ismerete nem mentesít a törvény betartása alól.

– Az egyes ember, a különböző csoportok – ilyen például egy szerkesztőség is – etikai normái eltérhetnek egymástól, általánosan elfogadott etikai „törvények” nem léteznek.

– A törvényben iktatott szabályok és az etikai normák nem mindig fedik egymást, előfordulhat, hogy egy törvény tilt olyasmit, amit még etikusnak tartanánk, vagy nem szankcionálja azt, amit etikátlannak gondolunk. A törvény megsértése miatt azonban a bíróság előtt, az elfogadott etikai normák áthágásáért pedig önmagunk és a közösség előtt tartozunk elszámolással.