A tömések célja:

A károsított fog helyreállítása a funkcionális és esztétikai követelményeknek megfelelően.

Amalgám tömés

A higanynak más fémmel vagy fémekkel alkotott ötvözeteit nevezzük amalgámnak.

  • Hg (higany)
  • Ag (ezüst) → bakteriosztatikus hatás
  • Cu (réz):
    • konvencionális amalgám: alacsony a réztartalma → 2-4 %
    • magas réztartalmú amalgám ( gamma² fázismentes amalgám ) 10-30 % réztartalom.
    • a gamma² fázis korroziora hajlamos → törik a fog amely a mélybe vezeti a korroziót
  • Sn (ón)
  • Zn (cink) → oxidációtól védi a többi összetevőt, nedveséggel együtt hidrogén keletkezik ami tágulást okoz → fog töréséhez vezet.

Amalgám tulajdonságai:

  • jó minőségű, olcsó tömőanyag
  • kötés közben tágulni is tud ( expanso ) 0,1-0,2 % tágulás→ fog repedéséhez vezet
  • nyújthatóság:( duktilitás ) oda lehet polírozni a fogszélekhez ( jól zár )
  • érzékenységet tud okozni ( posztoperatív érzékenység )
  • 24 óra után lehet polírozni.

Kiszerelés:

  1. capsulás ( géppel keverik )
  2. reszelék (ezüst+ón+réz) + higany (gépikeverés, kézikeverésű.)

Amalgám biológiai hatása:

  • kikerül a a szervezetbe a higany, a szájban lévő amalgámnak nincs káros hatása
  • az amalgám töméseknél két esetben javasolják az eltávolítását: higanyallergia esetén és Lichen bet. esetén
  • a higanygőz veszélyes → párolog: tüdőn keresztül bejut a szervezetbe (maszk nem véd)

Amalgám alábélelés készítése:

Az amalgám jó hővezető, ezért a közepesen mély, vagy mély cavitasok tömésekor a pulpát a hőingerekkel szemben alábéleléssel védjük:

  • foszfátcement
  • polikarboxilát – cement
  • calciumhidroxid – cement

Az amalgámtömés készítése:

A feladatokat befolyásoló tényezők:

  • milen típúsú cavitasba kerül a tömés
  • az amalgám milyen formában áll rendelkezésünkre
  • az  amalgámot kézi vagy gépi műszerrel tömöríti az orvos
  1. Az egy felszínre kiterjedő egyszerű üregrendszerű, oldalfallal rendelkező I. és V. osztályú valamint a nyaki cavitasok töméséhez nincs szükség segédeszközre. A bonyolult üregrendszerű, több felszínre kiterjedő (MO, OD, MOD) II. osztályú cavitasok hiányzó oldalfalait matricával  kell pótolni: MO, OD → félkörös, MOD → körkörös matrica
  2. Az amalgámtömés minőségét befolyásolja a keverés módja.
    • Kézi keverés:
      Az assziszten feladata a reszeléket és a higanyt adagoló segítségével kimérni. Fontos a helyes arány kimérése, mert a túl sok reszelék nehezíti a tömés elkészítését. Túl sok higany használatakor pedig a felesleges kiválik, és allergiás reakciót válthat ki.
      A megkevert amalgámot kézzel érinteni tilos.
    • Gépi keverés:
      A higany – reszelék helyes arányát pontosan beállíthatjuk az adagoló segítségével. Az időt pedig kapcsolóval állíthatjuk be a gyártó által megadott időtartamra.
    • Kapszulában forgalomba hozott amalgám:
      A reszelék – higany arányát pontosan beállították, az nem változtatható. A kapszula tartalma gyárilag változó aszerint, mekkora cavitast akarunk tömni. I. – III. ig terjedő számozás jelzi a mennyiséget.
      Az adagolást mindhárom esetben amalgámpisztollyal végezzük.
  3. A töméshez használunk:
    Kézi műszereket: Williams – féle tömőműszer, felesleg eltávolítása: Vajna- féle projektor, Heidemann féle lapoc, vagy gömbös tö,ő és excavátor
    Gépi müszerreket: amalgámvibrátor → különböző alakú és nagyságú tömörítőfejeket helyezünk bele. A végső kidolgozást ez esetben is kézi műszerrel végezzük.

Amalgám alkalmazás szabályai:

  • exhaustort kell használni
  • szellőztetés.
  • kézikeverés: belélegzés, finírozás, polírozás közben exhaustort kell használni.
  • higanyt jól záró üvegcsében tartani
  • maradék amalgámot víz alatt kell tárolni
  • kofferdam szükséges
  • keverőgép, műszerek tisztítása ( amalgám szeparátor van a fogászati kezelőegységben )
  • az amalgámmal szenyezett eszközöket ( rolni ) veszélyes hulladékban nem lehet, külön kell gyűjteni