A tanulás különböző formáit csak a személyiség többi dimenziójával együtt lehet megítélni. A személyiség pedig csak környezetével való kapcsolataiban. Mind az egyének, mind a társ. tanulási teljesítménye a meglévő koncepciotól és a tanulékonyságtól függ.
Tanulékonyság pedig a következőktől:

  • Motíváció,
  • A tudás hasznosítása,
  • Meglévő tudástól.

Pszichológiai irányzatok a tanulásról

(pszichológiai viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozása)

Nézőpontjai:

  1. biológiai
    • neurobiológiai folyamatok (legkisebb elem)
    • kísérleti lélektan (XIX.sz. Weber és Fechner)
    • ingerek-érzetek, Wundt-elementarista
  2. behaviorista (viselkedés lélektan)
    • stinulus (S) - response (R)
    • Pavlov - klasszikus kondicionálás
    • Skimer - operáns kondicionálás
  3. kognitív (információ észlelés és emlékezés általi feldolgozás)
    • előzmény: Gestalt - alakléletan
      Wolfgang, Köhler, Kurt Lewin
  4. fenomenolóiai (szubjektív tapasztalás, önmegvalósítás)
    • Thomas Gordon
  5. pszichoanalitikus (tudattalan)
    • Sigmund Freud

Nézőpontok közötti kapcsolat

Perceptuális rendszerek (tapintás, ízlelés, szaglás, hallás, látás) - érzékelés agyi folyamatok - szenzoros integráció
Tartós emléknyomok kialakulása - a memória

  • STM - short term memory (George Miller: 72 STM kapacitás) munkamemória
  • LTM - long term memory

Szerveződés és kategorizáció: a lehorgonyzás és felidézés problémája.

Collins és Quillian féle hálóelmélet:

Élőlény, állat, növény, madár, veréb, strucc. Ismereteinket egy hierarcikus szervezet jelentéshálóban tároljuk.

Rosch prototipus elmélete:

Szerinte a kategórizálást nem a definiálható tulajdonságok alapján döntjük el, hanem a hasonlóság alapján.

Motíváció:

Késztetések, melyek a szükségletet csillapító viselkedésre irányulnak.
Csoportjai:

  • Túlélési (legerősebbek) biológiai létünkre irányulnak
  • Szociális (társ-i létünk - vágyakozás a közösséghez, család)
  • Kíváncsiság és kompetencia (kíváncsiság - várható hozam nélküli érdeklődés; kompetencia - várható hozam érdekében)
  • Teljesítménymotiváció (kitűnni vágyás a környezetből)

Maslow-féle piramis (motiváció rendszere)

Önmegvalósítás** (kevés képzettségi igény)

Önértékelés** (szakmai)

Szeretet** (család, közösség)

Biztonság*

Fiziológiai szükségletek*

*: alapszükséglet
**: pszichológiai szükséglet

Hatótényezők 2 csoportja:

  • Belső tényezők (alapvető életkori folyamatok)
  • Külső befolyásolása.

A tanulási folyamatokban szerepet játszó belső viselkedés közül legfontosabb a tanulási motíváció.

Sémák szerepe a tanulásban, a tanulás fiziológiája:

  • Új infók befogadása
  • Hiányzó infók pótlása
  • Megfelelő infók megtalálása

A sémákba rendeződött tudás jobb, mert a sémák közötti kapcsolat melyből következik az előző három szerep ezáltal a hosszú távú memória jobban működik.

Tanulási képesség felnőtkori változásai

Elemei:

  • Kapacitás,
  • Könnyűség,
  • Taratósság,
  • Ösztönözhetőség,
  • Intenzítás.

A felnőtt tanulók problémája a figyelem. A figyelem nemcsak a figyelő személytől, hanem a figyelem tárgyától is függ. Arra figyelünk ami érdekes. De a modern életben nélkülözhetetlen a figyelem megosztása, egyszerre több mindenre kell figyelni. Pl.: előadásokon.
A figyelem romlása a dekoncentráltságben jelenik meg. Míg 30 éves kor alatt 90% a  figyelem 60 éves kor felett már csak 60%.
A figyelmet lehet tudatosan fejleszteni.
Az ember élete végéig képes a tanulásra, ezt motíválhatja, érdeklődés, érzelem vagy az érdeklődés fejlesztése.
Az andragógia fontos kérdése a felnőttek emlékezeti kérdése.
Minden tanulás úgy megy végbe, hogy a már ismerthez hozzákötjük a  még ismeretlent és az integrált ismerete együttes struktúráját rögzítjük.
Nagyon fontos a jó megértés, az ismétlés, és a rögzítés.
Az ismeretek egy részét fejben kell tárolni ahhoz, hogy egyáltalán tárgya legyen a gondolkodásnak.
A felnőtt a tanuló számára különösen fontos a felfedező tanulás, mert közel áll a gyakorlatban való tanuláshoz. Felfedezést és az eredetiséget a tanulásban azért becsüljük és fejlesztjük, mert aki csak befogadóként tanul az később nem tud áttérni a tanultak alkotó felhasználásárra, már pedig napjainkban igény az innovatív újító magatartás.