Kultúra: az ember által hagyományozás útján megmaradt szellemi és tárgyi javak összessége.
Műveltség: szubjektív kultúra.
Művelődés: a kultúra elsajátítás folyamata.
Közművelődés: iskolarendszeren kívüli, szabadidőben történő, önkéntes részvételen alapuló, a társadalom által szabályozott és segített folyamat, amia  kulturális értékek elsajátítását célozza beleértve az intézményrendszert is.
A művelődés színterei: olyan szervezetek, intézmények, amelyek hozzájárulnak a társas és a személyiség értékek a közösségi tudat, a létbiztonság, a morális értékek és az értékes emberi célok újratermeléséhez (Hankiss E.).
művelődés színtere = nevelés, kultúra színtere
Közművelődési intézmény: a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény.

A közművelődés kifejezés a 1870-es évekből, Jókai Mórtól származik. Történetileg a szó fogalmát az 1970-ben tartott Népművelési konferencia vezette be.
A közművelődés legfőbb feladata a kultúra demokratizálódásának továbbfejlesztése, központi alakja a művelődő ember. A közművelődés az egész társadalom egyetemes művelődése.

I KÖZMűVELőDÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYEK
1. A kulturális intézmények és egyesületek:
Jogi személyiségű szervezetek.
A társadalom különböző szükségleteinek kielégítését különféle szervezetek végzik. Létrehozhatja őket az állam, önkormányzatok, magánszemélyek Ilyen szervezetek:
Vállalat: kis,-közép,-nagyvállalat, Tevékenységük jellege szerint: ipari, kereskedelmi, közlekedési, szolgáltatási, kulturális ...Utóbbi pl: a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat
Intézmény: a gazdasági, szociális, kulturális élet vagy az államigazgatás céljaira létesített szervezet. Csoportosításuk alapja a tárgyi különbségekben rejlik. Mo.on az intézményeknek három olyan nagy csoportja van, amelyek általános vonásaikat, működésük irányát tekintve, több közös jeggyel rendelkeznek:. > egészségügyi, > szociális, > kulturális intézmények.
Egyesület: olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérése érdekében szervezi tevékenységét. Tevékenységük jellege szerint: kulturális, sport, vadász, horgász, állattenyésztő, állatvédő, tűzoltó, biztosító, önsegélyező stb. egyesületek. Nem az elnevezés, hanem a tevékenység határozza meg, hogy valamely szervezet egyesület-e vagy sem.
Kulturális intézmények és egyesületek
A kulturális intézmény a művelődésnek, a szellemi élet egészének vagy meghatározott részének szervezését, irányítását, fejlesztését, valamely művelődési feladat végzését ellátó szervezet. A kulturális intézményekre jellemző az alapvető célok azonossága. Általában jogi személyek, élükön rendszerint önkormányzat, vagy nem állami int. esetében kinevezett vezetők állnak. Szervezetük és működésük különböző fokon szabályozott. A szabályozás lényege az intézmény céljának és szervezeti kereteinek rögzítése.
Kulturális intézmények jól elkülöníthető alcsoportjai:
    közművelődési intézmények,
    tudományos intézetek, intézmények,
    oktatási intézmények, > művészeti, szórakoztatási intézmények,
    tömegkommunikációs eszközök és intézmények.
Ez a csoportosítás az egyes intézménykategóriák vonatkozásában még további alcsoportokat foglal magába.
A kulturális egyesületek strukturális megközelítésben:
     tudományos egyesületek,
    művészeti egyesületek
    közművelődési egyesületek.
Különbséget kell tenni " közművelődést szolgáló intézmények és egyesületek" valamint "közművelődési intézmények és egyesületek" között.

2. Közművelődést szolgáló intézmények és egyesületek
1. A közművelődés intézményei
1997. évi CXL tv szerint: "Közművelődési intézmény: a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény." Ide sorolhatók: művelődési otthonok, közkönyvtárak. Alapvető feladatuk a helyi lakosság művelődési igényeinek kielégítése.
2. Közművelődést is szolgáló intézmények
"A közművelődést szolgáló valamennyi intézmény közös feladata, hogy felkeltse a művelődés iránti igényt, közreműködjön annak kielégítésében, a közművelődés eszközeit és alkalmait mindenki számára hozzáférhetővé tegye, és ezzel szolgálja a kultúra demokratizálását, a közösségi gondolkodás és életmód általánossá tételét. 1997. CLX tv.

