Fogak részei:

  1. Korona ( corona dentis)

    • anatómiai korona:  A fogak zománccal borított része.
    • klinikai korona: A szájüregben szabadon kiálló, része.
    A koronát kívülről a a zománc borítja változó vastagságban.
  2. Nyak ( cervix dentis): A fog kissé befűződött része  a korona és a gyökér találkozásában, a gyökér azon része amely kiemelkedik az alveolusokból és a gingiva szorosan körülveszi.
  3. Gyökér (radix dentis)
    A fognak az alveolusokba csapszerűen  illeszkedő része, amit a Sharpey rostok rögzítenek oda. Száma lehet:
    • metszőfogak, szemfogak, kisörlők (felső medialist kivéve)
    • alsó nagyörlők
    • felső nagyörlök
    apex dentis: gyökércsúcs - erek ki és belépési helye

A fogak szerkezete

  1. Zománc-enamelum, substantia admantina

    A zománc speciális kristályszerkezetének köszönhetően a szervezet legkeményebb szövete, a koronát váltakozó vastagságban borítja. Legvastagabb a fogak csücskein kb. 2-2.5 mm, míg a fognyak felé fokozatosan vékonyodik.
    Ép, homogén zománcréteg áttetsző, sárgás-az alatta lévő dentin színe miatt.

    Kémiai szerkezete:

    Anorganikus (96 %)
    elsődleges: calcium és foszfát
    egyéb: Ba, V, Mg, Ni, Sr, Pb, Se, Ti
    Kálcium hidroxilapatit kristályokból épül fel maga a zománc, kémiai szerkezete rendkivül változatos különböző ionok beépülhetnek a kristályszerkezetbe pl.: flouridok, karbonátok.
    A fluoridok antikariogén hatásukkal a fogat savval szemben sokkal ellenállóbbá teszik, ellentétben a karbonátokkal.
    Egyes ionok a zománc-dentin határhoz közelebb nagyobb koncentrációban vannak jelen; ilyen a nátrium, magnézium, kalcium. A felszínhez közelebbiek a fluor, ólom, cink, stroncium.
    Organikus (4%)

    • szénhidrátok
    • lipidek
    • citrátok
    • protein(fehérjék)

    A víz különböző állapotokban fordul elő, negyede az ionok szállításában vesz részt, nagyobbik része pedig az apatit kristályok körül képez hidratált burkot.

    Szöveti szerkezet:

    Morfológiai egység: kulcslyuk formájú zománcprizma.
    A prizmák a zománc dentin határtól a felszín felé enyhén hullámosan futnak és nagyjából mindkettőre merőlegesek kivéve a nyaki területeket ahol apikális irányúak. Ez fogcsiszolaton sötét (diazóna) és világos (parazóna) csíkok formájában látszik.

  2. Dentin- dentinum, substantia eburnea

    A fog fő állományát alkotja, fizikai és kémiai sajátosságait tekintve leginkább a csontszövetre hasonlít. Valójában elmeszesedett sejtközötti állomány, mely sejtjeinek csak a nyúlványait veszi körül. A sejtek csak a pulpa felőli oldalon helyezkednek el.
    Dentin puha , kevéssé mineralizált , csontnál azonban keményebb sárgás a zománcnál sokkal sokkal áttetszőbb.

    Kémiai szerkezete:

    70% anorganikus  Az anorganikus anyagok hidroxilapatit kristályok, de nagyobb mennyiségben találhatóak:Ca, P, Mg, Na. A fluor koncentrációja 2-3* nagyobb itt, mint a zománcban; pulpához közelebb magasabb százalékban van jelen.
    30% organikus anyag, víz Organikus összetevők legnagyobb részét kollagénrostok és különböző vázalkotó molekulák alkotják.

    Szöveti szerkezet

    A dentin sejtjei a pulpakamra felőli oldalon elhelyezkedő odontoblastok, melyek külső felszínéről egyetlen nyúlvány (Tomes-féle rost) indul ki, ami maga körül egy keskeny csatornát alakít ki. Ezek a dentin tubulusok S alakban egészen a zománc dentin határig futnak, a pulpa felőli oladalon tág zománc felé folyamatosan szűkül.
    Két részből épül fel a peritubularis és intertubularis területből.

  3. Cement –cementum

    A cement a fog anatómiai gyökerét borító sárgás színű kemény szövet, ami szintén hasonlít a csontszövethez. Már kis trauma és nyomás hatására is felszívódik, de hamarosan regenerálódik, ezt használják ki a fogszabályozásban.
    A cement réteg legvékonyabb a zománc-cement határnál(15-60μm) míg az apikális részen elérheti a 150-200 μmt.
    Feladata a benne elhorgonyzott Sharpey féle rostok segítségével részt vesz a fog alveolusban való rögzítésében. A harapási magasság fenntartásában cementképzéssel pótolja a fogak occlusios felszínének kopását.

    Kémiai szerkezete:

    45-50% anorganikus (hidoxilapatit)
    50-55% organikus anyag, víz (mucopoliszacharid, kollagén)
    Szöveti szerkezet
    acelluláris /sejt nélküli cement a gyökér felső kétharmadában
    celluláris /sejtes állomány gyökér apikális harmadában

    Zománc- cement kapcsolat

    60%-ban a cement kis területen ráterjed a zománcra
    30%-ban éles vonalban találkoznak
    10%-ban nem is érintkeznek

  4. Fogbél –pulpa dentis

    Laza rostos kötőszövet egy formája, sejtes elemekből rostokból és alapállományból áll.
    Szerepe van a védelemben, dentinérzékenység kialakításában, dentin táplálásban és természetesen termeli magát a dentint.
    Gazdag kapillárisrendszerrel rendelkezik, a for. apicalen lépnek be illetve ki.
    Idegei érző idegrostok ,melyek fonatot képeznek és kizárólag csak fájdalomérzetet közvetítenek. Pulpát ért bármilyen inger (hő, nyomás, kémiai)fájdalomérzést vált ki.