Hasek: Svejk

- Hasek kettős élete: felszíni kalandok, kocsmai kiruccanások + érzékeny egyéniség. 1883-1923 Prága. Tanul magyarul. Sok álnév. Tanul oroszul. Kedvenc magyar nevei: Savanyú, Kákonyi.
Svejk, a derék katona
- a cseh népmese legismertebb hőséről, Honzáról mintázta (népe hagyománya): hidegvérű szolga figurája: aki a gazda parancsait tudatosan félre értelmezi, feladatait a gazda kárára hajtja végre. Az osztrák elnyomás ellen írja.
- Hasek teljesen azonosult vele, (és más síkon megvalósuló változatával: Marek önkéntes néven jelent meg a sorozáson. Pl. kozáknak álcázott orosz név alatt jelenti be magát egy szállodába mint kém
- 1915 február. Hasek a 91. gyalogezredhez. Sok alakja innen. Sájner százados, Lukás főhadnagy, Biegler hadapród, Vanek őrmester. Lukas főhadnagy tisztiszolgája, Staslipka – kópé, huncutà minta Svejkhez. Fogságba.
- 1. változat 1916 – statikus, elmélkedő, hazafias; 2. változat 1921 – 1921 – dinamikus, cselekvő, emberi
- Csehszlovák légióban szolgál, városostrom. A vörös katonákat a legionáriusok halálra kínozták. Hasek álruhában elszökik. 1918. Vörös Hadseregbe kerül újságíróként. Vörös katonák nevelésével foglalkozik
- írás közben halt meg. A „befejezés” Karel Vanek munkája, posztumusz. Itt Svejk csak szószátyár, anekdoták, durva beszólások. Nincs mögötte a másik sík, mely értelmet ad a műnek.
- „Barbár” mű, irodalmon kívüli irodalom
- Az elavult világ ellen + elavultnak érzett közlésformák ellen is
- „Hát megölték Ferdinádnot” – „Melyik Ferdinándot, Müllerné?” ~ eposzi invokáció. Semmi köze a világhoz, rá nem vonatkoznak a törvények

- foglalkozása is homályban: kutyakereskedő, mesterlegény, osztravai munkás, drogista. Az első változatban asztalos, a másodikban cipész.
- Svejk = nép, tömeg
- Hasek nem írja le, hanem beszélteti, rengeteget
- Mindenki Ferenc Ferdinándról beszél, ő csak más Ferdinándokat ismer: bolti szolga + kutyapecér. Minden esetben, minden helyzetben van valami története ~ a nép maga nyelve, törvényei, szemlélete. Akkor is folytatja sztorijait, ha senki nem is érti. Soknak egyáltalán nem illik bele, néhány igen. Mindig pontos, adatszerű ~ népi elbeszélő modor. Nem szereti a filozofálgatása
- Svejk alteregója: Marek, 1 éves önkéntes: ugyanazt mondja, mint Svejk, csak máshogy. Mindig akkor bukkan fel, mikor Svejk mondanivalója hiányolja a távlatnyitó partnert. Marek belülről nézi a világot: megundorodik tőle, szakít veleàindulatosabb, szenvedélyesebb- Hasek önéletrajzi adatokat is ad neki + vele mondatja el a felfogását a militarizmusról. Együtt rálicitálnak egymás szavaira, egymást kisegítve.
Fejlődésük párhuzama: Svejk, ha az övéivel van, leveszi a hülyeség álarcát. Lukas erre gyanakszik (nem egyértelműen tartozik a másik világ embereihez). A front felé Svejk többször álarc nélkül, egyre erélyesbben védi a közkatonák jogait: személyesen lép fel Dub hadnagy ellen. Másokat is oktat (~ olvasót):”A fődolog csak az, hogy a bíróság előtt sose mondjunk igazat”
- ostoba háborús publicisztika, pl. Kákonyi-ügy politikai kihasználása
- a világ küzdelme: népóuralkodóréteg. Mondvacsinált viszályok. Mindig a népi világ kerül ki fölényesen, pl Svejk jelentkezése Katz lelkésznél, a magához láncolt csendőr vonszolása; Dub hadnagyot egy bordélyházból hozza haza.
- mellékszereplők (epizódszereplők): részletesen (pl. páter Lucina át is alussza a jelenetét) Több mint száz népi figura. Vidicka a verekedős cseh legény, „magyarfaló”óSvejk: „nem minden magyar tehet arról, hogy magyar” ő megverne minden magyart, Svejk védi őket. Ösztönember, nem érti Svejk hosszas beszédeit
- Svejk minden „anekdotája”=> az összefüggések tárháza. – Vodicka hiányosságai ezt hangsúlyozzák. Balonn, az okkultista szakács Jurajda ó Svejk természetessége