A közművelődést is szolgáló intézmények közé sorolhatók a nevelési-oktatási intézmények
Kapcsolódó szervezetek: könyvkiadás, terjesztés, sajtó, rádió, televízió, filmgyártás és forgalmazás.
Művészeti alkotómunkát végszó művészeti intézmények: színházak, szabadtéri színpadok, zenei intézmények és szervezetek, képzőművészeti intézmények.
Tudományos intézmények: múzeumok, levéltárak, műemlékvédelem.
Egészségügyi intézmények: a testnevelési és a sportintézmények.
Szórakoztató intézmények
Közművelődési intézmények másik csoportosítása: - állam által fenntartott, - önkormányzatok által működtetett, - egyéb szervek.
Közművelődési egyesületek: saját tagjaik művelése miatt, + terjeszteni. Pl: Országos Versmondó E., Magyar Népfőiskolai Társaság, TIT, Magyar Könyvtárosok E.,
Közművelődést is szolgáló egyesületek: tudományos, művészeti, szórakozást nyújtó egyesületek

II A KÖZMűVELőDÉS INTÉZMÉNYEI
1. Művelődési otthonok: a közművelődés helyi intézményei.
A közművelődés helyi intézményei, fontos szerepük van a lakosság művelődési igényének kielégítésében.
A XIX. sz. közepétől művelődési célú társadalmi egyesületek, népkönyvtárak, olvasókörök szerveződtek.
A művelődési otthonos kialakulása a munkásotthonok és olvasókörök tapasztalataira, hagyományaira támaszkodott. Létrejöttének oka, hogy kialakult a művészetek iránti érdeklődés, és a művészeti alkotási vágy.
Első művelődési otthon: 1949 aug. 20. Békés-megye
A művelődési otthonok feladatai
A művelődési otthon a közművelődés olyan intézménye, amely:
    sokoldalú, önálló közművelődési tevékenységet végez saját épületében
    egyéb kulturális intézményekkel és szervezetekkel, tömegmozgalmakkal, egyesületekkel közös tevékenységet folytat, segíti a többi önálló rendezvényeit
    helyet ad más közművelődési int. önálló kulturális tevékenységnek (könyvtár, színház, múzeum)
a.) A közös művelődés és szórakozás feltételeinek biztosítása
a művelődés csoportos, közösségi formája: klubok, szakkörök, amatőr művészeti csoportok
b.) Az alkotótevékenység kibontakoztatása: szakkörök, baráti körök, tanfolyamok, stúdiók, amatőr művészeti csoportok, körök tanfolyamok
c.)A kultúra eredményeinek terjesztése: az ismeretek folyamatos felújítása, kiegészítése, szinten tartása a művelődési otthon fontos feladata

A művelődési otthonok típusai: "A művelődési otthonok művelődési központként, műv. házként vagy klubkönyvtárként működhetnek."
a.) Klubkönyvtár a Mo. hálózat legkisebb egysége. 1500-nál kevesebb lakosú településen
Feladata: a rendszeres könyvkölcsönzés és helyben olvasás biztosítása, alkalmak szervezése társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális kérdések kisebb közösségekben való megvitatására. Könyvtári propaganda, ismeretterjesztő rendezvények szervezése.
b.) Művelődési ház: 1500 főt meghaladó községekben, városok kerületeiben
a főfoglalkozású igazgatóval működő községi művelődési házak un. "kiemelt községi művelődési házak"
Feladatuk: szervezett keretek között ismeretterjesztés, a lakosság művelődési igényeinek kielégítése.
c.) Művelődési központ: városokban. 8000 lakosnál nagyobb községekben
főfoglalkozású alkalmazottak, főfog. igazgató. Működési követelmények:
- helyi közösségek kialakítása érdekében szakmai klubok szervezése
- alkotói tevékenység kibontakoztatása érdekében művészeti csoportok, körök, tanfolyamok szervezése
- tudomány eredményeinek, a hivatásos művészet alkotásinak + alkotók találkozása a közönséggel, ankétok, tanfolyamok, előadás-sorozatok, színházi ea., hangversenyek szerv.
- segíteniük kell a vonzáskörzetükben működő kisebb intézmények, művelődési házak és klubkönyvtárak tevékenységét

