T. Pynchon: A 49-es tétel kiáltása

1937. május 8.
- ősatyja kálvinista kereskedőember: vallásos értekezésàortodox puritánok betiltjákà vissza Angliába
- leszármazottak maradnak Amerikában
- anyja állítólag katolikusàkülönös érzékenység a nyugati civilizáció kettős: északi/protestáns és mediterrán/katolikus hagyománya iránt
- eszménykép Fitzgerald, angol szakos diploma
- első regénye V. (1963)àév legjobb első könyve: ezt követően nem lehet tudni, hol tartózkodik
- 1966: A 49-es tétel kiáltása, 1973: Szavity’s Rainbow, 1983: Slow Learner (Nehézfejű kezdő): korai novelláinak gyűjteménye
àközös figura mindhárom regényben: „Rohadt” Chiclitz és cége, a Joyodyne
àmagyar utalások: Bartók Concerto 4. tétel, menekült magyar keramikus, Emery férfinév majdnem kizárólag magyar származású Imrék viselték Amerikában

Mrs. Oedipa Maas-t nevezik ki Pierce Inreravity, kaliforniai ingatlankirály, végrendeleteinek végrehajtójának Pierre_oed. szeretők voltak Oed. férjhez ment Wendel maashoz. Pieru utolsó életjele? Egy éjjel felhívja O-t. Mucho: használtautó-kereskedésben dolgozikàhivatásként éli meg, utána KCVF rádiónál.
- éjjel felhívja Hilarius (O. pszichológusa): szedi-e a gyógyszereket? Másnap Oed. elindul, hogy végrehajtsa a hagyatékot: Kinnerethból San Naricso (P.Inverarity telephelye): Joyodyne
- motel: Echo Fogadója – igazoló 16 éves iskolaszökevény: hippi, este megjön az ügyvéd Metzger:
àszínész volt gyerekkorábanà pont az ő filmjét adják; nézik + piálnakà vége: szeretkezés
Tristero-rendszer felfedése: Pieru bélyeggyűjteménye; Mucho levele: felirat a borítékon:… Szkóp bár: női mosdó. Felirat a falon: Vesztünkàmásfajta postahálózat

  1. valakivel elkötnek egy motorcsónakot, üldözik őketß Inveravity nem fizetett valami áruért: csontokà füstszűrő. Olaszország elesett a 2. világháborúbanà angol katonák csontjait kihalásszák a tóbólà füstszűrő lesz cigiben
  2. ugyanaz a történelmi alap mint Richard Wharfinger: A hírvivő  tragédiája c. műveà megnézik a tartály színpad előadásában: Thurm und Taxis, Tristero történet ß rémtörténet.
  3. Oed. kéri Driblette a dr szövegétà nincs meg a kötet
  4. Joydyne ünnepség: gyárlátogatás – eltéved, egy mérnök segít, aki épp a jelet rajzolgatja. Nefartis-gép: a szellem ül a gépben és válogatà írjon nefartisnak és nézze meg. A mérnök rossz címet mond, Oed. kimondja a Vesztünketà megfagy a levegő, többet nem beszélnek
  5. Fangoso Laguriak – emléktábla: 1853: 12 ember szembeszállt egy álaros útonállóbandával. Egy postalovas a túlélő. Egy nyomravezető jel: + a homokba rajzolva
  6. Oed elmegy a Zapf-antikváriumbaà nincs meg a könyv à elmegy Berkely-be a kiadóhoz
  7. Idősek otthona: Mr Toth: álma nagyapjáról: postalovas: emlék: egy gyűrű benne a jelkép

