A mai fogszabályozásnak két fő iránya van:

1.            Multiband technikák: Ilyenek a csap-csöves készülékek, az élív-rendszer („edgewise arch mechanism”) és az ikerív („twin-wire arch”). A multiband technikák közös jellemzője, hogy a fogak meggyűrűzése által, a gyűrűk zárjában rögzült ívvel teljesen irányított és kontrollált erőket alkalmaz.

2.            Kivehető készülékek : Ezek különböző változatai ismét divatba jöttek, és széleskörűen alkalmazzák őket. (A multiband technikák kezdetben kiszorították a kivehető készülékeket.)

A headgear (arcíves) készülékek tulajdonképpen a kettő ötvözete, csak részben használják ki a természetes erőket, inkább mechanikus készülékek.

Rögzített készülékek

A rögzített készülékek közös jellemzője, hogy a páciens ezeket állandóan kénytelen viselni, mivel ezek gyűrűk vagy ragasztott zárak révén a fogakon fixálva vannak.

A rögzített készülék előnyei:

§         Mivel a páciens nem tudja kivenni, állandóan viseli, az eredmény nem függ az együttműködésétől.

§         Az erő nagysága és iránya pontosan adagolható, ezért a kívánt fogelmozdítás biztosan végbemegy.

§         A rögzített készülékkel, a kivehetővel szemben, testes elmozdítás (bodily movement) is végezhető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kezelés hatásfoka nagyobb, mint kivehető készüléket alkalmazva.

§         Az aktív kezelés általában rövidebb ideig tart, mint kivehető készülékek használatakor - egy-másfél évig.

§         Retentiós készülék viselésére azonban a készülék levétele után szükség van; általában az aktív kezelés idejének kétszereséig.

A rögzített készülék hátrányai:

§         Tisztán tartása nehezebb, fontos a megfelelő szájhigiéne (fokozott caries veszély).

§         Esztétikailag hátrányos, mivel a készülék a fogakon látszik.

§         Szájba helyezése, aktiválása hosszabb ideig tart.

§         A készülék alkalmazása nagy gyakorlatot és hozzáértést kíván, mivel nem megfelelő erők adagolása révén károsodást is okozhat, ami kivehető készülék esetében nem lehetséges.

§         A ragasztóanyag a zománcba behatol, ezért eltávolításakor zománcrepedések és zománchiány is létrejöhet.

Lokális rögzített készülékek

§         Helyfenntartók, tejmolarisok korai extractiója után.

§         Résnyitók, ha a kihúzott fog helye már beszűkült.

§         Diastemazárók, leggyakrabban a diastema medianum zárására.

§         Ferdesík a keresztharapásban lévő felső metszőfogak helyre vitelére.

Multiband készülékek:

Közös jellemzőjük az, hogy minden fogra, amelyet az erőrendszerbe be kívánunk kapcsolni, rozsdamentes acélgyűrűt cementezünk. Ezeken a gyűrűkön rögzülnek a különböző típusú zárak, amelyek az ívek tartását és ezáltal az erőátvitelt szolgálják. Az eredeti multiband technikák csak gyűrűket alkalmaztak, mára azonban már tért hódított a gyűrűkkel szemben a direct bonding technika, amelyben a gyűrűk helyett már csak az ívet tartó zárakat ragasztjuk a fogakra .

A direct bonding (közvetlen ragasztásos) technika előnyei:

§         A zárak felragasztása könnyebb, mint a gyűrűké, mivel nem érintjük az approximalis területeket. Ez különösen torlódott fogak esetében előnyös.

§         Esztétikusabb, mint a fémgyűrűk, még fémzár (bracket) esetén is. Vannak kerámia- és műanyag zárak, ezek esztétikai hatása még kedvezőbb, de fizikai tulajdonságuk nem éri el a fémbracketekét.

Alap multiband technikák:

1. Ikerív (twin-wire) Az ikerív két párhuzamosan elhelyezett, 0.2 mm át­mérőjű rugalmas drótív. Ezek az oldalfogak táján egy tubusban rögzülnek, amely a hatos buccalis zárjába illeszkedik. Elsősorban a frontfogak rendellenességeinek korrigálására szolgál, de segmentalis ívekkel kiegészítve az oldalfogak zónájában is szabályoz. A módszer lényege a vékony kettős ív, amely elasztikusabb és fiziológiásabb erőket ad, mint a velük azonos méretű vagy vastagabb ív. Az ikerívet Johnson vezette be a gyakorlatba 1938-ban.

2. Élív-rendszer (edgewise-arch-mechanism) Téglalap átmetszetű rugalmas ív. Angle használta először 1920-han. A szögletes zárba rögzítve az ív csavarásával torziós elmozdítást is lehet végezni (tengelykorrekció). A szögletes ív rugalmasabb, a hajlításnak jobban ellenáll, különösen, ha a téglalap alakú ívet élével (rövidebb oldal) fektetjük a zárba

3. Vékony drótív rendszer (light-wire arch-system) Körmetszetű, vékony, de igen rugalmas drótívek, amelyeken finom hajlatok vannak a fogelmozdítás erőforrásaként