Művelődési otthonok létesítése és fenntartása
Fenntartói jogokat gyakorló szerv az intézmény üzemelését közvetlenül biztosító önkormányzat stb.
A művelődési otthonokat fenntartói jogokat gyakorló szerveiktől függően 3 csoportba soroljuk:
Önkormányzat, szakszervezetek, egyéb szervezetek által fenntartott.
A művelődési otthonok működése és szervezete
A művelődési otthon feladatát naptári évre szóló munkaterv alapján, az alapító okiratban + SZMSZ-ben leírtaknak megfelelően látja el.
A szervezeti- és működési szabályzat olyan dokumentum, amely
- leírja az intézményre vonatkozó adatokat
- rögzíti a nyitva tartás idejét és rendjét
- megfogalmazza az int. célját, hosszú távú feladatait
- szervezetét és munkarendjét
- más intézményekkel való együttműködésének elveit
- gazdálkodás rendjét
+ mellékletként a házirendet.

2. Gyermek és ifjúsági közművelődési létesítmények
Olyan intézmények, amelyek a művelődési intézményhálózat sajátos részeként végzik a gyermekek és a fiatalok nevelését, kulturált szabadidő-eltöltését, művelődését, testmozgását. Ilyenek:
Ifjúsági klubok: térhódításuk az '50, '60-as években. Tag lehet, aki betöltötte a 14. életévét. Van működési szabályzat.
Ifjúsági házak: 1973-tól a tanácsok, 1990-től az önkormányzatok üzemeltetik. A művelődésiotthon-hálózat részei. Feladata. hogy tevékenységükkel segítsék a fiatalok esztétikai nevelését, általános és szakmai műveltségének fejlesztését, lehetőséget biztosítsanak a kulturált körülmények között történő szórakozáshoz, testedzéshez.14-30 év közötti fiataloknak. Legjelentősebb: Petőfi Csarnok
Ifjúsági parkok: 1960-as évektől. Budai Ifjúsági Park 1961 4000 fő befogadására volt alkalmas. A szervezett programokban játékmesterek, műsorvezetők vettek részt.
Gyermek közművelődési létesítmények: Az első úttörőház 1949 végén nyílt meg Bp-en. Az úttörőház a Magyar Úttörők Szövetségének politikai, nevelési céljait szolgáló intézmény volt. A mai gyermek közművelődési intézmények az önkormányzatok fenntartásában üzemelnek.



3. Magyar Művelődési Intézet
1992. jan. 1 hatállyal létrejött a Magyar Művelődési Intézet. Feladata: elemezze a kulturális tevékenységet, programokat alakítson ki, a magyarság és a hazánkban élő nemzetiségek kulturális hagyományian alkotó továbbvitele, közművelődési szakemberek képzése, nemzetközi kapcsolatok ápolása. A felügyeletét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium látja el.

4.A közkönyvtárak
A közművelődés helyi, esetenként területi feladatokat is ellátó intézményei.
Magyar nemzeti könyvtár ma OSzK. 1802-ben alapította Széchényi Ferenc, a MTA könyvtárát 1826-ban Teleki József. A XIX. sz. folyamán alakult ki a közművelődési könyvtár típus.
Könyvtártípusok tevékenységi körük alapján: nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, felsőoktatási könyvtár, iskolai könyvtár, közművelődési könyvtár.
Könyvtári hálózatok
Akkor lehetséges, ha felügyeletüket azonos szerv látja el.
Az önkormányzati közművelődési könyvtárhálózat megyei központja a megyei k., az önkormányzati könyvtárhálózat körzeti központja a területi k.
A fővárosi önkormányzati könyvtárak a Fővárosi Szabó Ervin K. keretein belül működnek.