… nem bírom kibetűzni, idáig is elég kétséges az olvasatom!!!még ¾ oldal lenne vissza.
Umberto Eco (1932-)
A Rózsa neve (1980)
- bencés apátság – titokzatos gyilkosságok történnek, ezek hasonlítanak az apokalipszisben leírt hát csapáshoz
- fiktív hely, fiktív szereplők:
Vilmos atya: főnyomozó, nominalista, Wittgenstein
Adso: Vilmos atya titkára, az ő feljegyzéseiből értesülünk
Jorge atya: öreg, bölcs, vak szerzetes. Arisztotelész Poétikájának második könyvét őrzi, a komédiáról és a nevetésről; tagadva megőrzés híve, általában a nevetést elítéli, de a könyvet őrzi, méreggel keni be lapjait, aki hozzáér, meghal; Az összes halottat ez öli meg, de mindenki a jövendölések szerint hal meg. Vilmos logikai úton próbál eljutni a tetteshez, téved, de véletlenek folytán megtalálja Jorgét.
- A mű háttere: középkor, invesztitúra háború (császár ópápa, Avignon-i fogságuk)
- Szerkezete: 7 fejezet – 7 nap – minden napra egy hulla. Napok a szerzetesi napirend szerint felosztva: matutinum, tercia, nina, kompletórium, prima, sexta, vesperás, éjszaka
- Posztmodern: a szerző eltávolodik a művétől – a szöveg négyszeres közvetítettséggel kerül elénk: 14.sz-i latin kiadásà neogótikus francia változatà olasz változatàutolsó szemszöge (E/1) öregkorában írja le, amit fiatalkorában élt meg
- Prológus: Adso-tól. 1327. – V.Kelemen pápa idején, kétcsászárjelölt (Bajor lajos az egyik), de egy pápa két trónonà invesztitúra háború
Szerzetesrendek kérdése – Inkvizíció eléri némelyiket. Vilmos testvér: egykori inkvizítor, de Eco őt jónak állítja elénkàposztmodern vonás e kettősség is. Magas, vékony, kb 50 éves, érdeklik a tudományok (távcső, óra, mágnes, szemüveg – csodás dolgok számára)
1.nap
- ló – Branellus nevű – csak a ló nyomaiból rájön, hogy ezt keresik ~ Vilmos jó nyomozó
- az apát a gyilkosság felderítésére kéri – egy hetük van rá
- kolostor lakóit megismerjük: Severinus (füvészatya), Hubertinus – szerzetesek
- az első halottat Adelmusnak hívják, a könyvtár ablaka alatt találják meg, zárt, magas ablakok. Vilmos szerint nem lehetett sem öngyilkosság, sem sima gyilkosság. Megismeri Jorgét + a könyvtáros Malachiást. Venantius – fordító szerzetes, Arisztotelész tisztelője. Benno – skandináv szerzetes, retorikával foglalkozik. Berengár – segédraktáros, homoszexuális. Admorus – másoló, ő dönti el kinek ad ki könyvet, a könyv = tudás. Jorge: a scriptóriumban beszélgetnek a nevetésről.
2. nap
- hajnalban hullát találnak a disznóvéres hordóban (Venantiust), már holtan tették bele, fejjel lefelé.ànyomozás
- Severius mondja, hogy eltűnt egy nagyon erős mérge
- meghallják Bennot – Arisztotelész poétikájával beszél nevetésről. Berengárhoz mennek: elmondja, hogy Adelmussal a temetőben találkozott utoljára, azt mondta, belülről égeti valami (a saját bűne miatt hiszi azt, hogy ég, homoszexuális), Jorge A-t nem oldozza fel gyónáskor. Szóba kerül, hogy jön az apokalipszis… meg kellene bánni bűneinket.
Vilmos és Adso a kolostorba megy – a nevetésre és a könyvekre kezdenek gyanakodni. Jorge is gyanus, de mivel vak és öreg, elvetikàBerengár az egyik gyanú + Malachiás a könyvtáros is gyanus
