Geológiai adottságok

Magyarország területének négyötödén található hévíz, vagyis 30°C-nál magasabb hőmérsékletű forrás és kút. Ez a különösen kedvező adottság annak köszönhető, hogy az ország területén a geotermikus gradiens értéke a világátlag másfélszerese: a felszíntől a mélybe haladva, százméterenként átlagosan 6-8°C-kal növekszik a hőmérséklet. A mindössze 24-26 kilométer vastag földkéreg miatt a forró magma közelebb van a felszínhez, így a kéregben rejtőző hévizek is magasabb hőfokúak. A geotermikus gradiens az országos átlagot meghaladó értékű a Dél-Dunántúlon és az Alföldön, országos átlag alatti a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken. Budapest területe méginkább eltér az átlagtól. Itt 8-14 méterenként emelkedik a hőmérséklet, ennek oka az országon északkelet–délnyugati irányban végighúzódó törésvonal.

Felszín alatti vizek

A kéregben előforduló vizeink sokfélék (rétegvíz, ásványvíz, hévíz, karsztvíz, artézi víz), ezekből is gazdagnak mondhatjuk magunkat.
Mivel a geotermikus gradiens értéke hazánkban lényegesen magasabb a világátlagnál, a felszín alól feltörő vizeink hőmérséklete is igen magas. Legnagyobb kiterjedésű, legsűrűbb hévíztermelő területek az Alföldön helyezkednek el. Világviszonylatban jelentős geotermikus energiahordozóinkat még csekély mértékben hasznosítjuk, ugyanakkor a termálvízkincs felhasználása egyre fokozódik. Az országban jelenleg csaknem 1300 olyan kutat tartanak számon, amelynek vize melegebb 30°C-nál. Ezek egyharmada azonban különböző okok miatt nincs használatban. Bár a hévízkutak körülbelül egyharmadát fürdésre hasznosítják, csak mintegy 80 kút kapott gyógyvízminősítést; a többit főleg fűtésre vagy különféle ipari célokra hasznosítják. Jóllehet a geotermikus adottságok igen kedvezőek, a szélesebb körű hasznosítást akadályozza a magas beruházási költség (pl. a jelentős oldottanyag-tartalom miatt).
A szaporodó kőolajkutató fúrások hévíztermelésünk növekedését is elősegítik. A 2000–3000 m mély fúrásokban nem ritka a 100–150°C-os forró víz, 4000 m-nél mélyebb kútjainkban pedig a 260°C-os hévíz.

