Lenyomatvételnek azt az eljárást nevezzük, amellyel elkészítjük a szájképletek negatív mását. Ennek során egy erre a célra alkalmas anyagot képlékeny halmazállapotban a lemintázni kívánt szájképletekre nyomunk és megvárjuk, amíg ott megszilárdul. Ezután a megkötött anyagot kiemeljük a szájból.

Lenyomatanyagok:

A lenyomatanyagok lehetnek merevek és rugalmasak, ezen belül lehetnek reverzibilisek és irreverzibilisek.

·         Merev irreverzibilis: gipsz

·         Merev reverzibilis: viasz

·         Rugalmas irreverzibilis: Silasoft, Alginát

·         Rugalmas reverzibilis: Agar-Agar (hidrokolloidális)

Viasz: ez volt az első lenyomatanyag, nem ad pontos képet, alámenős képleteket nem mintázza.

Gipsz:

·         Régen használták, ma már inkább csak mintaanyag

·         Kalcium-szulfát a legfontosabb összetevője

·         A természetben talált gipszet égetik, 1,5 molekulányi kristályvíz elpárolog

·         Két féle égetés van:

·         Száraz égetés (b konfigurációjú)

·         Nedves égetés (a konfigurációjú gipsz képződik)

·         Összekeverésnél vizet adunk hozzá, fénylő színű sol állapotba megy át, majd megkeményedik, később megköt, 24 óra alatt. A vízhez annyi gipszport keverünk amennyit felvesz. Keményedési fázisai:

·         1. Fényvesztett lesz

·         2. Nem kenhető

·         3. kattanással törik

·         4. hegyes vagy éles tárgynak a benyomatát nem tartja meg

·         A gipsz alakváltozáson megy át, először zsugorodik, majd keményedés után kitágul.

·         Annál jobb a gipsz, minél kisebb a keményedési tágulása (0,1%-os tágulás megengedett, ilyenkor 0,05mm eltérést mutat, ami még elfogadható), általában 0,05% tágulású gipszeket használnak.

·         A kötést gyorsítja: Na-klorid (só), melegvíz, K-szulfát

·         A kötést lassítja: enyv, tej ill. vízüveg hozzáadása

·         A gipsz keménységét befolyásolja a víz mennyisége, nagyobb menny. víznél a keménysége csökken. A Na-klorid is gyengíti a keménységét. A finomabb őrlésű gipsz keményebb.

Agar-Agar típusú, hidrokolloidális lenyomatanyag

·         Alámenős részeket jól lemintázza és egy darabban eltávolítható a szájképletekről

·         Nagyon precíz lenyomatot ad, de felhasználása bonyolult és költséges

·         Melegvízben melegíteni kell, 40-50 C°-on sol állapotba megy át. Ekkor speciális kettős falú kanálba kell helyezni, szájba tenni, a kanálban hideg vizet áramoltatni, amely lehűti az anyagot, átmegy gél állapotba majd megszilárdul. 1-2 órán belül ki kell önteni.

Alginát

·         Alginsavat tartalmaz (vörös és barna moszatokból), színező, adalék és töltelék anyagokat.

·         Nagyon elterjedt lenyomatanyag, lenyomatvétel után ¼-½ órán belül ki kell önteni. ¼ órát várni kell, hogy eredeti formájába vissza ugorjon. Nedves papírvattában két óráig tárolható. Óránként 1%-ot zsugorodik, ami már milliméterekben mérhető. Vannak speciális alginátok, melyek akár 24-48 óráig is alaktartók.

·         Keverése gumicsészében, először por és rá a vizet. Ha a kanál nincs perforálva ill. nincsenek alámenős részek, akkor adhezívvé kell tenni (ragtapasz, spray-k). A keményedési időt melegvízzel lehet csökkenteni.