III. TUDOMÁNYOS INTÉZETEK ÉS SZERVEZETEK A KÖZMűVELőDÉSBEN
XX. sz. a tudományok gyors fejlődése, társadalmi szerepük növekszik. A tudományos intézetek és egyesületek a korszerű, tudományos világkép terjesztésével, a természettudományi és műszaki, valamint a társadalomtudományi kutatások eredményeinek megismertetésével, a tudományokban rejlő nevelési lehetőségek felhasználásával járulnak hozzá a közművelődéshez. Fontos a kormány szerepe működésükben. Tudománypolitikai Bizottság és Tudománypolitikai Tanács

1 A Magyar Tudományos Akadémia és intézetei
1825 Széchenyi István alapításakor hat osztálya volt: nyelvtudományi, bölcsészeti, történeti, matematikai, törvénytudományi, természettudományi. Kiegyezés után 3 osztály lett.
Jelenleg a MTA az 1994-ben elfogadott tv. alapján, önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület, a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos feladatokat látja el. Kutatóintézeteket és egyéb intézményeket létesít és tart fenn. Feladatkörébe tartozik továbbá a "MTA Doktora" tudományos cím adományozása. Az MTA-hoz kapcsolódó tudományos társaságok, mozgalmak és alapítványok segítik a törvénybe foglaltak meglétét.
Könyvtárának alapját Teleki József 1826-ban adományozott 30000 kötete képezi.
2. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság
A műszaki fejlesztési feladatok megoldására, a műszaki f. közép- és hosszú távú terveinek kidolgozására, a technikai vívmányok széles körű alkalmazásának elősegítésére jött létre
Feladata: a kormány innovációs és műszaki fejlesztéspolitikájának kidolgozása, együttműködés az érintett minisztériumokkal, kezeli a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot.
Az OMFB szervei: a Tanács és a Hivatal. Előbbi 15 főből álló testülete stratégiai kérdésekkel foglalkozik, utóbbi titkársági tevékenységet lát el.
3. Közművelődési kutatóhelyek
A közművelődés kutatásának főhivatású kutatóhelye az 1980-ban alakult Művelődéskutató Intézet volt.
4. Közgyűjtemények kategóriájába tartoznak a könyvtárak, múzeumok, levéltárak. A két kulturális szférához, a tudományhoz és közművelődéshez egyenlő mértékben kapcsolóknak
Múzeumok
Múzeumtípusok
A magyar múzeumok egységes szervezetet alkotnak. Gyűjtőkörük és tevékenységük jellege szerint a múzeumok: - országos, - szakmúzeum, - megyei, - regionális, - tematikus, - közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek.

Az országos múzeumok sajátos gyűjtési körükben kiemelkedő, országos értékű, teljességre törekvő muzeális gyűjteményt őriznek. (Magyar Nemzeti Múzeum, Szépműv.M, M. Nemezti Galéria, stb)
Szakmúzeum: meghatározott muzeális emlékek gyűjtése, tudományos feldolgozása, megőrzése és bemutatása, ismertetése. Pl: bélyegmúzeum, postamúzeum, zenetörténeti m.,
Megyei múzeumok egy-egy megyére vonatkozó muzeális anyag gyűjtésével, tudományos feldolgozásával és bemutatásával foglalkozik. 19 db
A regionális múzeumok gyűjtőköre földrajzilag meghatározott területre, közigazgatási egységre v. különböző múzeumi szakágakra terjed ki. A gyűjtött anyagot őrzik, tudományosan feldolgozzák. Ilyen pl. a Mátra m.
Egyéb muzeális közgyűjtemények:
Helytörténeti gyűjtemény: kisebb területek történetéhez fűződő emlékanyagok gyűjtése, bemutatása, pl. Óbudai Helytörténeti Gyűjtemény a Zichy-kastélyban 1973-ban jött létre.
Szakgyűjtemény az a muzeális gyűjtemény, amely a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés egyes területeire vonatkozik, vagy egyes intézmények v. vállalatok működése során keletkezik. pl: Telefónia múzeum
A múzeumi kiállítóhely feladata a közművelődési célú, múzeumi eszközökkel megvalósított bemutató tevékenység
Szabadtéri múzeumok két fő típusa: régészeti ill. népi múzeum (skanzenmúzeum)
Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1968-ban lett alapítva, 46 hektárnyi terület.