Kolostorlabirintus – a világ labirintusa. A csontházon át kell bemenni – halott szerzetesek csontjai vannak ott, a könyvtáros egy másik titkos bejáraton jár be.
Hét trombitaszó – 1. angyal trombitája: jégeső és tűz: hóban fekvő égó vérző Adolamus
2. vérfürdő (disznóvérbe fúlt V.)
3. meghal a tengerben levő állatok harmada
Könyvtárba mennek, megnézik, V. asztalán titkosírást találnak – ellopják Vilmos szemüvegét, de bemennek a könyvtárba – labirintus – tört tükrökkel – mécses, füstöl à nyitott könyv van itt – de a füsttől hallucinálnak.
3.nap
Berengár cellájából előkerül egy véres ruhadarab. Salvatore (púpos, torz szerzetes, gyenge elméjű – bábeli beszéde van). Megfejtik a titkosírást – latin szöveg: „az időben föltett kézzel, a négy közül az elsőt és a hetediket” – újabb rejtvényt
Vilmos a labirintust is megfejti iránytűvel. Adso: egy lány, szerelmi aktus – meggyónja Vilmosnak. Berengár holttestét is megtalálják – belefullad a kádba (3. trombita).
4.nap
Sötétség lesz (trombita) Berengár nyelve fekete voltàmérgezés, a többi hullánál is volt fekete folt. A fűvész tanácsát kérik – mi hagyhat fekete nyomot? Venantius rejtvénye új rejtvényt ad. Titkos könyveket őriznek: arabok könyvei (finis africae). A rejtvény még nyitott: idol = torz tükör – de hogyan? A könyvek tájegységek szerint vannak csoportosítvaàminden ajtó fölött felirat. Elfogják Salvatorét (eretnekséggel vádolják) + Adso „barátnőjét”(banya)
5.nap
Severinus halott – fejbevágták. Rendetlenség van műhelyében – kesztyű van a hullán. Benno szerint Malachiás a függöny mögött volt. Keresik a könyvet tovább (görög könyvet) – de arab könyvet találnak csak, amivel nem foglalkoznak – rájöttek, hogy a könyv azért különleges, mert az eleje arabul, a vége görögül van. Mise, Jorge beszél: intő szavak + apokalipszisről
6.nap
(matutinum) Malachiás összeesik – Vilmosnak mondja: „olyan hatalma volt, mint ezer skorpiónak…” – három ujjbegye fekete. Bennót kinevezi segédkönyvtárosnak. Adso álmodik: bibliai jelenést lát – Vilmos fejti meg. Vilmos felfedezi, hogyan lehet bejutni a finis africae-ba: a negyedik sorból az első és a hetedik betű a tükör fölött, de valaki be van zárva a könyvtárosok bejáratánál – csak fentről lehet kiszabadítani, Q-k betút megnyova. Az apát hal meg bezárva.
7.nap
Jorge bent van a finis africaeban – kezükbe akarja adni a könyvet, de V már tudja, hogy mérgezettek a lapok – ellobban a mécsesükàa sötétben Jorge tud csak jól tájékozódni. A gyilkosságokat Jorge megrendezte csak apokalipszisre utalva. „te magad vagy az ördög” – Jorge megdöbben – majd éjszaka megeszi a könyvet – életében először elkezdte nevetni. Jorge ki akarja zárni őketàmindenki meghalna, de sikerül kimenekülniük – Jorgéra ráborulnak a könyvek, elesik – felgyújtja a könyvtárat => leég az apátság
„Az egykori rózsa név csupán, puszta neveket markolunk” Zárómondata egy latin hexameter.
- Dolog és név elkülönülése, dolgok ételmének felfedése. Elrejlés + feltárulás egyszerreàközépkor vitájára utal: realisták ónominalisták. Ki képviseli az antikrisztust? A kutató? Az őrző? óújító? A régi? Nem az a lényeg, hogy ki a gyilkos, hanem, hogy ki az.

