Didaktika

A nevelés tudománynak az oktatáselméletével és módszertanával foglalkozó ága- oktatástan.

Oktatás fogalmának történeti változása

  1. Tanító: A tudás birtokosa, új birtokosokat teremt.
  2. A tanító a tudás helyének birtokosa, megmndja, hogy hol található a tudás.
  3. Tanító egy tudásmenedzser, megmondja, hogy a megszerzett infóval mit lehet kezdeni.

Új eszközök, technlógiák jelennek meg. Új tanulási attitűdök alakulnak ki. Új szabályozási rendszer jön létre.(oktatási, finanszírozási) A tekintélyelvű pedagógia alkonya.

Kommunikáció forradalmai

  • Beszéd forradalma (gondolkodás eszköze) - azonos idő és hely
  • Írás forradalma - megállapodáson alapuló jelkészlettel dolgozik - tér és idő korlátlan
  • Nyomtatás forradalma - írás ipari méretekben - személyiségjegyek eltűnése
  • Távközlés forradalma - tér és időkorlátok kiterjesztése
  • Informatika forradalma - információszerzés korlátainak megszűnése

Didaktika

Fogalmának értelmezése:

Az emberi magatartás kialakulására ható tényezők.

  • Szocializáció: a társadalmi szerepekhez való alkalmazkodás folyamata (ösztönös nem tanult)
  • Nevelés: tudatos személyiségformáló, fejlesztő tevékenység
  • Oktatás: a nevelés értelemre ható eszköze (ismertet, tudást, műveltséget nyújt)
  • Elemei:
    1. Tanulás: tanuló tudatos és aktív tevékenysége
    2. Tanítás: tanulás feltételeinek megteremtése

Képzés:

Az oktatásnak a kompetencia elsajátítására irányuló része (nem általános, hanem szaktudást ad)

Didaktika:

A tanítás -tanulási folyamat (az oktatás) elmélete.
Tartalmazza:

  • A cél, oktatási tartalom, folyamat leírása
  • Szervezeti formák, keretek, módszerek, eszközök meghatározása
  • Ismeretek, jártasságok, attitűdök definiálása
  • Bírálat, értékelés

Sajátossága: "mozgó célpont"

Oktatáselméleti irányzat

  • Tudomány előtti elképzelések - Jézus prédikációi, sámánok stb…
  • Oktatáselmélet fejlődése
    1. Comenius (1592-1670) - "didaktika atyja" - Didactica Magna mit-mivel-hogya-hol? Tanítsunk meg mindenkit mindenre!
    2. Rousseau (1712-1778) - Francia felvilágosodás "…vissza a természethez" (ipari forradalom idején) "a gyermek … találja fel"! (a gyarmek tudja mit akar tanulni)
    3. Herbart (1776-1841) - érdeklődéselmélet :fenn kell tartani az érdelődést, így az emberek maguktól tanúlnak. Hogyan? (nemcsak a gyerekben van érdeklődés)
    4. Willmann (19832-1922) - kultúr pedagógia - Mit tanítsunk? 3 szintű tudásközvetítés -  alapvető tudásszükségletek - matek, vallás… járulékos ismeretek - természettan készségek tanítása - rajz, ének
    5. XX.sz-i pszichológai irányzatok fiziológiai és mentális alapok kutatása, ki a tanuló?

Andragógiai didaktika

Van-e didaktikája a felnőttek oktatásának?
Kétségek:

  • Praktikus dolgok vagy általános műveltség
  • Új ismeretek vagy rögzült szokások
  • Tanagyag közlése vagy aktív részvétel
  • Tekintélyelv vagy cserefolyamat
  • Hiba megtorlása vagy engedése

Felnőttoktatás:

"Az élettapasztalat felidézésének és építésének az elve."

Felnőttség:

A mindennapi életben a felnövekvést követő életszakaszt jelent s halálig tart. Különböző kultúrák, korszakok, etnikumok, társ.rétegek gyakran máshol vonják meg a határvonalat. A felnőtt állapot különféle típusú jellegzetességek összessége.

Életkor kritériumok:

  • Naptári életkor, (életév száma,)
  • Anatómiai, biokémiai és fiziológiai életkor (testi növekedés     befejeződése, nemi érettség.)
  • Pszihkus életkor (dinamikus egyensúly, viszonylagos stabilitás.)
  • Szociális életkor (részvétel a munkamegosztásban, anyagi biztonság, párkapcsolat, állampolgári jogok.)
  • Értékrendszer jellemzők (erkölcsi megfontolás és felelősség érzet)
PÖGGLER szerint a felnőtt lét nem állapot, hanem folyamat. A személynek a felnőtt létre való érettsége számos tényező függvénye.   
  • Szociális érettség S.Q.skála (EA.Doll)
  • Pszhiosexuális érettség
  • Pályaválasztási érettség

Felnőtt életkor szakaszolása:

  1. Levison (1978)
    • Gyerekkor és ifjúkor (0-22 év)
    • A gyermeki világ elhagyása (17-22 év)
    • Korai felnőttkor (17-45 év)
    • Ismerkedés a felnőttek világával (11-28 év)
    • Döntések (28-33 év)
    • Stabilizálódás (33-40 év)
    • Középső felnőttkor (40-65 év)
    • A múlt újraértékelése, életstruktúra váltás, induviduáció (számos válság)
    • Késői felnőttkor (60 felett)
  2. Solon szerint, aki év- tizedes szakaszokra osztotta fel az emberi életet:
    • A 20. életévvel vége tér a gyermek életkor
    • 30 a fizikai érettség lehetővé teszi a házasságkötést, család alapítást,
    • 40. évvel kezdődő élet-évtizdeben fejeződik be  a formálódás,
    • Az 50. életév a csúcspontra jutás évtizede,
    • 60. kortól hanyatlanak az erők.

De rajtuk kívül több neves filozófust foglalkoztatott e téma, mint pl.: Kierekergaart, Sh.Büchler, F.. Pöggeler, (aki szerint az egyik életszakaszból a másikba való átlépés válságokkal jár).

Szocializáció:

Az a folyamat melynek során a gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket, megtanulja a különböző társ. Szerepekben elvárható viselkedést. A gyermekkorban történik de a felnőtt korban is folytatódik.

Felnőtt szocializáció:

Szociális szerepek elsajátítása a modern társadalmakban felgyorsul. Úttörői G.H. Medd, T.Parsonss, O.G. Brin.
A modern társadalmakban fokozódik a szociális és  a földrajzi mobilitás, nagyobb tudás szükséges az egyre fejlődő technikához, heterogénebbé válnak a kultúrák és szubkult. a továbbtanulás mindennapos. A szoc. Tehát nem korlátozódhat a felnövekvés életszakaszára. A demokratikus társadalmakban nélkülözhetetlen a változó világhoz való rugalmas alkalmazkodó képesség.
A korszerű felnőtt képzésnek épp ebben van óriási szerepe, beleértve itt szakmai, politikai és kult. továbbképzést is.

Gerontagógia:

Az időskor és az öregedés társadalomtudományi vizsgálata. Az időskorúak körében folytatandó nevelés elméletével és gyakorlatával foglalkozik, az ezzel kapcsolatos szemlélet fejlesztésére törekszik. Tevékenységi körébe tartozik a gerontagógusok képzése.