1. Magyar Rádió

– A rádiózáshoz szükséges technikai találmányok a XIX. sz. végére születtek meg (Hangrögzítés, 1877, Edison; Telefon, Bell, 1876.; Drót nélküli távíró, Marconi, 1894.; A magnó őse, Poulsen, 1898, Az első rendszeres rádiós műsorszórás, 1910, Kalifornia).

– A rádiózás egyik ősének tekinthető Puskás Tivadar 1893-ban Budapesten indított Telefonhírmondója. Később ennek stúdiójában kezdte meg adását a Magyar Rádió is.

– A Magyar Rádiót a Bethlen-kormány alapítja meg, állandó adása 1925. december 1-jén indult. Mai helyére – Bródy Sándor utca – 1928-ban költözött.

– A rádiózás a második világháborúra általánossá válik, igaz propaganda eszközzé azonban csak a háború után lesz.

– 1945. május elsején indul újra a Magyar Rádió, igaz még csak fővárosban, hangszórókon.

– A szabad rádiózásnak a munkáspártok 1948-as egyesülésével szakad vége, 1949-től az Államvédelmi Hatóság őrzi a rádió épületét.

– A Magyar Rádió épülete az 1956-os forradalom idején súlyosan megrongálódik – a forradalomban betöltött szerepe kiemelkedő –, ideiglenesen a Parlament épületéből ad, csak 1957. áprilisában költözhet vissza a Bródy Sándor utcába.

– A hatvanas években állandósul a vidéki stúdiók hálózata, a három főadó, illetve az idegennyelvű adások főszerkesztősége, amely külföldre sugározza műsorát.

– Jelentős változás csak a 80-as évek közepén történi, amikor elindul a Danubius Rádió (évekig csak németül adott, és csak az ország bizonyos, idegenforgalmilag jelentős részein lehetet fogni), majd a Calypso Rádió.

– A rendszerváltás éveiben a Magyar Rádió műsorai meghatározó szerepet játszottak: 168 óra, Gondolat-jel, stb.

– A rendszerváltás után új vezetés került a rádió élére, majd Gombár Csaba elnök távozása után a Csúcs László alelnök nevével fémjelzett korszak a médiaháború kifejezéssel forrt össze.

– A médiatörvény hatályba lépését követően a Danubius Rádiót privatizálták (angol befektetők), és mint országos sugárzású rádió önállósult.

– A Magyar Rádió ma állami tulajdonú részvénytársaság. Működését közalapítvány felügyeli, amelynek kurátorait a parlamenti pártok állítják a parlamenti erőviszonyok szerint. A MR elnökét a társadalmi kurátorokkal kiegészülő ún. nagykuratórium választja.

– A Magyar Rádió ma 3 adót működtet – a Calypso 2001-ben megszűnt – illetve több vidéki stúdiót. Hírműsorai a maguk műsorsávjában a leghallgatottabbak, a Kossuth Rádió hallgatói viszont „elöregedtek”, a hirdetők szempontjából kevésbé értékesek. A Petőfi és a Bartók Rádió hallgatottsága sok sávban nem mérhető.

2. Magyar Televízió

– A televíziózás technikai háttere a második világháborút megelőző évtizedekben alakult ki. Az első napi tévéadást 1936-ban Londonban indította a BBC.

– A magyar televíziózás a Magyar Rádión belül indult. Első kísérleti adás: 1954.

– A rendszeres televízióadások 1957. május 1-jén indultak, a MR nevét 1957. augusztus 18-án Magyar Rádió és Televízióra változtatták. Az MTV a hatvanas évek elején önállósult és költözött a Szabadság téri egykori tőzsdepalotába. Politikai és társadalmi jelentősége elvitathatatlan.

– A hetvenes években megindul a második csatorna és a színes televíziózás, kiépülnek a vidéki stúdiók (Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs). A nyolcvanas évek elején megszűnik a hétfői adásmentes nap.

– Sokak szerint az MTV-ben a romániai forradalom (1989. Karácsony) élő adásban történt közvetítése jelentette a rendszerváltást.

– Az első szabadon választott kormány Hankiss Elemért állítja az MTV élére, aki a produceri rendszer bevezetésével megkezdi a televízió átalakítását, ám a médiaháború elsodorja. 1993-tól megkezdődik az MTV mély válsága: növekszik a pártok befolyása, folyamatos, sokszor politikai színezetű leépítések, eladósodás, a vagyon felélése jellemzi.

– A médiatörvény hatályba lépésével az MTV-t is részvénytársasággá alakítják, majd a kereskedelmi televíziók megindulásával 1997 őszén műholdra kerül a második csatornája.

– Az MTV Rt. élén az MR-hez hasonló szisztémával kiválasztott elnök áll, az rt. megalakulása óta legalább 10 vezetője volt a köztévének.