Jegyzet róla

Nem sorolható a klasszikusnak minősülő csúcstelejsítmények közé. Hosszadalmas expozícióà detektívtörténet.
Szerkezete: Agatha Christie: Tíz kicsi néger
Különbség:

  1. nyomozó és tanítvány
  2. ismert és bevált elemek újrakezdéseà eredetiség hiánya
  3. a szereplők a nyomozáson kívül teológiáról beszélnek

ok: két olvasóréteg vágyait teljesíti be: 1. krimirajongók, akik valami mást, nemesebbet fogyasztanak most; 2. ettől tartózkodó sznobok
teológiai betétek témája: 1. eretnekségek szociális okát feszegető fejtegetés
2. nevetés metafizikai értelméről való fejtegetés
3. világ megismerhetősége – nem keresztény álláspont
jellemek kidolgozatlanok
Varga Pál: A rózsa visszahódítása
Eco célja: visszahozni a név mögül a jelentést, a nevek a dolgok természetadta lényegét hordozzák.
Krimi: eseménysor, amiről nem tudunk semmit = rózsa
à nyomozás tétje:
- bebizonyosodik-e, lényegi kapcsolat van-e a logika és a valóság szabályai között
- vannak-e a valóságnak szabályai
- lehet-e tévedéseken keresztül a valószínű igazsághoz eljutni?
Ha igen: megvan az elvi lehetősége annak, hogy az emberi gondolkodás tetten érheti a valóságot.
Bernardo Gui nyomozása: megsejti, hogy a gyilkos az ő szövetségese, hisz az áldozatok veszedelmes eretnekek. à tudja mi az Igazság, azért nem érdekli a gyilkos
Vilmos: tudni szeretné, ki a gyilkos, hogy megtudhassa, mi az Igazság—y kétféle középkor vitája: totalitárius ó felvilágosult
A reneszánsz szelleme a felvilágosult középkor győzelme a totalitárius felett.
Modernséget védő Econak segít a posztmodern: korok, nyelvek, kultúrák általi sokszoros közvetítettség, sokszoros idézőjelesség, irónia
Vilmos atya: „kritikán túli” felvilágosultság – a nevetés képessége: ebben rejlik a világot igazán megértő ráció felismerése, hogy Isten azért küldött minket a világba, hogy örömünk teljék az ő mérhetetlenül gazdag adományaiban.
Könyvtár- labirintus= világszimbólum=> rejtekszoba titka = világ titka
3 szint: történet, szimbolizmus, filozófikum
- történet + szimbolizmus Emberiség története – tragikus kimenetel: az egyetlen könyv (~világtitok) megsemmisítésének szándéka az egész labirintus (~ emberi univerzum) megsemmisüléshez vezet
- filozófikum + szimbolizmus: ha fenn marad a világ, akkor a humanista ráció, a nevetés győz. De a ráció tehetetlen, az apokalipszis erőivel szemben
Összekapcsolódás: az emberi szellem csak úgy fejtheti meg a Történetet, ha megértette a világszimbólumot. A filozófikus szint azonban abban a pillanatban meghaladja a szimbolizmust, mihelyt megfejti.

Jákfalvy Magdolna – Kappanyos András: A nagy detektív és a posztmodern (avagy néhány szirom U. Eco Rózsájából). In: Literatura 1990/4.

Posztmodern jellemzői:

  1. tagadja a szilárd ismeretelméleti kategóriák létét
  2. tagadja a jel és jelentett közötti viszony egyetemes érvényét
  3. tagadja  atörténetiséget, fejlődés elvet
  4. tagadja a centrált, teologikus világmagyarázatot