- Lukas főhadnagy – átmeneti
- Dub hadnagy – teljesen a másik világ embere
- Katz lelkész . polgárság belős romlottsága
- Biegler hadapród – katonai tudálékosság, ostobaság
- jellemzés, beszélgetés. Pl. Levelek: Lukas levele Kákonyinéhoz (úri világ erköclstelensége) Fiuk von Finkenstein tábornok levele feleségéhez. Álmok: Biegler, Baulon. Részegen: KAtz
- történelmi dokumentumanyagot a nevetséges szövegkörnyezetbeàgúny tárgyává az osztrák katonai esküt
- írói szürkeség, tárgyilagosságóSvejk szubjektív szószátyársága. Névtelen krónikásként. Adatközlő objektivitás.
- Abszurd: pl: „a katonavonat egy újabb embercsoportot szállított a galíciai vágóhídra” Lukas: „hogyha a katonák felfalják tisztjeik májpástétomát, akkor Ausztria nem nyerheti meg ezt a háborút.” „marhavagonokból olyan reménytelen arccal néztek ki a katonák, mint azok, akiket az akasztófára visznek”

A történet
Svejk a Ferenc József-i Monarchia Prágájában békés kutyakereskedő. Fordulat: Ferenc Ferdinánd halálaàlelki egyensúlyának céljából átballag a Kehely kocsmába. Itt a rendőrkopó letartóztatja őt is éa Palivec urat a kocsmatulajdonost, Svejk tiszteletlen, a felséges ház gyászából gúnyt űző megjegyzéseiért. A törvényszéki orvosszakértő a bolondokházába viteti, de innen hamar a rendőrséghez kerül mint fogyatékos elméjű szimuláns. Rendőri ellenőrzés mellett lesz szabadlábon. Bretschneider detektív kutyavásárlóként férkőzik a közelébe, Svejkről nem tud jó jelentést írni, de a vásárolt kutyák felfalják (agyonkoplaltatott kutyák).
Reuma kínozza, amikor eléri a behívóparancs. Tolókocsiba ül és szállásadónőjével viteti magát a sorozóbizottsághoz, itt  „Fel Belgrádra, fel Belgrádra!” felkiáltás, ami miatt a hazafias sajtó másnak „Egy nyomorék hazafisága” címmel ír róla à szimulánsok közé kerül: koplalás, beöntés, hideg lepedő. Újsághíre miatt egy tábornok özvegye látogatja meg, gazdag ajándékkosárral, Svejk jóllakik, majd a helyőrségi fogházba kerül, falánk betegtársai pedig a frontra.
A fogházban az „alsónadrágosokhoz” kerül (nem tudnak szökni ruha nélkül), itt másodnaponként Katz tábori lelkész prédikációit hallgatják. Katz: részegen prédikál, itt-ott káromkodva. Svejk felzokog a meghatottságtólàKatz felfedezi benne a szolgálatára méltó embertàSvejk tisztiszolga, ministráns, mindenes (hazacipeli a delíriumos Katzot, intézi pénzügyeit, iszik vele). Lukas főhadnagy nyeri el Katztól Svejket kártyán. 
Lukas: monarchiabeli tiszti figura: társaságban németül beszél, honfitársai közt cseh hazafinak vallja magát; katonáis szeretik, mert nem fárasztja magát szekírozásukkal. Svejk elrendezi Lukas nőügyeit (a Lukashoz költözött kereskedőnénél helyettesítgeti is Lukast, majd mikor terhükre lesz, a férjnek szól, hogy vigye haza). Kutyával akar kedveskedni Lukasnak, de pont Lukas parancsnokától lopatja elà Lukas a frontra kerül, Svejk vele. Útban a frontra a vonaton egy civil ruhás generálisba köt bele, kizavarják, véletlenül meghúzza a vészféket, ami miatt lekerül és lemarad a vonatról, és ellenkező irányba indul el, mikor továbbbmehet. Elfogják, visszakerül Lukashoz, aki fogdába csukja, ahonnan Schrőder ezredes engedi ki. A fogdában ismeri meg Marek önkéntest, akivel együtt utaznak Magyarország felé. A brucki katonatáborban száll meg az ezred, Lukas főhadnagy egy magyar hölgynek, Kákonyiné őnagyságának levelet ír, és Svejkre bízza a diszkrté eljuttatást. Öreg barátja, a magyargyűlölő Vodicka kíséri el a kézbesítéskor. A levél a szobalánytól a férjhez kerül, botrány, verekedés, a sajtó országos botrányt csinál (cseh katonák vívtak magyar huszárokkal).  Svejk gavallér: magára vállalja a levélírást, a csábítási kísérletet, a levelet lenyeli. Végül mégis lukas főhadnagyot vonják felelősségre, kivezénylik a frontra, Svejk is a menetszázadba kerül.
Magyarországon keresztül utazik a különítmény a fornt felé. Svejk új ismerősei: Század okkultista szakácsa, nagyzási hóbortban szenvedő Biegler hadnagy, Dub hadnagy. Marek önkéntes is utoléri őket. Sanokba érkezve jutnak rendes koszthoz. A rejtjeles táviratokat félreértikàa zászlóalj két nappal előbb köt ki új rendeltetési helyén, mint a vezérkari utasítás kívántaàfellendítik a helyi bordélyház forgalmát; Svejk bosszút áll Dub hadnagyon: a hadnagy szigorúan ellenőrzi, hogy nem szegik-e meg a bordélyházak látogatását tiltó parancsot katonái, ellenőrzés közben elalszik egyik hölgy szeparéjában, lemaradna a tiszti értekezletről, de Svejk részegen is odavezeti.
Svejkből szállásmester lesz, Vanek őrmesterrel derítik fel a falvakat. Vesznek egy kivénhedt tehenet, húsába foguk törik.
Egyik szállásfelderítéskor egy tóban fürdő orosz hadifogoly uniformisát próbálja fel Svejk. Az orosz szökevény volt, elfogják helyette Svejket. Przemyslbe kerül, vasútvonalat építeni orosz hadifoglyokkal. Kiderül a tévedés, csak szökevényként állítják hadbíróság elé. Tisztázzák, viszakerül Lukas főhadnagyhoz a frontra.