– A kereskedelmi tévék megindulásával az MTV elvesztette nézői jelentős hányadát (az M1 átlagos nézettsége 10-15% körül mozog, az M2 legtöbbször mérhetetlen), hirdetési bevétele az 1997 előttinek töredékére csökkent, miközben az állam is alulfinanszírozza. Az MTV így mára elvesztette ingatlanait, a Szabadság téri épületben is csak bérlő. Finanszírozása a parlament által jóváhagyott állami támogatásból történik.

3. Duna TV

– A Duna TV-t Sára Sándor (filmrendező) kezdeményezésére a határon túl élő magyarok tájékoztatására kezdték szervezni. Rendszeres műholdas adását 1995. Karácsonyán kezdte meg, ma már Európán kívül a Földközi-tenger térségében és Észak-Amerikában is fogható.

– A Duna TV az MTV-hez és a MR-hoz hasonló szisztéma szerint működik, finanszírozása is jórészt közpénzekből történik.

– Nézettsége a legtöbb idősávban mérhetetlen, olykor eléri az 1-3%-ot, ami hirdetési szempontból értékelhetetlen.

A kereskedelmi médiumokat a közszolgálatiaktól leginkább az különbözteti meg, hogy működtetőjük egy magánvállalkozás, bevételei pedig elsősorban hirdetésekből és/vagy előfizetői díjakból származik (ez utóbbi Magyarországon a kábeles csatornákra jellemző.)

4. Kereskedelmi rádiók

– A kereskedelmi rádiózás első csíráinak a Magyar Rádión belül, önálló csatornaként indult Danubius és Calypso Rádiók tekinthetők. A két adó közel egy évtizeden keresztül konkurencia nélkül működhetett.

– Az MR-től független kereskedelmi rádiók először ideiglenes – 3–14 napos – működési engedélyekkel indultak 1993 őszén, tömeges elterjedésük azonban az 1996. január elsején életbe lépő médiatörvény után kezdődik.

– A médiatörvény két országos sugárzású kereskedelmi rádiót engedélyez. Ezek frekvencia engedélyét 1997-ben adták ki, így született a Danubius és a Sláger Rádió. E kettő a rádiós hirdetési piac közel felét uralja, igaz a kereskedelmi tévék megjelenése nagyban csökkentette bevételeiket.

– A médiatörvény hatályba lépése után lehetett pályázni helyi frekvenciákra. Ma szinte minden megyeszékhelyen 2-3, minden városban legalább egy rádió működik. Ezek általában helyben hallgatottabb médiumok, mint az országos kereskedelmi rádiók.

– Néhány fővárosi rádió kísérletet tesz arra, hogy vidéki frekvenciák felvásárlásával, illetve vidéki rádiókkal való együttműködés révén országos hálózatot építsen ki. (Ez főleg a hirdetési bevételek miatt fontos). Juventus, Rádió 1.

– A helyi rádiók többségének az országos kereskedelmi csatornák által vállalt közszolgálati műsorarányt, illetve több nem zenei műsort kellett vállalniuk a frekvencia elnyerése érdekében.

– A rádiók az általuk használt frekvenciáért éves díjat fizetnek, frekvenciahasználatuk meghatározott időre szól, amely után az ORTT újból pályázatot ír ki az adott hullámhosszra.

5. Kereskedelmi televíziók

– A nem kábeles, országos kereskedelmi televíziók a médiatörvény hatálybalépése után indulhattak el. Az ORTT által kiírt két frekvenciára (az MTV 2-es adójára, illetve az egykor a szovjet hadsereg által használt frekvenciára) három cég pályázott, végül a svéd többségi tulajdonú MTM-SBS és a német RTL nyert.

– A TV2 1997. október 4-én, az RTL Klub néhány héttel később kezdett sugározni.

– Az országos kereskedelmi televíziók néhány év alatt átalakították a hirdetési piacot, a tévézési szokásokat, de a sajtó többi részére is jelentős hatással voltak.

– Az országos kereskedelmi tévék indulásával párhuzamosan megkezdődött a helyi televízió frekvenciák pályáztatása. Ezek többségét megyei vagy városi önkormányzati tulajdonú társaságok nyerték el, közülük több közel egy évtizedes kábeles múlttal a háta mögött.

– Az ezredfordulóra az országban kiépített kábelhálózatok néhány cég kezében koncentrálódott, a hálózatok folyamatosan bővülnek, így egyre több magyar csatorna kezdte/kezdi meg működését kábelen.

– A televíziózást alapjaiban fogja átalakítani a digitális televíziózás, amelyre 2012-ig kellene áttérnie Magyarországnak.

6. Internetes hírportálok

– Az első magyar internetes hírportál 1996-ban jelent meg a világhálón: Internetto. Két évvel később indult az Index, majd nem sokkal később az Origo.

– Az internetes vállalkozások 2000-ben súlyos válságba kerültek, amelyből lassan kilábaltak, és mára jellemzően minden hagyományos médiumnak létezik internetes változata, illetve egyre több önálló internetes portál létezik.

– A hirdetési bevételek a kilencvenes években felfutottak, majd az ezredfordulón megtorpantak, 2004-től ismét szárnyalnak, ami az elemzők szerint a jövőben is így lesz.