A múzeumok közvetlen irányítás tekintetében négy nagy csoportba oszthatók
- Nemzeti K. Ö. M. fenntartása alá pl MNM, Szépművészeti m.
- Különböző minisztériumok és országos hatáskörű szervek fenntartásában működő m.
- Önkormányzatok által üzemeltetet pl. Budapesti Történeti Múzeum
- egyéb szervek
A múzeumok közművelődési munkája
A múzeumok gyűjtik, őrzik, tudományosan feldolgozzák, és nyilvánosság elé tárják a nemzeti, az egyetemes kultúra, a történelem és a természet tárgyi emlékeit, közreműködnek a környezet- és látáskultúra, valamint a történelmi, a művészeti, a természettudományi és a műszaki műveltség fejlesztésében, támogatják a honismereti mozgalmat, a helytörténetírást.

Levéltárak: a múlt írott emlékeit őrzik. Különbséget teszünk általános és szaklevéltár között.
Általános levéltár az Országos Levéltár és az Új Magyar Központi Levéltár és az önkormányzati levéltárak. Szaklevéltár meghatározott szakterület vagy szerv iratanyagát őrzi. Felettük a művelődési és közoktatási miniszter gyakorol felügyelet. Ilyen levéltára van: Honvédelmi Min., MTA, KSH, Országos Vízügyi Hivatal.
A levéltárak feladatai
A levéltári anyag átvétele, szakszerű kezelése, biztonságos megőrzése, tudományos igényű rendszerezése, nyilvántartásra, kutatásra alkalmassá tétele, a kutatás eredményeinek közzététele. A levéltáraknak a gyűjtő, megőrző, tudományos igénnyel történő feldolgozó funkcióik mellett fontos feladatuk a közművelődési munka segítése.
A levéltárak közművelődési tevékenysége: az anyagok kiállításon történő bemutatása, helytörténeti konferenciák szervezése, kiadványok szerkesztése.
5. Műemlékvédelem
A múltat tükröző és hitelesítő emlékek őrzése egyetemes felelősség és kötelesség. Műemléken minden olyan, a föld felszínén vagy a földben levő építmény, épületrész, földmű, rom értendő, amelynek történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti, néprajzi jelentősége van.

IV. MűVÉSZETI INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK
1. Irodalom: Alapvető feladata hozzájárulni az ember értelmi és érzelmi formálásához, neveléséhez. Irodalmi társaságok: megjelenésük a felvilágosodás korára tehető
Magyar Írószövetség
1945 június Magyar Írók Szövetsége: támogassa az írók alkotómunkáját, az irodalom fejlődését. 1989 egyesülési tv. módosult keretek között Magyar Írószövetség néven tovább működik. Öt szakosztály: - költői, - prózai, - drámaírói, - műfordító és kritikai szakosztály. Működik öt vidéki csoport is

2. Színházak és színház jellegű intézmények
Színház: az a hely vagy épület, ahol színjátékokat adnak elő, nyelvújítási szó, amely a XIX. sz kezdetéig használt latin theatrumot szorította ki, meghonosodása előtt használatos volt még a Schauspielhaus. Jelenti a színházépületet, és a benne előadott színjátékot is.
Színházak a közművelődésért
Korunk színházművészetének célja, hogy formálja az ember világszemléletét, megfogalmazza gondolatait, gondjait, útkereséseit. A színházak tevékenységének egyik mutatója a bemutatók száma. A műsoron szereplő művek két nagy csoportra oszthatók: magyar alkotások és külföldi darabok.
Műfaji megoszlásuk: prózai művek, zenés vígjátékok, operettek, musicalek, operák, dalművek, balettek és gyermekdarabok.
A színházak szervezete
Művészi, gazdasági és műszaki csoportok vannak
A színházak irányítás szempontjából két csoportra oszthatók:
- Nemzeti K.Ö.M. alá tartozó színházak, pl. Nemzeti Sz.
- Önkormányzatok alá tartozó színházak, pl. Madách Sz.
Valamennyi színház állami felügyeletét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium látja el.
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Szabadtéri színpadok
Kétféle szervezeti keretben léteznek:
- önálló szervezeti egységként, - művelődési otthon vagy más kulturális, esetleg vendéglátó, szálloda részeként üzemelő szabadtéri színpadok.
A szabadtéri előadásokat Szegeden évente 80-100 ezer fő tekint meg.
3. Zene- és táncművészet
A mozdulat és a hang az ember legősibb kifejezőeszköze, a zene és a tánc alapanyaga. Közös vonásuk a ritmus és a dinamika
Magyar Állami Operaház
1884 Ybl Miklós, megnyitó előadásán Bánk Bán I. felvonása, Hunyadi László nyitánya és Lohengrin I. felvonása szerepelt. Az opera másik épülete az egykori Városi Színház, amely 1910-ben épült, 1951-ben csatolták az operához - Erkel színház.
Fenntartását és irányítását a Nemzeti KÖM. látja el.
Nemzeti Filharmónia
Feladatai: hangversenyek rendezése a fővárosban és az ország területén, a műsorok szakszerű kialakítása, hivatásos zenei előadóművészek széles körű foglalkoztatása, művészi fejlődésük elősegítése, a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Állami Énekkar működési feltételeinek biztosítása.
A Nemzeti Filmharmónia szervezetébe tartozik a Magyar Állami Hangversenyzenekar.

