Cél:

Az állampolgárok tanuláshoz való jogának, egész életen át tartó biztosítása. A gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak eredményes megfelelése, valamint az életvitel minőségének javítása érdekében.

Hatálya kiterjed:

  1. A felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre,
  2. A  bekezdésben meghatározott tevékenységükkel kapcsolatosan a
    • közoktatási intézményekre,
    • szakképző intézményekre,
    • felsőoktatási intézményekre,
    • közhasznú társaságokra, egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra, továbbá
    • egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásaira.

A felnőttképzés irányítása:

A Kormány a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatai körében rendeletben határozza meg

  1. A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának;
  2. A felnőttképzési normatív támogatások igénybevételének és a IV. rész szerint támogatott képzést folytató intézménynek az állami támogatással kapcsolatos kötelezettségeinek részletes szabályait. A felnőttképzés ágazati irányítását az oktatási miniszter látja el, és e feladata körében rendeletben határozza meg
    1. A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályait

A felnőttképzés intézményrendszere:

Az Országos Felnőttképzési Tanács:

Az Országos Felnőttképzési Tanács az oktatási miniszter felnőttképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik.
Véleményt nyilvánít:

  1. A felnőttképzést érintő stratégiai kérdésekben,
  2. A felnőttképzés-támogatási rendszer elveiről,
  3. A felnőttképzést érintő jogszabályok tervezetéről,
  4. Az akkreditációs eljárás szabályairól és az akkreditáció szakmai követelményrendszeréről.
    (3) értékeli a felnőttképzésben részt vett felnőttek, ezen belül különösen a hátrányos helyzetben lévők elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalatait, és javaslatot tesz a szükséges változtatásokra.

Az OFkT 13 tagból áll. Tagjait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel 3 évre.
Az elnökét - a tagok közül - az oktatási miniszter kéri fel.
Az ügyrendjét maga állapítja meg.
Az működéséhez szükséges feltételek biztosításáról az oktatási miniszter gondoskodik.

Nemzeti Felnőttképzési Intézet:

Az oktatási miniszter

  1. A felnőttképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztésére,
  2. A felnőttképzési fejlesztési feladatok ellátására,
  3. A felnőttképzésre vonatkozó szakmai dokumentációk létrehozására és folyamatos fejlesztésére,
  4. A felnőttképzési kutatások és felnőttképzési szakmai szolgáltatások országos összehangolására, valamint,
  5. A felnőttképzés, a közoktatás, a felsőoktatás, illetve a közművelődés közötti kapcsolat erősítésére,
  6. A nemzetközi együttműködés, így az Európai Unió tagországainak felnőttképzési intézményeivel történő együttműködés fejlesztésére,
  7. A Felnőttképzési Akkreditáló Testület titkársági feladatainak ellátására Nemzeti Felnőttképzési Intézetet hoz létre.

A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja:

A felnőttképzési tevékenységet végző intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának elvégzésére az oktatási miniszter létrehozza a FAT-et azaz a Felnőttképzési Akkrditáló Testületet: A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az akkreditáció visszavonásáról.A FAT független szakmai testület. A FAT-nak legfeljebb 20 tagja lehet. A FAT tagjait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel 3 éves időtartamra. Szakmai tanácsadó testület: A felnőttképzést folytató intézmény szakmai munkájának, a képzés színvonalának folyamatos biztosítása, a felhasználók igényeinek megfelelő minőség biztosítása érdekében szakmai tanácsadó testülete(ke)t hozhat létre.
 A szakmai tanácsadó testület legalább 5 főből áll. Tagjai az intézmény oktatói, az intézmény fő képzési profiljának megfelelő szakmai testületek, továbbá a munkaadók képviselői. Az éves képzési terv: tartalmazza a tervezett képzéseket, a képzések célcsoportját, a finanszírozás forrásait, a felnőttképzést folytató intézmény által végzett képzésekhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosításának módját. Az éves képzési tervet a képzésben érdekeltek számára hozzáférhetővé kell tenni. Szakmai tanácsadó testület működése esetén az éves képzési terv teljesüléséről a felnőttképzést folytató intézmény a szakmai tanácsadó testületnek évente köteles beszámolni. A képzési program tartalma és akkreditációja: 16. § (1) Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni.
(2) A képzési program tartalmazza:

  1. A képzés során megszerezhető kompetenciát,
  2. A képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
  3. A tervezett képzési időt,
  4. A képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.),
  5. A tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét,
  6. A maximális csoportlétszámot,
  7. A képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,
  8. A képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
  9. A képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.

Felnőttképzési Támogatások:

A támogatások általános szabályai

A magyar állampolgárságú felnőtt részére nyújtott felnőttképzést az állam támogatja.
 A felnőttképzés támogatásának államháztartási forrásai:

  1. A központi költségvetés,
  2. A szakképzési hozzájárulásnak a felnőttképzésre elszámolható része,
  3. A Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: MPA) foglalkoztatási, fejlesztési és képzési alaprészei,
  4. külön jogszabályban meghatározott adókedvezmények.

Felnőttképzési normatív támogatás

Jogszabályi előírás alapján költségvetési támogatásban részesíthető azon felnőttek képzése, akiknek a továbbképzésére a közfeladatok magasabb szintű ellátása érdekében van szükség.

Saját munkavállaló képzésének támogatása

A munkavállaló felnőtt képzését a munkaadó a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló  törvényben meghatározott módon és mértékben támogathatja.
A felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása
Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből történő támogatását a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvény tartalmazza.

Személyi jövedelemadó-kedvezmény

A felnőttképzésben résztvevő, a személyi jövedelemadójából adózás után visszaigényelhet az ide vonatkozó rendeletben foglaltak szerint meghatározott összeget, a tandíj illetve más költségeket igazoló az oktatási intézmény által kiállított igazolás alapján.

Statisztikai adatnyilvántartás és -szolgáltatás

A felnőttképzést folytató intézmények e törvény mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve az adatok harmadik személy számára csak az érintett hozzájárulásával adhatók ki.

A felnőttképzés fogalmi rendszere:

  1. Intézmény-akkreditáció: a felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenységnek, az intézmény irányítási és döntési folyamatok szabályozottságának vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
  2. Program-akkreditáció: a képzési célnak való megfelelés (különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására), a megvalósíthatóság, továbbá a képzés tartalmi elemeinek és a pedagógiai/andragógiai követelményeknek való megfelelés vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
  3. A nyitott képzés vagy távoktatás formájában szervezett felnőttképzés olyan sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatára épül, amely az oktató és a képzésben részt vevő felnőtt interaktív kapcsolatán és az önálló munkán alapuló képzést tesz lehetővé. Időtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének formáit a képzésben részt vevő felnőttel kötött felnőttképzési szerződésben a felnőttképzést folytató intézmény határozza meg.
  4. Általános célú képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához.
  5. Felnőtt: felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.
  6. Hátrányos helyzetű felnőtt: olyan felnőtt, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható.
  7. Felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formái különösen az előzetes tudásszint felmérés, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása.
  8. Fogyatékos felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott fogyatékos személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.
  9. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.
  10. Kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.
  11. Munkanélküli felnőtt: az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott természetes személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.
  12. Rendszeresen végzett képzésnek minősül a folyamatosan nyújtott képzés, illetve az egy éven belül ismétlődően nyújtott képzés, amennyiben a képzés minimális időtartama 15 óra, és legalább 3 nap.