A fogak, gyökerek eltávolításának indikációi meglehetősen széleskörűek, sok egyéni megfontolás is szerepet játszhat benne, az orvos és a beteg részéről is. A modern fogorvoslás azonban előtérbe helyezi a fogak megtartó kezelését, ezért az extrakció indikációjának felállításánál az orvosnak mindig felelősségteljesen kell eljárni.

Javallatok:

  • A fogakból kiinduló acut, vagy krónikus gyulladás esetén, amikor e fogakat gyökérkezeléssel, gyökércsúcs resectióval megmenteni nem lehet.
  • Az indikáció különösen megfontolandó gócbetegségben szenvedőknél, ahol a fogeltávolítás az egyetlen igazán elfogadható megoldás.
  • Paradontitises fognál, ahol a fogágy gyulladása nagyfokú fogmozgathatósággal párosul.
  • Traumásan sérült fogak esetében, ahol a gyökér megtartása nem lehetséges.
  • Mély caries, vagy pulpitis esetén, ha a gyökérkezelés nem kivitelezhető megfelelően, vagy a beteg elutasítja azt. Ide soroljuk a restaurációra alkalmatlan gyökereket is.
  • Sikertelen endodonciai kezelés után, további kezelésre további kezelésre alkalmatlan fogak esetében.
  • Áttörésben visszamaradt és számfeletti fogaknál, ha azok funkcionálisan, vagy esztétikailag nem illeszkednek be a fogazatba.
  • A fogszabályozó kezelés, vagy protetikai rehabilitzáció estében e kezelések eredményességét akadályozó fogak eltávolítása is indokolt lehet.

Az extrakció ellenjavallatai:

A döntés a beteg állapota mellett mindig az adott személyi és tárgyi feltételek határozzák meg

  • vérképző szervi megbetegedésekben szenvedőknél (pl: leukémia) különösen a betegségek acut, szájüregi fekélyképződéssel járó formáinál. Az ilyen esetekben elvégzett extrakció súlyos, tovaterjedő, necrózissal járó, a beteg állapotára végzetes kimenetelű fertőzéshez vezethet.
  • Az állcsontokat érő nagy dózisú terápiás rtgbesugárzás után. A sugárzás hat a csontok vitalitására, keringése csökken. Az extrakció után esetleg kialakuló fertőzés krónikus osteomyelitist eredményezhet, amely terápiásan nagyon nehezen befolyásolható.
  • Coronarithrombózis, akut myocardiális infarktus után is lehetőleg kerülni kell az extrakciót.
  • Coagulopathiás betegeknél a haemiofilia különböző formájánál csak haematológiai előkészítés után lehet a fogeltávolítást elvégezni.
  • Relatív ellenjavallatnak tekinthetjük a szájnyálkahártya necrotikus gyulladását különösen az eltávolítandó fog közvetlen közelében. Így az áttörésben visszamaradt bölcsességfogak körüli pericoronitis esetén ajánlatos először a gyulladást megszüntetni, csak utána a fogakat eltávolítani.

Bár a szájsebészeten belül az extrakciókat egyszerű beavatkozásnak számít, mégis műtétnek kell tekintenünk, amelynek indikációja, kontraindikációja esetleges szövődményei nagy jelentőségűek lehetnek a beteg számára.

Fogeltávolítás:

A fog a fogmedernyúlványba úgy illeszkedik be, hogy alkalmas módon és megfelelő műszerrel eltávolítható. A fogat nem húzással, hanem rotáló, vagy luxáló mozgással, vagy a kettő kombinációjával távolítják el.
Menete: a fogeltávolítás előtt, főleg ha a betegnek rossz a szájhigienéje, ajánlatos a szájüreget 3-5%- os hidrogén – peroxiddal vagy 1%- os klórhexidines oldattal átöblíteni, a fogakról, lágyrészekről a lepedéket letörölni a mikrobák mennyiségének csökkentésére.

