Oktatás, mint a TANULÓ alkalmazkodása

Követelmények→változások a viselkedésben, tevékenységek tartalmak → változások a tudásban,értékelések → változások az érzelmekben.

Oktatás, mint a TANÁR alkalmazkodása

  • A tanuló viselkedése változások a követelményekben
  • A tanuló tudása változások a tartalmakban, tevékenységekben
  • A tanuló érzelmi, értékrendje
  • Változások az értékelésben

Szereplői:

Andragógus:

A felnőtt képzések kezdetben korántsem különböztették meg maguktól a pedegógusoktól, sem a bizonyos eszmék tanítások tényezőitől.
Kezdeti időszak többségét emberi- baráti motívumok vezérelték, valamifajta profetikus észleletű.
A felnöttoktatók nagy része ma is pedagógiai végzettségű, de mellettük sokan rendelkeznek andragógiai Végzettséggel.

HAUCH 3 féle felfogásmódja:

  • Idealisztikus felfogás (felnött oktató teljes mértékben feladja „tanár-tanítvány viszony hagyományos képletét.)
  • Legalisztikus felfogás: KNOLL: az andr. Az iskolán kívül és iskola utáni intézményes képzési folyamatok kiegészítő stádiumok irányítják.
  • Realisztikus felfogás: a teljes egymás mellé rendeltség is hiearchikus viszonyt legalizáló álláspont.

ALHEIT: Úgy fogalmazta, ”a felnőtt oktató legfontosabb sajátos képessége: az emberekben és csoportokban feltárja azt a potenciát, mely kiindulópontjává vált a nagyobb önmeghatározásnak.

GRUBER:

  • Képesség meghatározott munkafolyamatok megismerése, tervezése,
  • Hagyományos „szakértői tudás” kívűl tájékozottság arról, hogy a képzés során mi játszódik le a résztvevőben, milyenek az illetők életfeltelei.
  • Résztvevők motívációjának ismerete,
  • Képesség arra, hogy a résztvevő jövő respektívát fejezzen ki.

BALSCHEK:  Szerinte a működési terület a képzés tárgya és szintje nem határozza meg egyértelműen a felnőttképzésben közreműködők oktatói viselkedését, hanem ebbe a személyes beállításokat:
Gyakori típusok:

  • Előadó: akinek szerepfelfogásában dominál saját tudásának következtésben átszármaztatása,
  • Szakértő: akik a tudnivalók elmondásával fontosabbnak tartja a hallgatók kérdéseinek megváltoztatását, álláspontját.
  • Oktató: híven követi a felnővekvő iskoláiban meghonosodott tradíciót,
  • Csoportvezető: mindkettőt a hallgatók kooperatív tanulást i8gyekszik előmozdítani.

Ezeket a hagyományos szereptípusokat újabbak gazdagítják. Pl.: tutor, animátor, tréner.
Címzettek:
Elkülönül homogén és heterogén tanulócsoportra.

  1. Tanulói múltat kell ide helyezni. AZ iskolás eredményei maradandó hatással vannak a tovább tanulás minden fajtájára . ebből a szempontból a felnőttképzés meglehetősen homogén csoportokat hoz létre.
  2. Nem kevésbé lényeges heterogénítás származik abból, hogy a résztvevők között nagyok a generációs különbségek.
  3. Homogén –heterogén összetétel sok egyéb esetben is felmerülhet. (nemi összetétel)
  4. Csökkenő jelentőségű tényező, hogy a résztvevők falusi, kisvárosi vagy nagyvárosi környezetből érkezett-e.

A felnőttképzés címzettje elvben bárki lehet, aki az életkori csoportba tartozik.
Elsőrendű címzettek:

  • Alapműveltésg megszerzésében elmaradott,
  • Megváltozott munkakörülmények,
  • Munkanélküliek,
  • Vezető pozicióba lévők.

Egyes rétegek előtérbe állításába gyakran politikai megfontolások is beletartoznak.
A nevelő társadalom koncepciója, hogy a célszemélyt valahogy rá kell venni arra, hogy tanuljanak, amit számukra előirányoznak. A humanisztikus felfogás tükrében elsőrendű kritérium a szabad választás, a tanulás önkényessége és a személyes szükségleteket kielégítő jelege.

W.STRZELEWICZ: foglakozott a felnőtt oktatást gátló körülményekkel:

  • Temetika meg nem felelőssége,
  • Foglalkozások sűrűsége,
  • Az oktatók viselkedése,
  • Tanulmányi folyamat felépítése,
  • Túl nagy követelmény

Mindez a lemorzsolódáshoz vezetnek.

Az intézményes felnőtt képzés keretei között tanulók csoportokba szerveződnek. Erőteljesebben foglalkoztatja a felnőtt tanulókat, hogy mit tartanak képességeikről a többiek. A csop. Integráció nagy mértékben hat a teljesítményre, szóba jöhet az oktató személyisége, csop. összetétele, tanulási motíváció, a résztvevők szociokult. háttere.

Az andragógus személyisége, az andragógus pályakép elemei

Az andragógusi tevékenység többé kevésbé professzoinalizálódott, diverzifikálódott. A felnőtt oktatók pedagógiai felkészültségű de andragógiai szakvégzettséggel is rendelkezők.
A felnőtt képzők 3 féle felfogás módját regisztrálta

W.HAUCH:

  • Idealisztikus felfogás,
  • Legalisztikus felfogás,
  • Realisztikus felfogás.

Különféle andragógiai típusok - előadó típusú - dominál saját tudásának közvetlen átszármaztatása

  • Szakértő: aki a tudnivalók elmondásánál fontosabbnak tartja a hallgatók kérdéseinek megválaszolását.
  • Oktató típus: aki követi a tantervet (tradicionális)
  • Csoport vezető: a hallgatók koopertív tanulását igyekszik előmozdítani, közös probléma megoldást

Az oktatástechnológia rohamos fejlődése, valamint a távoktatási rendszerek kifejlődése nyomán jött létre a médiumok és komputerek specialistájaként  működő  újfajta andragógiai szereptípus.

Az andragógus személyisége, szerepek az oktatói magatartásban:

  • Ki kell alakítani a tanulás iránti motivációt.
  • Teret kell engedni az egyéni különbségeknek
  • Az új tudásnak a már meglévőre kell épülnie
  • Meg kell nem erősíteni a már tanultakat
  • Rendelkezésre kell, hogy álljanak a gyakorlás lehetőségei
  • Kezelhető egységekbe kell rendezni a tanulandó anyagot
  • Útmutatást kell adni az új válaszok kialakításához
  • Az új ismereteknek átláthatóknak kell leniük.

Oktatói szerepek:

  • Az alkotó mint művész
  • Az oktató mint segítő
  • Az oktató mint kritikus elemző

Mítoszok

  • A felnőttek örömmel tanulnak: nem így van
  • A felnőttek felismerik saját igényeiket: nem így van, andragógusnak segítenie kell
  • A felnőttek képesek a tanulásban saját maguk irányítására: nem így van, szükség van kritikus elemzőre
  • A felnőttképzésnek sajátos tanulási stílus van (módszertanilag más): igazságtartalma van
  • A felnőtteket másképp kell tanítani: igazságtartalma van
  • Az andragógusnak meg kell ismerni a csoportot: ehhez aktív tevékenység szükséges

Andragógus feltétele:

  • Nyitottság
  • Érdeklődés
  • Mit szeretne elérni
  • Mik a félelmeik
  • Miért jött a csoportba