K. Capek: Harc a szalamandrákkal (1935)

- tárcaregény a társadalom és politika kérdéseiről. Riportok, tanulmányok, irodalmi idézetek, jegyzőkönyvi kivonatok   fejezetek gyanántàmozaikszerű előadás, de egyenes vonalú maga a jelképes történet
- tudományos-fantasztikus regényként indulàpesszimista gúnykép a világról
- 18. sz: svájci tudós tévedésből ősemberi maradványokkal azonosította egy szalamadrafajta csontvázát (emberek~szalamandrák). Most egy cseh tengerész különleges képességű szalamadrára akadàmegszervezi őket gyöngyhalászatra. Később kapitalista nagyválallkozók széllítják és árulják a tenyésztett állatokat. Az első rész: emberi történelem, rabszolgakereskedelem + gyarmatosítás szatírája.
- 2-3.rész: ’30-as évek nemzetközi viszonyai: a szalamandrák szervezkednek. ~ R.U.R. robotjai. Emberek ószalamandrák: nincs humor, nincs játék, nincs művészet, nincs filozófia. Vezérül embert, aki őrmester volt a háborúban. Himnuszuk: a hitleristák indulójának paródiája. Hadat üzennek az embereknek: elfoglalják földjeiket „nincsenek ellenséges érzelmeink veletek szemben, de túl sokan vagyunk” egyezkednek
- A szerző önmagával beszélget: „tudod-e, ki kölcsönöz pénzt a szalamandráknak, ki pénzeli a világ végét, az egész új vízözönt? – Tudom. Minden gyár, minden bank, minden állam együttesen.”
- torzképe a gépaktivizációnak. Szalamandrák (technikusok lázadása)óemberek (humanizmus hagyományos értékei)
fasizmus: technokrácia politikai formáját
- Bp-i konferencián Capek: az emberi tevékenység: 1. technikaó2. szellemi műveltség. Technikaànépek leigázásához vezet. Anyagi eszközök.
Humanitásàminden embert megbecsül.
Magányos humanistákàharcuk reménytelen a szalamandrákkal – pesszimista
- kapitalista világàaz értelem vívmányát megsemmisítette. Elembertelenedett termelés~ robotok
- 1938 nobel-díj; a mai sci-fi előfutára

Klima: Capek modern apokalipszise. In: Nagyvilág 1991/7.

