I.Az  országgyűlés (törvényhozás)

az Alkotmány szerint:

-Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

(3) E jogkörében az Országgyűlés

a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;

b) törvényeket alkot;

c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét;

d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását;

e) dönt a Kormány programjáról;

f) megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket;

g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről;

h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rend-kívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;

i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények,{…} =szükséghelyzetben: szükségállapotot hirdet ki;

j) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a fegyveres erők külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyar-országi állomásozásáról;

k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt;

l) a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról;

m) közkegyelmet gyakorol.

a legmarkánsabb parlamenti tevékenység a törvényhozás

§          a törvényhozás joga az OGY-t illeti meg, ilyen névvel kizárólag az OGY alkothat jogszabályt

§          a Magyar Alkotmány széles körben ismeri a kizárólagos törvényhozási tárgyak fogalmát – az OGY meglehetősen erős a jogalkotásban

§          közel három tucat nevesített törvényhozási tárgykör van –
 jogalkotási tv szerint az OGY törvényben állapítja meg:

a.)        társadalmi rendre (az állami szervek működése, képviselők jogállása, népszavazás, bűncselekmények, büntetések, stb.)

b.)       gazdasági rendre (tulajdonviszonyok, állam gazdasági tevékenysége, állami pénzügyek)

c.)        állampolgárok alapvető jogaira (állampolgárság; személyi szabadság; házasság; őröklés; szabadságjogok) vonatkozó szabályokat

A törvények a határozathozatal alapján lehetnek:

1.) feles

2.) kétharmados törvények(többség ilyen)

Ogy szervezete:

a)OGY tisztségviselői

 – az elnök, az alelnökök és a jegyzők

b):Házbizottság:

-a Házbizottság tagjai: az OGY elnöke, az alelnökök és a frakcióvezetők

c)Bizottságok

-3 bizottsági típus:

(1.)   állandó bizottság (a ciklus egészére szól!)

(2.)   eseti bizottság (ideiglenes)

(3.)   vizsgálóbizottság

d) frakciók-pártok parlamenti csoportjai

e) apparátus

-az OGY-t négyévi időtartamra választják – minden negyedik év áprilisában vagy májusában

megbízatása az alakuló üléssel kezdődik és az új OGY alakuló üléséig tart

II.Köztársasági elnök:

az Alkotmány szerint Magyarország államfője a KE, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett
è a KE önálló mindenmás hatalmi ágtól független hatalmas valósít meg

Funkciók

1. kinevezési jogköre

1.)     államtitkárok

2.)     MNB elnökének/alelnökének kinevezése

3.)     egyetemi tanárok/egyetemi rektorok…

4.)     állampolgársági ügyekben való döntés

5.)     törvényben meghatározott címek, kitüntetések adása

6.)     egyéni kegyelmezés(lsd.Simek Kitty)

2.Országgyűléssel kapcsolatban:

-részt vehet és felszólalhat az OGY/ bizottságai ülésein


-javaslatot tehet az OGY-nek

-törvényt és népszavazást kezdeményezhet

-feloszlathatja az Országgyűlést, de ilyenkor egyúttal új választásokat kell kiírni

-a KE-i vétó lehetősége a törvény kihirdetésével kapcsolatban!:

=>a KE az OGY-t az általa elfogadott törvény tekintetében újabb megfontolásra késztetheti – ha a törvénnyel/ annak egyes rendelkezéseivel nem ért egyet

è ilyenkor az aláírás előtt 15 napon belül (sürgős esetben 5 napon belül) megfontolás végett és az észrevételeivel együtt à a javaslatot visszaküldi az OGY-nek

è az OGY a törvényt újra tárgyalja – újra határoz

è az OGY elnöke által újra elküldött törvényt a KE köteles aláírni és 5 napon belül kihirdetni

a 15 napos/5 napos határidőn belül a törvényt véleményezésre az AB-nak is megküldheti – ha a törvényt/ annak egyes rendelkezéseit alkotmányellenesnek találja – ha az AB elfogadja ,akkor a KE nem írja alá – ha nem találja aggályosnak, akkor köteles aláírni a törvényt és 5 napon belül kihirdetni

III. a Kormány működése (végrehajtó szerv)

§    a Kormány testületként működő szerv – a ME helyével – a Kormány tagjai még a miniszterektárca nélküli miniszterek és a

§    a Magyar Alkotmány szerint a Kormány feladatai:

1.)       védi az alkotmányos rendet és az állampolgárok jogait

2.)       biztosítja a törvények végrehajtását

3.)       irányítja a minisztériumok és szerveik munkáját, összehangolja tevékenységüket

4.)       meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, biztosítja ezek feltételeit

5.)       meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás rendszerét, gondoskodik ezek feltételeiről

6.)       irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését

7.)       veszélyhelyzetben, közrend és közbiztonság érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket

8.)       közreműködik a külpolitikai meghatározásában, nemzetközi szerződéseket köt

az OGY és a Kormány közötti kapcsolat leglényegesebb, meghatározó jelentőségű eleme a politikai bizalomè a Kormánynak bírnia kell az OGY politikai bizalmát – a Kormány megbízatása megszűnik, ha az OGY tőle a bizalmat megvonja

è hatályos alkotmányunk ezért (1) a konstruktív bizalmatlanság intézményét alkalmazza

1.         a képviselők csak úgy vethetik fel a bizalmi kérdést a Kormánnyal szemben, ha egyúttal az új ME személyére is javaslatot tesznek [jellemző_1]

2.         a ME-kel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szembeni indítványnak kell tekinteni [jellemző_2]

3.         ha az indítvány alapján a képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új ME-nek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni

è a bizalmi kérdést a Kormány is felvetheti a ME útján (2) – kérheti egyúttal, hogy egyes előterjesztése feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen (ilyenkor nem kell új ME-t jelölni) – de ha nem kapnak bizalmat à a Kormány köteles lemondani… feszült politikai viszonyok között így szoktak bizonyosságot nyerni a támogatottságuk felől

(Medgyessy ellen is bizalmatlansági szavazást akartak tartani, de köszönte, inkább előbb lemondott…)