A fogászati gyakorlatban nálunk leggyakrabban a helyi érzéstelenítést alkalmazzuk, mert  a betegek többsége ambuláns ellátásban részesül. A helyi érzéstelenítéshez sokkal kisebb anyagi , műszeres és személyi felkészültségre van szükség, ritkábban fordulnak elő szövődmények, azok általábban enyhébb lefolyásúak, és könnyebben kezelhetők, mint az általános érzéstelenítésnél. A helyi érzéstelenítés célja a fájdalommentesség létrehozása a beavatkozás időtartamára a védekező reflexek kikapsolása útján. Biztosítja a beteg jó együttműködését, csökkenti a nyálelválasztást, vértelen területet biztosít. A helyi érzéstelenítők az érzővégkészülékeket helyileg bénítja v. az idegszövet vezetőképességét felfüggeszti. Ez a hatás mind az érző, mind a mozgató rendszerekben érvényesül. Ha nagyobb mennyiségben a véráramba kerülnek, a keringésre, a központi idegrendszerre is hatnak. Bőrön át csak kis mértékben szívódnak fel. Helyi érzéstelenítésre csak gyorsan ható, szövetkárosodást nem okozó, felszívódva mérgezést ki  nem fejtő, múlékony hatású szerek alkalmasak.

Helyi érzéstelenítők

Azok a gyógyszerek, amelyek az ingerület kifejlődését és tovaterjedését reverzibilisen képesek gátolni.
Hatásuk: Az idegi aktivitás gátlása, az axon feszültségfüggő natrium csatornák blokkolása által.
Következmény: az akciós potenciál keletkezésének gátlása.
Rostelmélet: minél vékonyabb egy rost annál gyorsabban áll be a blokád.
Bénulás sorrendje: fájdalom→vegetatív funkció→hideg→meleg→tapintás→nyomás→motoros funkció

Attól függően, hogy az ingervezetést hol szakítjuk meg különféle érzéstelenítő eljárásokat különböztetünk meg:

  1. Nyálkahártya érzéstelenítése:
    • érzéstelenítő beadása előtt
    • a szert a szárazra törölt (fertőtlenített) beszúrási helyre juttatjuk, vattagombóc (zselé) v. spray (lidocain) formájában
  2. Terminális ( infiltrációs) érzéstelenítés:
    • az érzéstelenítendő területet több ponton megszúrva, közvetlenül az idegkészüléket bénítjuk ( nyálkahártya alá a fog és az íny közé)
    • valamennyi felső fognál, kiegészítő érzéstelenítésként alsó frontfogaknál 
  3. Vezetéses (conduktív) érzéstelenítés:
    • a beidegzést ellátó vezető idegágat, idegtörzset v. fonalat érzéstelenítjük
    • alsó fogak érzéstelenítésére alkalmazzák
  4. Ganglionblokád (iddegdúc):
    • ha az érzőganglion közelében érzéstelenítünk
    • ha pedig az érzőgangliontól centrálisan, akkor paravertebrális, epidurális v. lumbalis érzéstelenítésről beszélünk

A fogászati gyakorlatban a behatolás helye szerint intraorális, és extraorális érzéstelenítésről beszélünk.

Helyi érzéstelenítőszerek:

Összetétele:

  • hatóanyag: lidocain, articain
  • érszűkítő anyag: adrenalin → funkciója: érszűkítő hatás, csökkenti a toxicitást, megnyújtja a hatás időtartamát

Kémiai összetétel alapján két nagy csoport:

  • észterkötést tartalmazó szerek: Procain, Narcain
  • amidkötést tartalmazó szerek: Lidocain, Carbocain

A fogászati gyakorlatban legjobban a gyári készítmények váltak be, ampullázott oldatok formájában.

  1. Procain ( Novocain):
    • fogászatban 4%- os oldatát alkalmazzák 2 ml amp.+ adrenalint is adnak hozzá
    • nyálkahártyán kersztül igen lassan diffundál, de a szövetek közé injektálva jó érzéstelenítő hatást fejt ki
  2. Neotonocain  ( 2ml 4 % -os már tartalmaz adrenalint)
  3. Neotonocain sine tonogeno
    • adrenalin mentes készítmény 2 %-os menny. procaint tartalmaz ( 2; 5 ;10  ml ampulla)
    • hatása gyengébb, rövidebb ideig tart, mint az adrenalint tartalmazó
  4. Corbocain:
    • 4% procaint, érszűkítőként 0,02 % Corbarilt tartalmaz
    • csak helyi érszűkítő hatása van, ezért szív és érbetegség esetén is adható
  5. Lidocain (xylocain):
    • 2%- os oldata a fogászatban, amely 0,001 % adrenalint is tartalmaz ( 2; 10 ml barna ampullában)
    • van tonogenmentes oldata is fehér apullában ( 2; 10 ml)

Lidocain allergia gyanúja esetén Marcain, v. Marcain – Adrenalin inj.
Egyre terjed az Ultracain többféle formája.
Nyálkahárta érzéstelenítésre alkalmazzuk a Tetrecain (pantocain) oldatot: 2%- os oldata adrenalinnal együtt igen toxikus anyag, infiltrációs érzéstelenítésre nem alkalmazzuk.

Egyéb érzéstelenítők: Articain, Mepivacain, Bupivacain, Prilocain

Érzéstelenítéshez szükséges eszközök:

  • fertőtlenítjük a beadás helyét, színezett folyadékkal pl: betadin, jód, helyettesíthetjük Corsodyllal, klórhexamedes öblítéssel
  • flaxxal kivesszük a tégelyből a zselés érzéstelenítésőt és innen tesszük át vattagombócra és úgy tesszük be a beteg szájába
  • ampulla fertőtlenítése a feltörés előtt, vattával v. gézdarabbal törjük le
  • steril 5- 7 ml fecskendő+ steril tűk a beadáshoz, felszíváshoz (egy tűvel feszívjuk az érzéstelenítőt a másik tűvel adjuk be, felső állkapocs → rövid tű, alsó álkapocs → hosszú tű)
  • légtelnítés az orvos feladata, felellősége, a második tű felhelyezése előtt
  • ledobóba kerül a fecskendő és a tű használat után

A hely érzéstelenítők súlyos, az életet veszélyeztető komplikációkat okozhatnak vérkoncentráció, a gyors felszívódás vagy a hozzáadott adrenalin miatt fellépő allergiás reakciók következtében. Légzőközpont bénulás vagy szív ingervezetési blokádja vezethet súlyos következményekhez.