A könyv tömegsikerének oka: több szinten lehet olvasni: krimikedvelő, történész, nyelvész-filozófus=> többirányúság
Posztmodern alapja: ha bizonyosságot akarunk a rendről, meg kell élnünk a rend nélküli állapotot is. Ha Istenre vagyunk kíváncsiak, meg kell próbálni nélküle
Vilmos – Adso ~ Watson – Sherlock Holmes
~ Poe: Morgue utcai kettős gyilkosság. Ok: bevezető rész jelentéktelen esetmegoldása
~ Agatha Christie: Tíz kicsi néger. Ok: zárt térben játszódó krimi
Eco Vilmosa: a mű alapértelmezési sémája nem a személyesség, a hős, az egyén akciósorozata, hanem a megismerés folyamata
Hős ó antihős= misztifikált tudás
Krimi-váz sajátosságai: középkorban játszódik, nagy mennyiségű műveltséganyagot foglal magába.
Nyomozás = tudomány metaforája. Módszere: megfigyelés – hipotézis felállítása – kísérleti bizonyítás
Ideális detektív jellemzője: tudás + megfigyelőképesség + következtetőképesség
Cél: igazság kiderítése= rend keresése a káoszban
Egyetemes tudomány=> feltételezi, hogy a teremtésben terv van, a világ racionális mechanizmusként működik
Vilmos veresége= a módszer, a szemlélet veresége= nem ellenfele, nem áll az események mögött egy másik zseniális, racionális elme=> a világban nincs terv, a világ nem megismerhető: itt válik posztmodernné a regény.
Vilmos: az emberi megismerés egészségének tragédiája
Torony ~ a ilágegyetem harmonikus rendjének nyugalma vezérli elrendelését, csak a beavatatlanoknak kiismerhetetlen.
Idő a posztmodernben: ki kell terjeszteni a dimenziók számát – a könyv lépjen be az emberi kultúra egységes rendszerébe à korlátlan idézhetőség
Posztmodern: a művészet magába olvasztja a művészetről való beszédetà ezért írnak regényben filozófiai értekezést. Tudomány nyelvének válsága => „narratív tudás”
A „szembefordulás tragédiájával” fordul szembe: magába olvaszt mindent előtte és utána
Az időt és a hozzá való viszonyukat értékeli át. A posztmodern nem stílus, hanem közeg. Nem a művek posztmodernek, hanem a hozzájuk való viszonyuk, mi magunk. Ugyanazon esztétikai objektumhoz lehetséges többféle módon közelíteni.
Italio Calvino: Ha egy téli éjszakán az utazó