A magyarországi ásvány- és gyógyvizek osztályozása

A hazai ásvány- és gyógyvizeket elsősorban összetételük és gyógyászati alkalmazhatóságuk alapján csoportosítjuk. Eszerint kilenc főbb csoportot különíthetünk el:
Az egyszerű (oldott anyagokban szegény) termális vizeket elsősorban sportolásra és strandolásra használják, de alkalmasak reumás megbetegedések kezelésére is. Ismertebb előfordulásuk közé tartoznak Budapest langyos vizű forrásai (Pünkösd fürdő, Csillaghegy, Római fürdő, Lukács fürdő), Esztergom, Kács, valamint Miskolc-Tapolca, Tata és Sikonda.
A szénsavas vizek (savanyúvizek) előfordulása hazánkban kisebb. Jellemzőjük, hogy nagyobb mennyiségben tartalmaznak szén-dioxidot, amelynek emberi szervezetre gyakorolt hatása, hogy a bőr erei kitágulnak, a szív munkája könnyebbedik. A legjelentősebb szénsavas vizű gyógyfürdő Balatonfüreden található, ilyen jellegű forrás ered még Csopakon, Kékkúton, Fonyódon, Mohán, valamint Balfon, Bükön és Szécsényben.
Tisztán alkáli-hidrogénkarbonátos (alkalikus) vizek nagyobb mennyiségben tartalmaznak oldott ásványi anyagokat, jelentős mennyiségben található bennük nátrium és kálium. Fürdőzéshez természetes hőfokon használhatóak, így alkalmazva reumás és egyes nőgyógyászati panaszokat gyógyítanak. Ivókúrához palackozva is forgalomba kerülnek, elsősorban emésztőszervi panaszok megszüntetésére alkalmasak. Ilyen jellegű forrásokban igen gazdag hazánk: Kisterenyén, Nagyszénáson, Túrkevén, Békésen, Szegeden (Anna-forrás), Szolnokon, Tótkomlóson, Gyopáros-fürdőn, Gyulán, Makón, Mezőtúron, Nagyatádon, Balmazújvárosban, Kiskunhalason, Dombóváron és Zalakaroson találkozhatunk ezzel a víztípussal.
A kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos (földes-meszes) vizek csoportja szintén igen elterjedt Magyarországon. E hévízcsoport jellegzetessége a szabad szénsavtartalom; főként vérkeringési zavarok orvoslására alkalmasak. Emellett reumatikus izom- és idegbetegségek ellen is igen hatásosak. Ivókúraként a gyomor és a légutak hurutját gyógyítják. Ide tartoznak a Budapest területén fakadó hévizek, a Császár, Lukács, Rác, Rudas és Gellért fürdő egyes forrásai. De ide soroljuk még Balatonfüred, Bük, Sárospatak, Cegléd, Eger, Esztergom és Parád (Szent István forrás) forrásait is.
A kloridos (vagy konyhasós)-jódos vizek nagy töménységűek, ennek révén intenzív hatást gyakorolnak a szervezet különféle működésére. Közülük kiemelkedik a Sóshartyánban kitermelt hideg gyógyvíz, melyet „Jodaqua” néven palackozva hoznak forgalomba, és ivókúrában a golyva megelőzésére használnak. A konyhasós meleg vizeknek az egyes reumatikus és nőgyógyászati betegségek gyógyításánál van jelentőségük. Ilyen gyógyfürdők találhatóak például Hajdúszoboszlón, Cserkeszőlőn, Debrecenben, Berekfürdőn, Zalakaroson, Hajdúnánáson, Kabán, Kiskőröson, Nagyszénáson, Nyíregyháza-Sóstón.
A szulfátos (glaubersós, keserűsós) vizek elsősorban ivókúrára alkalmasak. Nagyobb mennyiségben és töménységben hashajtó hatásúak, kisebb mennyiségben fogyasztva az epehólyag kiürülését segíti elő. A glaubersós ásványvizek közül legjelentősebb a „Mira”, a „Hunyadi János” és az „Igmándi”, míg keserűsós vizek közül az „Apenta” és a „Ferenc József” keserűvíz.
A vasas vizek fürdő- és ivókúrára egyaránt alkalmasak. Általában vashiányos vérszegénység kezelésében, a szervezet erősítésére alkalmazzák. Vasas savanyúvizet ad a parádi Clarisse- és István-forrás, valamint a mohai Stefánia-forrás. Fürdőkúra formájában főként nőgyógyászati betegségek kezelésében van jelentőségük.
A kénes vizeket elsősorban a reumás jellegű mozgásszervi betegségek kezelésében alkalmazzák, de jó eredménnyel használják nőgyógyászati és bőrbetegségek gyógyításában is. A kén a legkülönbözőbb alkotórészekkel együttesen fordulhat elő, így a vizeket ezeknek a kombinációknak megfelelően különböztetjük meg (pl. kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, kloridos vagy vasas kénes víz). Ezek a vizek Balfon, Bogácson, Harkányban, Hévízen, Kékeden, Parádsasváron, Mezőkövesden és Erdőbényén találhatók.
A radioaktív vizek fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásukról ismertek. Nem okozhatnak sugárártalmat, mert a radioaktivitás mértéke mérsékelt, inkább pezsdítő jellegű, serkenti az életfolyamatokat. Előfordulása: Hévíz, Eger, Miskolctapolca, Rác, Rudas és Gellért fürdő egyes forráscsoportjai