Szilikongumi lenyomatok

·         Organo-anorganikus műanyagok – sziloxánok vagy szilikonok, melyeknél a négy vegyértékű szenet szilícium helyettesíti. (Xantopren, Lastic, Dentaflex, Permagum, Silaplast, Silasoft)

·         A konzisztenciát jelölik névvel, számmal, színekkel pl.: Xantopren kék (hígan folyó), zöld (puha), funkciós (közepes), sárga (kemény)

·         „A” szilikon – addícióval, sok monomerből (2 és 3 kötésű telítetlen) kapcsolódnak össze, melléktermékek nincsenek

·         „C” szilikon – kondenzáció során jön létre, melléktermék képződik, pl. víz

·         Feldolgozásnál követni kell az használati utasítást, katalizátora lehet csepp vagy paszta, mennyiségét centiméterben adják meg.

Cinkoxid-eugenol

·         Cink-oxid és az eugenol (eugénsavas szegfűolaj) egymással összekeverve előbb paszta halmazállapotúvá, majd szilárd cink-eugenoláttá válik.

·         Alámenős részeket nem mintázza le, ezek letöredeznek

·         Kivenni a lenyomatot úgy kell, hogy a beteg csukott szájjal felfújja a száját

Termoplasztikus anyagok

1.       Viaszok

·         Eredetük alapján lehetnek állati, növényi, ásványi és szintetikus

·         Felhasználásuk szerint:

·         Modellviasz (laboratóriumi mintázó): fogpróba, harapási sánc

·         Öntőviasz: fogorvos és technikus is használhatja, pl.: inlay-hez kék színű, precíz öntésekhez

·         Ragasztó viasz: viaszsánc ragasztásához

·         Szélmintázó viasz: egyénikanál funkciós széleinek megmintázásához

·         Kémiailag a viaszok észterek!

2.       Stencek (kompozíciós lenyomatanyagok)

·         Többfajta anyagból tevődnek össze, Stent nevű fogorvos használta először, meleg hatására képlékennyé válnak

·         Alkotórészeik: 1. Képlékeny (sellak, műgyanták), 2. Rugalmas és puhító (nyerskaucsuk, guttapercha), 3. Töltelék és festékanyagok (talkum)

·         Pl.: zöldker (zöld rudacskák)

3.       Oroplasztikus lenyomatanyagok

·         A szájüregben 30 mp-en belül annyira képlékennyé válnak, hogy a fogatlan állcsontok képleteit lemintázhatjuk velük. Vízhűtés alkalmazásakor megszilárdul és kiemelhető a szájból. Az alámenős részeket és a felületi finomságokat nem adja vissza. (Adheseal, Dentiplast)

4.       Guttapecha

·         Manapság gyökértöméshez használjuk, régen lenyomatanyagként is használták. Ideiglenes tömésként használják inlay-knél és lassú szeparálásnál (Bonwil tömés).

Lenyomatkanalak

1.                   gyári kanál

·         0, 1, 2, 3, 4 jelölik a nagyságát

·         anyaga: műanyag, akril, fém

·         fogak száma szerint: fogatlan (állkapocs mentén legömbölyített) és fogas (szögletes) ill. kombinált

·         alsó ill. felső kanál, teljes ill. részleges kanál

·         módosítások: perforálják, homokfúvóval érdesítik, alámenő széleket csinálnak

2.                   egyéni kanalak

·         anyaga: fém (ritka), sellak, akrilát (jobb, mert áttetsző és a nyálkahártya látható, ha nyomja valahol akkor elfehéredik, be lehet jelölni és frézerrel kiszedni belőle).

A lenyomat fajtái

A szájképleteknek a lenyomaton rögzített állapota szerint lehet:

1.       helyzeti (szituációs)

2.       anatómiai (bonctani) – a képleteket nyugalmi helyzetükben mintázzuk le

3.       funkciós (működéses) – a lágyrészek mozgására és mozgathatóságára vagyunk kíváncsiak

4.       antagonista lenyomat

Kiterjedése szerint:

1.       teljes (totális) – magába foglalja a teljes alsó vagy felső fogazatot ill. fogatlan állcsontot

2.       részleges (parciális) – csak állcsont részleteket másol le

3.       ráharapásos (okklúziós) – okklúziós helyzet rögzítésére (harapás)

Precíziós lenyomat: különleges pontosságot igénylő fogpótlásoknál