  1. nyolc fejezet: fiktív író naplója, alkotói válságban. Silas Flaunery képtelen írni, nem tudja kivonni magát a személyesség torzításai alatt, nem tudja elérni, a teljességet, mert nem tudja megírni a tökéletes művetà „meg kell írnom minden könyvet, valamennyi lehetséges szerző valamennyi lehetséges könyvét” à a regényen töprengő író be van zárva az elkészült regénybe. Az olvasó is: 10 regénybetét – a kortárs irodalom 10 irányzatának jelzése = az egész 20. sz-i próza. Az egyikben a hős elrejtőzik az emberrablók elől, hogy hasonmásokkal, tükrökkel sokszorosítsa magát – ő maga is egy könyvből vette az ötletet
  2. Calvino: „az irodalom nem ismeri A valóságot, csak valóságrétegeket ismer. Én azt írom, hogy Homérosz azt beszéli el, hogy Odüsszeusz azt mondja: én meghallgattam a szirének énekét.” Az Én, a Személy már csak homályos valami, talán egy hiány.
  3. „Bárcsak lehetséges volna” egyénen kívül fogant mű, amelyen túlléphetnénk a személyesség korlátain, hogy megszólaltathassuk azt, aminek nincs szava: madarat, fát, követ…”
  4. ha viszont ilyen távol kerülünk, elveszhet a személyesség, egyediség? – nem minden élet enciklopédia, szójegyzék, amiben minden összekeveredhet, új változatok=> a tükörjáték-technika + személyesség elrejtése egy irányba hat. Az író megsokszorozza magátà nem szubjektumà nincs egyetlen látószög
  5. Italo Calvino új regényét, a ha…-t kezded éppen olvasni” – 1 mondat
  6. betéttörténetek + detektívregény + a krimi fordulata. Kerettörténet: derűs irónia,a Könyv világának karikatúrája. Ez is kettős regény. Szerelmi történet – ez is a könyv világában: a két hős olvasó + olvasónő – a könyv csábítójának. 2. a könyv életútja. Az olvasónak se arca, se jellemeàhogy az olvasó saját arcát helyezhesse be. Lotaria – jellegtelen küllem, az egzaktságot hívőként valló.
  7. Jellemtelenek. Irnero – könyvszobrász, Ermes Marana – hamis fordító (~ Hermész: tréfamester isten, Marana: 17. sz. író regényében szintén 1 hamis fordító históriája), Olvasó – van vezeték - + keresztneve: Ludmilla + leírása: nagy szem, sima bőr, sűrű haj, életet élvezni tudó, mégis módszeres
  8. Mindegyik belső jelleme a Könyvhöz való viszony. Olvasó: „olyasvalaki vagy, aki nem vár többé semmit, semmitől… A legjobb, amit az ember várhat: elkerülni a legrosszabbat.” „Tudjuk, hogy indulatos vagy” ~ I.C., író-alakmás Flannery is Ludmillába szeret à Olvasó=szerző
  9. Mese modelljeà győznek a rossz felett (legyőzik az ármánykodó fordítót + titkos szolgáját, örökre egymáséi. Kalandok: gépeltérítés, letartóztatás, menekülés. Barokk eposz: űzik egymást.
  10. Kerettörténet: a könyv= kincs, amelyért harc. Flannery regénykéziratát a szélhámos fordító-menedzser + a titkos könyvek felkeresésére felesküdött szekta terrorista osztag is meg akarja szerezni. Perzsa-öböl szultánja összeesküvéstől tart – rejtjelek a könyv lapjain. Arkadian Porphyritek térképe: cenzúra foka szerint felosztott országok, az első helyen, ahol a legtöbb könyvet elkoboznak.
  11. A könyv győz: Olvasólány még a tanúskodás alatt is olvas. A Szultánnő (=olvasólány?) házassági szerződésben: egyetlen percre nem nélkülözheti a számára kedves könyveket. Paphyritch nyomozó végül együtt a fordítóval: „van az olvasásban valami, ami fölött nincs hatalmam.” ~ Calvino a végén: „az olvasó a legbújtatottabb megtévesztésben is képes felismerni a valóságmagot.”
  12. Az olvasás puszta öröméért folytatódik a könyvkeresés= eposzi csata
  13. Olvasó + Könyv – mohó kiváncsiság: útbaigazítást, irányadást vár tőle. Túlzott bizalom.à Marcovaldo-féle örök csalódás: a hamisítás ellen nincs oltalma = rejtvényújságok olvasói
  14. Irnerio: nyersanyag a Könyvàkönyvszobrokat – öncélúak. Letario: irodalomból nyelvi anyagot számítógéppelàgyorsanalízist témák, műfajok szerint.
  15. Ideális: Olvasónő-könyv – Ludmilla fenntartásokkal olvas, egyszerre többet is olvas = írónál is műveltebb olvasóàtöbbet megért a világból = Igazság – intuíció, érzékenység. Író-olvasó: ha az író a valóság megfejtését keresiàmit kíván tőle olvasója? Flannery megírná azt, amit Ludmilla épp most olvas – az írás + olvasás nem csak közös igazságkeresés, hanem egymás keresése is.
  16. A fordító itt intrikusßaz olvasó és az író közt. De Marana vereséget szenved, Olvasó + Olvasónő együtt marad. De a felszín alatt Marana továbbra is szabadon mozoghat.
  17. A használati útmutatóban: „Engedd el magad. Fejre is állhatsz, mintha jógáznál”) A kiadói jelenetben:~
  18. Keretjáték szereplői = 1-1 olvasói magatartásforma. „A 10 regénykezdet ~ 10 elbeszélői típus, 10 magatartásmód: 1. a valóság körként illan el, 2. minden pontos, 3. önmegfigyelés, 4. történelmi, politikai cselekvés felé, 5. cinizmus, 6. rossz közérzet + szorongás, 7. perverz-erotikus, 8. ősi-tellurikus, 9. katasztrófaregény-apokalipszis (+10 telefontörténet)
  19. 10= a középkorban a tökéletesség. Mégsem zárt rendszer.
  20. Az egyetlen, mindenséget magába foglaló regény a Szentírás. Musil + Gadda is próbálta, de nem tudják befejezni a regényeiket. Az irodalmi műàmilyen magatartásforma ígérhet kiutat, még akkor is, ha egy újabb labirintusba vezet.