Az adatbázis rendszerek kialakulása:

Azóta rendelkezünk adatbázisokkal, mióta írásban vagyunk képesek rögzíteni adatokat. Már az ókortól. Később a kartoték-rendszerek lettek az adatbázisok fejlettebb formái. Majd megjelentek a számítógépek. Kezdetben lyukszalagon, lyukkártyán tárolták az adatokat, ezekhez a számítógép nem tudott közvetlenül hozzáférni.

Az 1960-as évek eleje óta tárolunk adatokat mágneses háttértárolókon. A 60-as évek közepére már elterjedtek a megfelelő kapacitású és hozzáférési idejű háttértárak. A háttértárolókon óriási mennyiségű adatot lehetett tárolni. Ezek az adatok fájlokba, adatállományokba vannak ren­dezve. A fájlok rekordokból állnak. Szükségessé vált az adatállományokon végzett műveletek definiálása.
1965-ben megalakult a CODASYL bizottság, mely később, 1969-ben szabványosította az adatál­lományokon végzett alapművelteket, a COBOL nyelv leírása során. A 4 alapművelet: olvasás (READ), írás (WRITE), visszaírás (REWRITE), törlés (DELETE). A bizottság létrehozott egy munkacsoportot (DBTG), az adatbázis-rendszerek elvi szabványai­nak ki­dolgozása céljából.
1970: E. F. Codd kidolgozta a relációs adatmodell elvet.
1971:

  • korszakos jelentés - DBTG javaslat
  • hálós struktúrájú adatkezelést javasol
  • COBOL nyelvbe ágyazott adatmanipulációs utasítások (DML)
  • adatbázis szerkezetét (séma)leíró nyelvre tesz javaslatot (DDL)

1975: Belgium IFIP: tíz javaslat az adatbázisok leírása témakörben.
1968-69: GUIDE-SHARE egyesülés (IBM fejlesztői csoport): - 1970-ben adja ki 7 pontos javaslatát az adatbáziskezelő rendszerekkel szemben tá­masztott követel­ményekről. Más terminológia, mint a CODASYL DBTG javaslat, de elveiben megegyeznek:

  • há­romszintű adatleírást preferál
  • kevesebb adatmanipulációs lehetőség.

Fajtái: Adatbázis rendszerek az adatkapcsolati modell alapján lehetnek:

  1. Hierarchikus szerkezetű (IMS, IMS-VS, DL/1, DL/1 ENTRY, VANDL/1)
  2. Hálós szerkezetű (IDMS, DENNIS, CODASYL, SÁMÁN, BANK)
  3. Relációs elvű (ORACLE, SQL, SYBASE, DB2, SYSTEM-R, Paradox)

Az adatbázis definíciója:

Az információ valamely jelenségre vonatkozó értelmes közlést jelent, melynek a felhasználó számára újdonságszerű tartalma van. Az adat az információnak a továbbító, vagy tároló rend­szereken történő konkrét megjelenítési formája. Az entitás azon elemeknek az összessége, amelyekről információt tárolunk. A rájuk jellemző tulajdonságokat rekordokba foglalhatjuk.
Az adatbázis az adott feladatok megoldásához szükséges adatok összekapcsolt halmaza, amelyek együttesen a vonatkozó szervezet elvi, fogalmi modelljét képezik.
James Martin definíciója: Kölcsönös kapcsolatban álló adatok gyűjteménye, amelyeket megsza­bott méretű redundanciával tárolunk azért, hogy optimálisan tudjon ellátni egy, vagy több alkalmazói feladatot. Az adatok tárolása független a programoktól és általános módsze­rek állnak rendelkezésre az adatok hozzáadására, ill. a meglévő adatok visszakere­sésére vagy aktualizálására.

Adatbáziskezelő rendszerekkel szemben támasztott követelmények:

  • programfüggetlenség
  • adatkapcsolatok kezelése
  • adatsérthetetlenség / integritás / konzisztencia
  • adatvédelem
  • redundancia minimalizálása
  • többszörös keresési stratégiák
  • adatkezelés és felhasználás központi irányítása
  • egyidejű osztott adatelérés (sharing)
  • „ad hoc” igény-kielégítés (azok is könnyen megtanulhassák, akik nem profik)
  • igény szerinti átalakítás lehetősége, vagyis automatikus adatkonvertálás.

Definíció, mely a követelményekből származtatható: Adatbázisnak tekintjük a káros és szükségtelen redundancia nélkül együtt tárolt, egymással kapcsolatban lévő adatok összességét, ahol az adattárolás megvalósítása független a felhasz­nálói programoktól.

Hálós (Plex) struktúra definíciója: A hálós struktúrában bármelyik csomópontot egy másik csomóponttal össze lehet kapcsolni. Lehet, de nincs értelme szinteket megkülönböztetni.
Egyes elemek között egyszerű, mások között pedig komplex leképezés van. Ezen kapcsolatok azo­nos hálón belül egyesítve adják a hálós struktúrákat általánosan jellemző N:M kapcsolati viszonyt. Komplex plex-struktúráknak nevezzük azokat, melyeknél a séma egyik vonalán mindkét irányban 2 nyíl van. Azt, ahol 1 vonalnak sincs 2 nyila mindkét irányban egy­szerű plex-struktúrának hívjuk.

Hierarchikus modell: A hierarchikus modell tekinthető a hálós modell szűkítésének, ahol a logikai rekordtípusok és kapcsok egy erdőt alkotnak (fák egy halmazát). Azaz, ha minden kapcsot úgy tekintünk, hogy a tulajdonos őse a tagnak, akkor a logikai rekordtípusok egy er­dőt alkotnak. A probléma ezzel az, hogy ez nem minden hálóra készíthető el. A hierarchikus modellben a sok-sok kapcsolat reprezentálható a kapcsolódó típusok virtuálismásolata segít­ségével. A virtuális típus tekinthető úgy, mint egy mutató a valós típus egy rekordjára.

A relációs modell: E.F.Codd dolgozta ki 1971-72-ben. Az volt a célja, hogy kiküszöbölje a hálós struktúra hátrányait. A relációs modellnél a logikai adatszerkezet független a fizikai tárolástól, en­nek következtében a logikai kapcsolatok változtatása után nem kell a tárolást újraszervezni.
A relációs adatmodell lényege, hogy az adatokat logikailag relációkban ábrázoljuk. Ez az áb­rázolás olyan, mintha az adataink kétdimenziós táblázatba lennének foglalva. Ezért lehet a relációs modell esetében táblázatokról is beszélni. A táblázatos ábrázolásmód legnagyobb előnye, a könnyű áttekinthetőség, a felhasználói szemlélethez közelálló modell-megjelenítés. A modell alapja a relációelmélet. Az alkalmazott műveleteket kifogástalan matematikai esz­közökkel írják le. Hátránya, hogy a számítástechnikai szakembereknek új kifejezéseket kell megtanulni, illetve a szokásostól eltérő gondolkodásmódot kíván.