Ez a terület foglalkozik a különböző gazdasági aktivitások térbeli elterjedésével, a közöttük levő kapcsolatokkal, nagyon alkalmasak kartográfiai ábrázolásra.

Adatok: értékeke, területek, mennyiségek, átlagok, arányok, távolságok,...ezek statisztikai adatokból származtathatók. A kiindulási adatokból a szerző kiválogatja a neki szükséges információkat, megvizsgálja azokat és a következtetéseket ábrázolja. Ezután dönti el, hogy melyik kartográfiai módszert fogja alkalmazni.

Az elérhető források: nemzetközi kiadványok /pl. ENSZ/, hazai hivatalos felmérések, egyéb kiadványok / pl. olajvállalatok saját felmérései, bankok/ és a nem publikált kiadványok hatalmas mennyisége.

Minőséget kifejező térképek

Az egyik legelterjedtebb térkép a területi kiterjedést mutatja mindenféle mennyiségi érték nélkül. A vonatkozási terület lehatárolás után színnel, vagy szürkeskálával töltjük ki a felületet /felületi módszer/. Ábrázolhatunk csupán egy mutatót, de szükség esetén többet is. Bármilyen méretarányban alkalmazható, minél kisebb a méretarány, annál jobban generalizált a térkép. Klasszikus példa erre a landuse térkép: szántó, legelő, gyümölcs,...Ezeket nagy méretarányban készítik és utána kicsinyítik és generalizálják.

Hasonló térképeket lehet szerkeszteni pl. szénmezőkre, érc lelőhelyekre, olajmezőkre, ahol a kiterjedést akár geológiai térképről is le lehet venni, és ki lehet egészíteni pontszerű elemekkel /olajkutak, bányák, felületi jellel pedig a lelőhely tulajdoni formáját /pl. állami, magán/.

Nagyon érdekes lehetnek azok a térképek, amelyek valamely ipari „objektum” pl. egy kikötő hatásait ábrázolják: tartalmazzák a közlekedési hálózatot, amely a kikötő felé konvergál, a kikötő adatait, valamint koncentrikus körökkel a kikötőtől való fajlagos távolságot, amely utóbbi hasznos lehet, ha az eladási ár jelentős részét teszik ki a szállítási költségek.

Vonalas elemek

A közlekedési hálózat / út, vasút, víziút/ elemei a topográfiai térképekről vezethetők le. Ügyelni kell a megfelelő kategorizálásra és a hierarchia kifejezésére.

Óceánokon átívelő hajóutak és légiutak ábrázolásakor kis méretaránynál figyelni kell az alkalmazott vetületre, mivel a valóságos útvonal sok vetületen nem a két pont közötti legrövidebb vonal .

Jelek

Lehetnek érték nélküli jelek, pl. textilipari üzemek ábrázolására / pl. gyapjúüzem, pamutüzem,,,/, ilyen esetben semmi információt nem közlünk az egyes objektumok nagyságáról, termelési volumenéről, alkalmazottak számáról,.. és lehetnek mennyiséget kifejező jelek , ezek a legszélesebb skálán mozoghatnak az alkalmazott grafikai eszközök tekintetében.

 

Főbb típusai:

  • Energiagazdálkodás
  • Ipar, ipari szolgáltatások
  • Mezőgazdasági térképek
  • Erdő- és vadgazdálkodás
  • Halászat
  • Közlekedés és szállítás
  • Üdülés és idegenforgalom
  • Kereskedelem és pénzügy
  • Energiagazdálkodás
  • Alap-energiahordozók kitermelés, energiaipar, bányászati térképek, villamosenergia-ipar,
  • vízienergia-ipar/ vízhasználat, völgyzárógátak, víztározók/.
  • Áramtermelés, atomenergia-ipar, olajfinomítás,
  • Döntő arányban alkalmazzák a diagrammokat.
  • Ipar

A foglalkoztatottság ábrázolásnál a kategóriák nagy száma és különböző meghatározása miatt az első megoldandó feladat a csoportok számának redukálása egy kezelhető mennyiségre, valamint ezek közös nevezőre hozatala.

/Léteztek olyan térképek, ahol a foglalkoztatottakat több kategóriában is számításba vették, pl. a kereskedelemben foglalkoztatottak tartozhattak a bányászathoz, hajózáshoz is. Így alakulhatott ki egyes országokban az un. „kettős osztályozás”, amikor is az alkalmazottak mind a két kategóriában megjelentek /. Ez csak egy érdekes példa, ma már nem alkalmazzák.

A foglalkoztatottak ágazati megoszlása, gazdasági formák térképei, állóeszköz-térképek;

Energia-ipar, bányászat, villamosenergia-ipar, erőművek, ágazat-térképek / termelés mennyisége, értéke, a foglalkoztatottak száma/, hatékonysági térképek.

Jelmódszer, diagrammódszer, felületi módszer /pl. hatékonysági térképek esetében/.

Mezőgazdaság

Földhasznosítás /felületi módszer/, művelési ágak szerinti megoszlás, tulajdonviszonyok, öntözés, növényvédelem és állategészségügy, termelési térképek /kartogram, kartodiagram/, állatállomány, üzemhatár-térképek, foglalkoztatottak száma és aránya, vetésterület /kartogram, pontszórás/, állóeszközök értéke, műtrágya-felhasználása, termésátlagok, borvidékek /felületi módszer/.

Ide soroljuk a mezőgazdaság és élelmiszeripar gazdasági mutatóit ábrázoló térképeket/ bruttó termelési érték, egy munkanapra jutó eredmény/, ezek kartogram-térképek.

Közlekedés

Közlekedési hálózat/ vonalas jelek, izovonal módszer/, vasúthálózat, vasúti személy- és teherforgalom, izokron-térképek /települések időbeli elérhetősége/, forgalmi terhelés / közlekedési eszközök által szállított napi utasmennyiség/,...

Kommunikáció / átjátszók, lefedettség/ 

Erdő- és vadgazdálkodás

Felügyelőség-határok, vadásztársaságok határa, vadállomány, erdők megoszlása fafajták és kor szerint,

Halászati térképek

Közlekedési térképek

Közlekedési hálózat /vasút, közút, vízi utak/, vasúti áru- és személyforgalom / vonalas jel/, forgalmi terhelés, települések időbeli elérhetősége /izovonal/. Járatsűrűség

Hírközlési térképek / távbeszélő hálózat, postai levél- és csomagforgalom, rádió és TV műsor-ellátottság.

Kereskedelem

Bolthálózat, iparcikk-forgalom, szolgáltatások.

Idegenforgalom

Az idegenforgalom vonzó tényezői /pl. műemlék, gyógyvíz, rendezvény, vadászati lehetőség, védett természeti érték, barlang, világörökség/, szálláshelyek, vendégéjszakák.

Jelek, diagrammok, felületi módszer.