  1. egyetemi tanulmányai alatt jelennek meg első munkái (novella, színdarab); testvérével közösen írta
  2. egészségi állapota miatt nem kell bevonulnia a hadseregbe
  3. háború tragédiája az ország visszanyerése Capek műveiben
  4. Abszolutum-gyár, Makropulosz ügy (komédia), Krakalit (tudós megkísértése a démon által)
  5. Fehér kör(1930)

Robot: jóléttel kecsegteti az embertàaz emberek ráruházzák minden kötelességüket; eltanulják a robotok az ember minden rosszaságátàfellázadnak, elpusztítják az emberiséget
Apokaliptikus művek

  1. realista: megoldhatatlan konfliktusokból valamiféle kiutat találni
  2. világmegváltó vágyak nem vezetnek jóra, csak pusztulást hoznak
  3. szkepszis az emberiség jövőjével szembenószemélyisége: harmónia, játékosság
  4. ismeretelméleti kérdések foglalkoztatják: Mi az igazság? Megismerhető-e?  (három novella: Horubal, Meteor, Egy mindennapi élet)
  5. technikai fejlődés irányának elhibázottsága (A gépek uralma)
  6. értelmiség árulása a kultúra küldetéséről
  7. időszerűség: cikkek, reklámszövegek, autentikus műfajok utánzata
  8. nem talál ki új világot, az emberi civilizációt lepik el a szalamandrák, és az emberiség már nem lesz képes harcolni ellenük

Gombrowitz (1904-1969)

  1. egyszerre vagyok lengyel és anti-lengyel”, Dél-Amerikában, Franciaországban él
  2. regényei: Transz-atlantisz; Dorneyopátia és Kozmosz; Yvonne, a burgundi hercegnő
  3. jellemzői: groteszk torzítás, nyelvi paródia eszközei
  4. 1937 – Ferdyduke – eslő regénye
  5. 1967- Egy francia irodalmár Dominique de Roux ráveszi Gombrowitzot, hogy valljon műveiről. Nem rögzítik szalagra a beszélgetést. ő maga írja meg a Testamentum c. visszaemlékezést – kalauz az életművéhez. Saját életén keresztül mutatja be a század eseményeit: gyilkos ideológiák. Magánélettőlàvilágeseményekig. Írótársakról is ír: Sartre, Borges, Camus. Elemzi a párizsi felsőbbrendűségetólengyeleket: kisebbségi komplexusokkal küzdenek. „Megelőztem Ionesco-t és Beketet.”

A Ferdyduke-ről

  1. Yvonne darabot emlegeti – ez nem igazi, halogató játék volt
  2. Kérdése: hogyan kösse az írást a saját valóságával
  3. Mű műfaja: regény vagy pamflet
  4. „legyen a mű azonos velem”
  5. újságok éretlennek nevezik – vállalja – e mögé a bélyeg mögé elbújhatott
  6. mű az írása alatt táncraperdültàmeredek groteszk felé sodortaàönálló éeltet akart élni a mű
  7. személyiség sérelmeiből kinőtt egyetemes kérdések felé nőtt (emberi forma drámája)
  8. ember küzd a saját kultúrájával – aki lengyelnek születik, lengyelként ondolkodik
  9. ember~kaméleon (bölcs, bolond, szótlan, mély, merész, gyáva)
  10. Lengyelország csak egy homály Kelet és Nyugat közöttàegyik sem járta át igazán pl. reneszánsz. „csak a katolicizmus érte eé
  11. Személyiséget valamilyen szinten függ a nemzeti kultúrától
  12. Hitetlen, de kommunizmusban sem hisz
  13. Mindenki csak a maga helyéről láthatja a világot
  14. Hogy tökéletes művet tudjon létrehozni, szakítani kellett a lengyelséggelàcsak maga akar lenni
  15. Háború: formák konfliktusa, mesterséges állapot létrehozása
  16. Mű műfaja: groteszko poéma az ember kínjairólànacionalista sajtó megtámadja
  17. Nyugaton otthon érzi magát a Ferd.miattàtudja vállalni magát, mert megteheti
  18. A tökéletlen a felsőbbrendű, nem a tökéletes—mert kreatívabb
  19. F. Nyugati olvasói: 1. anyanyelvűek szórakoznak rajta. 2. komolyak 3. sértődöttek lettek
  20. F-ben: kultúra alatti szféra lát napvilágto. Női szépségideálja: csábító modern bakfis
  21. Alsóbbrendű mitológia: istensége: pórlegényàolcsó bájak, kétes értékű vonzerő
  22. Megismerés a patológia felől

