Mandibula (állkapocs), vaskos, igen erős, patkó alakú csont, melyen megkülönböztetjük a parabolaszerűen lapjára hajlított testet (corpus mandibulae), és ennek mindkét végén kb.125° megtöréssel felfelé szálló laposabb ágat (ramus mandibulae). A mandibula teste és ága közti szögletetangulus mandibulae-nak nevezzük. A ramus felfelé két nyúlványba; hátsó ízületi nyúlványba (proc. condylaris) és az elülső (proc. coronoideus) megy át. A proc. condylaris a caput mandibulaeban ér véget, amely az állkapocsízület fejét alkotja. Fogmedri részében az alsó fogak rögzülnek. Állománya szintén compacta és spongiosa. Kétféle csontgerenda szerkezete van, egyik a mandibula alapjáról indul hátrafele az ízületi nyúlványra, a másik pedig a fogakról indul hátrafele a két nyúlványra. Mozgás közben rugalmas alakváltozáson megy át, szájnyitáskor a mandibula szűkül.

Állkapocsízület: A koponya egyetlen ízülete, páros korlátolt, szabad ízület. Minthogy a jobb és bal ízületnek mind az ízvápája, mind pedig az ízfeje ugyanahhoz a szilárd konstrukcióhoz tartozik (koponyához ill. az állkapocshoz), a kétoldali ízület egymástól nem függetlenül, hanem egységes mechanizmussal működik. Minthogy legfontosabb funkciója a rágással kapcsolatos mozgások, ezért rágóízületnek is nevezik. Az ízület vápája a halántékcsont árka (fossa mandibularis), ízfeje pedig a mandibula fejecse (caput mandibulae). Az ízfelszínét nem a szokásos üvegporc, hanem rostos porc képezi, amely előrefelé ráterjed az ízárok előtti haránt irányú kiemelkedésre (tuberculum articulare).Az ízfejek tengelyeit medial felé meghosszabbítva a foramen magnum előtt metszik egymást, 140-160 fokos szöget zárnak be egymással. Az ízületi árok és fej nagymértékben  incongruens alakját az ízületet vízszintesen elválasztó rostporcos discus articularis egyenlíti ki. Az ízület tokja meglehetősen bő, magába foglalja a tuberculum articulare nagy részét. Szalagkészüléke laza, a tokot még inkább külső részén erősítik szalagszerű rostok. Kívülről ligamentum laterale kapcsolódik az ízülethez, mint ízületi szalag (járomíven ered és a proc. Condylaris-on tapad). További két járulékos szalag rögzíti, a lig. Stylomandibulare és a lig. Sphenomandibulare. Száj nyitásakor a fejecs rágördül erre a kis kiemelkedésre.

1.       Nyitó-záró mozgás: szimmetrikus mozgás, a mandibula minden pontja a sagittalis síkban mozdul el. A száj nyitását a mandibulát süllyesztő izmok, valamint a két m.pterygoideus együttes, összehangolt működése hozza létre. Miközben a nyelvcsonton rögzülő süllyesztő izmok az állcsúcsot lefelé és hátra húzzák, a külső röpizmok a ízületi fejeket előre és lefelé mozdítják. A zárást a mandibulát emelő rágóizmok végzik.

2.       Előretolás (propulsio) ill. visszahúzás (repulsio): a kétoldali m. pterygoideus lateralis együttes működése következtében az ízületi fejek és ezzel együtt az egész mandibula előremozdulnak. A visszahúzást a m. temporalis hátsó, vízszintes rostjai végzik, alkalmanként a suprahyoidalis izmokkal együttműködve.

3.       Oldalmozgás: aszimmetrikus mozgás, melynek során az állcsúcs jobb vagy bal oldalra kitér, majd visszatér központi, kiindulási helyzetébe. Oldalkitérés: abductio, visszatérés: adductio. A mandibula a rajta áthaladó, képzeletbeli függőleges tengely körül elfordul. A helyben forgó fejet nyugvó fejnek, az elmozduló fejet lengő fejnek nevezzük.

4.       Retropulsio: az IKP-től RKP-ig történő hátra mozgást nevezzük ennek.

5.       Bennett mozgás: Olyan tiszta oldalmozgás, amikor a nyugvó fej valóban egy függőleges tengely körül helyben forog, nagyon ritkán jön csak létre. Oldalmozgásnál a legtöbb esetben a munkaoldali fej és vele együtt az egész mandibula testesen az elmozdulás irányába tolódik el. Ezt a munkaoldalra történő testes elmozdulást nevezzük Bennett mozgásnak. Mértéke 0-3 mm-ig terjedhet. (aktív oldal=munka oldal, inaktív oldal=balance oldal)

Mandibula határmozgásai

Az állkapocs elmozdulásainak az ízületi tok, a szalagok, izmok, valamint a fogak szabnak határt. Az e határok mentén történő maximális mértékű elmozdulásokat határmozgásoknak nevezzük. Ezeket néhány jellegzetes pontjának elmozdulásain keresztül vizsgáljuk.

·         Alsó metszőfogpont (incision inferius, symphysis pont, I-pont)

·         Két ízületi fej külső pólusa (ectocondylare)

E három pont adja a Bonwill háromszöget!!! Az elmozdulást a sagittalis, horisontalis és a frontalis síkban tanulmányozzák.

1.       Sagittalis síkban: szimmetrikus mozgások alkalmával, pl.:szájnyitás, a mandibula minden pontja a sagittalis síkban mozdul el. Eközben, attól függően, hogy a vizsgált pont hol van, egy változó alakú négy oldalú idomot ír körül. Kivételt képez az ectocondylare, amely mindig egy vonal mentén mozdul el.

2.       Horizontális síkban: az I pont vízszintes síkban egy hozzávetőlegesen rombusz alakú felületen mozoghat, ezt rombuszrajzolatnak nevezzük. A két ectocondylare mozgásával háromszög alakot ír le.

3.       Frontális síkban: az I pont elmozdulásait a frontális síkba vetítve háromszög alakú felületet kapunk. Az ízületi fejek elmozdulásai frontális síkban szintén háromszög alakú felületen történnek.