A gyerekfogászati prevenció nem csak a caries megelőzését jelenti, hanem az összes fog és szájbetegségé, a gyermek fogazati egészségének megtartását tűzi ki célul.

A gyerekfogászati prevenció alappillérei:

1. Szájhigiéne

A legfontosabb szerepe a családnak van, fogorvos, asszisztensek, óvónők, pedagógusok is részt vesznek benne.
Hasznos lehet a tömegkommunikáció (tv, rádió, újságok)

2. Helyes táplálkozás

Az ételek minőségi összetételi, fizikai állapota fontos tényező. A rágás a fogazat fejlődésének elengedhetetlen fiziológiás inger. Kerülendő a túl sok édesség. Fontos a tej, tejtermék, zöldség, gyümölcs és hús fogyasztása ajánlott a megfelelő minőségben (rágás) Az egészséges táplálkozás az egész szervezet egészsége szempontjából is fontos.

Vitaminok:

  • A vitamin: ameloblastok fejlődése
  • C-vitamin: odontoblastok fejlődése
  • D vitamin: csontosodás

3. Fluoridok alkalmazása

A fluoridok ellenállóbbá teszik a fogakat a fogszuvasodással szemben. A fluor beépül a fogzománcba florapatit formájában, így fokozza a zománc ellenállását a savakkal szemben.

Alkalmazása:

  • Endogen alkalmazás
    • ivóvíz dúsítása fluorral
    • konyhasó dúsítása fluoriddal
    • tabletta formájában ( dentocar )
  • b. Exogen alkalmazás (lokális fluorozás)
    • fluorozott paszták
    • fluorid zselé, lakkok, ecsetelők, szájöblítők

4. Korai kezelés, gyermekfogászati gondozás

Hat hónapos kortól rendszeres fogorvosi ellenőrzés, 3-6 havonként. Minden fogászati problémát kezdeti stádiumban megoldani, és egészségnevelési feladatokat végezni.

Asszisztensi empátia szükségessége a betegellátásban

Az empátia a személyiség olyan természetes képessége, melynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja érezni magát a másik lelkiállapotába.
Az empátia a másik ember érzelmeinek, hangulatainak indulatainak előidézése magunkban, ezáltal annak megértése, hogy a másik ember mit érez mit szeretne valamitől tart egy-egy emberi szituációban.
A természetes beleérző képességgel szemben a klinikai empátia tudatosan és tetszőlegesen használt eszköz vagy jártasság a terápiás beavatkozás sikerének szolgálatában.

Célja:

A segítő kapcsolat felépítésének előmozdítása.
Az empátiás úton felfogott információk segítségével betekintés nyílik a páciens élményvilágába.
Az empátia alkalmazása pozitív emberi kapcsolatot hoz létre az asszisztens és a páciens között.
Azt a pácienst akinek az orvossal, asszisztenssel kapcsolata jó:

  • könnyebb kezelni
  • könnyebbek a vele való döntések
  • s általában a páciens pszichés eszközökkel jobban befolyásolható

a beleérzés növeli:

  • a másikhoz való tartózás érzését
  • a benne részesülő önbecsülését
  • bizalmát
  • új érzéseket kelthetnek a másikban
  • megváltoztathatja a másik magatartását.

A beleérző kommunikáció kifejlesztésének lépései:

  • félretenni a figyelmünket elterelő gondokat
  • koncentrálás a hozzánk szólóra
  • felfogni a teljes üzenetet
  • kihámozni a lényeget
  • beleérző válasz adása
  • meggyőződni az eredményességről

Az empátia a társas kapcsolatokban alakul ki és fejlődik

  • gyermekkorban kifejezett
  • serdülőkorban háttérbe szorul
  • felnőttkor kedvez az empátia felébredésében
  • öregkori empátia fokozatosan csökken

az empátiát fejlesztő hatások:

  • élettapasztalat
  • élethelyzetek
  • sajátos élmények sora
  • tudatos önalakítás
  • a munkakör akkor hat fejlesztően az empátiára, ha a kapcsolatok legalább viszonylagosan egyenrangúak.

Az empátiát csökkentő lélektani tényezők:

  • félelem
  • szorongás
  • fájdalom
  • a heves szükségleti feszültségek pl. éhség, szomjúság, szexuális izgalom (figyelem elvonó)
  • fokozott feladattudat
  • fantázia élénk működése