Hrabal (1914)

- kisemberek alakját belülről közelíti meg
- montázsszerűen egymásba fonódó pillanatképek
- alakok: félresikerült, mindennapi élet, örömeiken elmerülő emberek, álmodozók, képzeletbeli életet élnek

Mrozek

- ’30-ban született, Borzecinban, Krakkóban iskolák, majd újságírás
- ’51-től lengyel írószövetség tagja, 2 év múlva első prózakötete
- ’58-ban a varsói színház bemutatja a Rendőrség c. darabját, 1 év múlva a fővárosba költözik
- legfontosabb drámái: Emigránsok, A nagykövet, Az arckép
- Mrozek színháza „lengyel abszurd”, más a gyökere, mint a nyugatinak. Nyugati abszurd: a nyugat-európai értelmiség egy radikálisan gondolkodó rétegének válasza a második világháború rémségéreàegzisztenciális kérdéseket vet fel. Mrozek-színház: a társadalmi szatírából ered, mikrotársadalmak a drámái. Színházában a halál nem létezik, senki sem hal meg természetes halállal. Csak a Tangó Eugéniája hal meg természetes módon, azért, hogy Artur láthassa a „jó gondolatot”.
- mikrotársadalmak: az embert a többiekhez való viszonya határozza meg. Az emberi kapcsolatok abszolutizálódnak. A végső kategóriákban megfogalmazott világ vagy metafizikus vagy groteszk. Az abszolutum az abszurddal határos. Racionalizmusa viszi el a végső kérdésfeltevéshez. A társadalmi erőviszonyoknak kell „felsőbb” értelmet nyerniük. Nem elég, ha az emberi kapcsolatok mechanizmusa kérlelhetetlen törvényként működik, a „magasabb értelemben” hinni is kell, hogy igazság legyen. Amikor igazság lett, akkor lesz végzetes erő, amikor végzetes erő lett, akkor változtatja meg a valóságot. Mitologizálja a társadalmi viszonyokat.
- a mitológia a társadalom terméke, de egy ponton fetisizálódik. A fétis áldozatot követel, az áldozat a bizonyítéka annak, hogy a fétis maga az igazság. Mrozek érdeklődése később fordult a mitológiai „felépítményre”, kdierült számára, hogy maga a mitológia is abszolút méreteket ölthet. Az irodalom mitologizált valóság. Képzelete a matematikai kiszámítottság és a hihetetlen fantasztikum közt feszül.
- Mrozek tudatalattija romantikus
Tangó
- 1963-ban írta
- Mrozek politikai szatírákkal kezdte pályafutását
- három nemzedék „total plan”-ja
- Tangó írásának időszakában határozza el, hogy elhagyja hazáját: Olaszország, majd Párizs
- a mű olyan politikai színház, amely mélyebb összefüggéseiben ábrázolta a korabeli lengyel társadalmi feszültségeket, mint akkor azt bárki tudatosan felmérhette
- a romantika valójában a jelenkori mitológiák paródiája.
- a történet dialektikusan bomlik ki
- tézis: a régi rend maga után vonta a lázadást
- antitézis: a lázadás maga után vonta az abszolút szabadságot, az anarchiát, az önkényességet
- szintézis: az önkényeségből t9rvény lesz, az anarchiából új rend. Artúr komolyan jobbítani akarja a világot, törvényt, formát, eszmét akar
- a világ a Tangóban kész karikatúra, a rend eszméje okos és nemse gondolat. Mrozek az értelmes gondolat abszurddá válását mutatja be. Valóság mitologizálódásának folyamatát. A rend eszméjéből fétis lesz, a fétis áldozatot követel. Artúr gyenge a maga találta gondolathoz. Edek brutalitása kell hozzá.
- zárókép: fenyegetettség hangulata: az ostoba és primitív Edek bármikor és bárhol eljárhatja a tangót. ő az erő, amely kihasználva a meddő töprengések útvesztőibe fúló értelem gyengeségét, diadalmasan magához ragadja a hatalmat