Hivatásos énekkarok és zenekarok
A Magyar Állami Énekkar , Magyar Rádió és Televízió Énekkara, stb.
Nemzeti Koncert igazgatóság Rt.
A magyar zenekultúra értékeinek külföldi bemutatása, magyar művészek számára bemutatkozási lehetőség külföldön, külföldi zeneművészek hazai fellépésének közvetítése.
A táncművészet intézményei, együttesei
Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest Táncegyüttes, Honvéd Művészegyüttes

4. Képző- és iparművészet
A képzőművészet kifejezés nyelvújítási eredetű, a fogalom is csak a XIX: sz.ban honosodott meg. A fogalom szűkebb vagy tágabb értelmezésének megfelelően a képzőművészet fogalma az ábrázoló képzőművészetekre (festészet, szobrászat, grafika) korlátozható. Tágabb felfogásban ide tartozik még az építészet és az iparművészet is.
Kiállítási Intézmények
- Műcsarnok és kamaraterme, - Ernst Múzeum, - Fényes Adolf Terem, - Helikon Galéria,
- Dorottya utcai kiállítóterem.
Budapest Galéria
Feladata a hazai és a külföldi kortárs képző-, ipar- és fotóművészek műveinek bemutatása, nemzetközi biennálék, triennálék megrendezése, a köztéri képzőművészeti alkotások gondozása, nyilvántartása.
A galéria és kiállítótermei a Fővárosi Önkormányzat intézményeként működnek.
Vigadó Galéria
Feladata: a kortárs hazai és külföldi képző- és iparművészeti kiállítások rendezése, a műalkotások megszületésének kiállítások útján történő támogatása.
Magyar Nemzeti Galéria
1957-ben alakult, országos múzeum. A magyar képzőművészet legnagyobb gyűjteménye. Anyagának törzsét az egykori Fővárosi Képtártól és a Szépművészeti Múzeumtól vette át. 1975-ben került át a budai Várpalotába. Évkönyvet és számos katalógust jelentet meg. Állandó és időszaki kiállításait évente 300-400 ezer fő tekinti meg. Fenntartását és irányítását közvetlenül a Nemzeti K.Ö.M. látja el.
5. Egyéb művészeti intézmények
Szerzői Jogvédő Hivatal
Szerzői jogvédelemmel kapcsolatos teendők ellátására alakult 1952-ben. Alapvető feladata: gondoskodni a szellemi alkotások jogvédelméről, jogdíjak, azoknak a szerzők között való felosztása és részükre történő kifizetése.
Szerzői Jogvédő Hivatal 1996-ban megszűnt, helyette: ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület.
Magyar Alkotóművészeti Alapítvány
Az alapítvány céljai között szerepel: támogatást nyújtani színvonalas alkotások létrehozásához a magyar irodalom, képzőművészete, iparművészet, ipart tervezőművészet, fotóművészet és zenei alkotóművészet területén.