A beteg elhelyezése:

  1. Alsó fog extrakciója:
    Alsó fogak eltávolításánál a beteg fejét enyhén hátra döntjük, hogy az alsó fogsor rágósíkja vízszintesen, kb. az orvos könyökmagasságában helyezkedjen el. Jobb oldali alsó fog extrakciójánál az orvos a beteg jobb oldalán áll, a beteg feje mögött, bal kezével rögzíti a beteg fejét és a mandibulát. Bal oldali alsó fog extrakciójánál az orvos a beteggel szemben áll, bal kezével rögzíti a mandibulát, az asszisztens a beteg feje mögött állva két kezével rögzíti a beteg fejét.
  2. Felső fogak extrakciója:
    Felső fogak eltávolításánál a beteg fejét úgy állítjuk be, hogy a felső fogsor síkja a nyitott szájjal, a vízszintessel 45 fokos szöget zárjon be,  a fogsor megközelítőleg az orvos vállmagasságában helyezkedjen el. Az orvos a jobb és bal oldali fogak eltávolításához egyaránt a beteggel szemben helyezkedik el, bal kezével rögzíti az állcsontot. Az asszisztens a fejet rögzíti, így az extrakciós művelet közbeni mozgást nem követi a beteg fejének mozgása.

    Az extrakció után gondos sebellátás következik, ennek során az orvos ellenőrzi a sebszéleket, ha a fogmedercsont széle letöredezett, Luer csontcsípővel eltávolítja azt. A  alveolus üreget Volkmann – kanállal ki kell kaparni. A sebszéleket az orvos nyomással közelíti egymáshoz szükség esetén gézlapra harap a beteg, majd 15 perc múlva ellenőrizni kell a thrombus kialakulását.

Sebellátás utáni tanácsok:

  • extrakció után ne piszkálja, ne szivogassa a húzás helyét, mert eltávolíthatja a véralvadékot
  • a zsibbadás ideje alatt ne egyen, mert beharaphatja a nyelvét, nyálkahártyáját
  • műtét után ne öblögessen → véralvadékot eltávolítja , ami elhúzódó sebgyógyuláshoz vezethet
  • a foghúzást követő napon gondos fog és szájápolást végezzen, távolítsa el a lepedéket mert az jó táptalaja a kórokozóknak → szétesik a véralvadék
  • ha vérzést észlel, vagy szájnyitási nehézsége van, lázas, a foghúzás helye és a környéki nyirokcsomó érzékeny, fáj, forduljon orvoshoz

Foggyökér eltávolítás:

A foggyökér eltávolítható gyökérfogóval, alsó gyökerek esetében emelővel, valamint műtéti úton. A gyökér helyzet nagy mértékben meghatározója az eltávolítás érdekében alkalmazott eszközöknek, ha ugyanis kifejezetten kiáll az alvaolusból, megragadható gyökérfogóval. Amennyiben a gyökér szilárd és egyszintben van az alveolus széleivel, a csontállomány rugalmas eltávolíthatjuk fogóval, vagy alsó fogat emelővel. A fogmeder szintje alatt mélyen elhelyezkedő gyökeret csak emelővel, vagy inkább műtéti úton lehet eltávolítani.

Az asszisztens teendői fog és gyökér eltávolításkor:

  • a beteg előkészítése a műtétre ( ha kell nyugtató adása)
  • érzéstelenítő kikészítése az orvos kívánsága szerint
  • előkészület a műtéthez:
    • beteg elhelyezése
    • fény beállítása
    • rtg, kórlap, kezelőlap
    • műszerek előkészítése ( tükör, csipesz, fogó, gyökérfogó, emelő, Balogh – féle ínyleválasztó, Volkman – kanál, Kerpel - kanál, atraumatikus tű, tűfogó, olló)
    • műtét közben kell még: horgas csipesz, véső, Lindemann – fúró, steril, lassú fordulatszámú könyök vagy egyenes darab, kampók, szike, Luer
    • elszívó (exhaustor) és az elektrokauter előkészítése
    • steril géz, tampon
    • vérzéscsillapítók : Gelaspon, Spongostan