V. A SZÓRAKOZTATÁS INTÉZMÉNYEI ÉS SZERVEZETEI
1.A könnyűzenei szórakoztatás intézményei
1.    Vendéglátó-ipari szórakoztatás
    A vendéglátó-ipari szórakoztatás leglényegesebb területei a következők: zeneszolgáltatás, discó, műsorszolgáltatás, játék- és sportolási lehetőség.
2.    Színházak és egyéb intézmények a szórakoztatásért
    Szórakoztató intézmények: Fővárosi Operett Színház, Vidám Színpad, Mikroszkóp Színpad, Petőfi CS.
3.    Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat
4.    Vidámparkok
    A vidámparkokat a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat, vidéken az adott város önkormányzata üzemelteti, általában vállalati formában.
5.    Állat- és növénykertek, arborétumok
Az országban több mint 10 helyen működik állat- és növénykert az önkormányzatok fenntartásában.

VI. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖZMűVELőDÉSI FELADATAI
A kulturális élet két nagy bázisa az iskola és a közművelődés
Az oktatás feladata: ösztönözni, és lehetőséget adni arra, hogy iskolai tanulmányai befejezése után műveltségét és szaktudását mindenki fejlessze.
Az iskolák nevelési-iktatási céljaikat csak más kulturális tényezőkkel együtt dolgozva érhetik el. A közművelődési intézmények és szervezetek segítik az iskolában megszerzett ismeretek, készségek, képességek elmélyítését, továbbfejlesztését, alkalmazását és gyakorlását. Ezeken kívül hozzájárulnak a személyes adottságok és képességek sokoldalú fejlesztéséhez, a szülők pedagógiai műveltségének emeléséhez, az átrendezendő szabadidő kulturált eltöltéséhez.

VII. TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK, INTÉZMÉNYEK ÉS TEVÉKENYSÉGÜK
A tömegkommunikációs eszközök közreműködnek az irodalmi, a művészeti ízlés és környezetkultúra, az egészségügyi műveltség fejlesztésében, korszerű ismeretterjesztő munkát végeznek, színvonalas szórakozási lehetőséget biztosítanak.


1.Könyvkiadás és –terjesztés
A könyvkiadással kapcsolatos ágazati feladatokat a nemzeti kulturális örökség minisztere látja el. A több mint 1700 szervezet közül a következők emelkednek ki: Akadémiai Kiadó Rt., Corvina Kft., Európa Könyvkiadó Kft., Gondolat Könyvkiadó Kft., Helikon Kiadó Kft., Kossuth Kiadó Rt., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Rt., Magyar Könyvklub Kft.
2. A sajtó közművelődési feladatai
A sajtó az általános nyelvhasználatban az időszaki sajtótermékek, elsősorban a hírlapok összefoglaló elnevezése. Politikai propagandaeszköz. A sajtótermék a műszaki vagy vegyi úton sokszorosított irat, ábra vagy zenemű.
3. A rádió és a közművelődés
A rádió születése: Puskás Tivadar telefonhírmondója 1893 február 2. A rádió első stúdiójából a rendszeres műsorsugárzás 1925 dec. elsején indult
A rádió funkciói: a kultúra terjesztése, tájékoztatás és hírközlés. Kulturális szervezőtevékenysége is jelentős
4. Mozgókép a közművelődésben
Filmszínház és közművelődés: a film a XIX. sz. végén a Lumiére testvérek. A filmművészet nevelő és szórakoztató szerepet tölt be a társadalom szellemi életében, jelentős tudatformáló funkciója van.
Filmforgalmazás: 1950 Mozgóképforgalmazási Vállalat (Mokép).
A filmek bemutatásához bemutatási engedély szükséges. 1989 Duna Film, InterCom, Vico bejött, ezután a filmek bemutatásához külön engedély már nem szükséges
Moziüzemeltetés és filmterjesztés
Az első filmet Mo.on 1896 júniusában mutatták be. Normál 35 mm-es, és keskenyfilmes 16 mm mozik voltak. Utóbbi tipikusan falusi jelenségnek számított.
Magyar Filmintézet 1946-ban alakult.
A televíziózás kialakulása, fejlődése: Vladimír Zvorkin ikonoszkóp kezdet.
Magyarországon a kísérleti adás 1954 januárjában, rendszeresen 1958 februárjában indult meg. Budapesti főadó, majd a kékesi, miskolci, soproni, szentesi közvetítőállomások kezdték meg a működésüket. 1997-ben a 44 főadó és 196 átjátszó adó teljesítőképessége 583 KW volt
A televízió és a közművelődés együttműködése
A televízió legfontosabb közművelődési feladata abban összegezhető, hogy a többi közművelődési feladatot ellátó intézménnyel együttműködve, segíti a kultúra demokratizálódását, hozzájárul a szabadidő hasznos és kellemes eltöltéséhez. Műsoraival hozzájárul a kulturális érdeklődés felkeltéséhez, az általános és szakműveltség emeléséhez.

VIII. KÖZMűVELőDÉSI EGYESÜLETEK
1.Tudományos egyesületek és társaságok
A közművelődést is szolgáló szervezetek csoportjába tartoznak. Közművelődési szerepük kettős: - segítik saját tagságuk szakmai fejlődését, - a tudományág vonatkozásában szóbeli, írásos ismeretterjesztést végeznek.
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
Tagjai azok az értelmiségiek, akik a magyar társadalom művelését, ismereteinek gyarapítását, világnézetének tudományos megalapozását önként vállalt társadalmi hivatásuknak tekintik. A TIT célja és feladatai: ismeretátadási formákkal és módszerekkel kielégítse a természet- és társadalomtudományok, valamint a mindennapi kultúrához tartozó ismeretek iránt érdeklődők igényeit, segítse hatékonyan a hazai tehetségnevelést, segítse a magyar nyelvi kultúra ápolását, az idegen nyelvek minél szélesebb körű elsajátítását.
Előadások, előadássorozatok, tanfolyamok, nyári egyetemek, hobbikörök, tudománybaráti körök.
Műszaki- és Természettudományi Egyesületek szövetsége
1948. Alapvető célja a tudomány és a technika haladásának, a gazdaság fejlődésének segítése, a tagság szakmai tájékoztatása és továbbképzése. A MTESZ a magyar értelmiség legnagyobb létszámú szervezete.
Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége
1986- Célja és feladata: a filmművészet iránt érdeklődő állampolgárok öntevékeny közösségeinek létrehozása.
Legfontosabb tevékenységi területei az oktatás, a szakmai továbbképzés a művészfilmek forgalmazása. Jelentős szerepet játszott a filmszakma átalakulásában és a Magyar Mozgókép Alapítvány létrehozásában.
Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége
1970-ben alakult a Kórusok Országos Tanácsa (KÓTA). A szövetség célja és feladata: a szövetségbe társult tagszervezetek, énekkarok, népdalkörök, hangszeres együttesek, valamint magánszemélyek közössége, illetve egyéni érdekképviselete és érdekvédelme, az egyetemes zenekultúra, a népzene, a műzene, a világi és egyházi értékének eltárása és ápolása.
A közművelődésben dolgozók szakmai egyesületei
Magyar Népművelők Egyesülete
1979-ben alakult. Az egyesület célja és feladata, hogy a népművelők körében és az egész társadalomban tovább erősítse az egységes közművelődési szemléletet, a közművelődési, oktatási és sportintézmények együttműködésének javítását. Feladatának tekinti a népművelők szakmai, társadalmi tekintélyének erősítését, a népművelői munka hasznosságának elismertetését.
Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Az egyesület a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat keretében működött szabó Ervin Körből jött létre 1956-ban. Az egyesület célja, hogy kezdeményezőleg vegyen részt a könyvtárpolitika és szakirodalmi tájékoztatási politika alakításában.
Magyar Levéltárosok Egyesülete
1986-ban alakult. Az egyesület célja: a magyar levéltárügy társadalmi megbecsülésének előmozdítása. Feladatai: közreműködik a levéltárügy széles körű népszerűsítésében, véleményt nyilvánít a levéltárügyet érintő kérdésekben, információk cseréjét biztosítja.
Magyar Kulturális Kamara
198+-ben alakult a kulturális érdekvédelem területén jelentkező tennivalók ellátására. Tagjai döntően fogi személyek – kulturális intézmények, egyesületek, kulturális vállalatok – amelyek egy-egy nagyobb közösséget képviselnek. A kamara tevékenységét kezdetektől napjainkig a kultúra egészének képviselete jellemezte. Különösen fontos munkájában a helyi közművelődési intézmények – művelődési otthonok, közművelődési könyvtárak – gondjainak felvállalása.

IX. KULTURÁLIS ALAPOK ÉS ALAPÍTVÁNYOK
1.Kulturális alapok
Kulturális célú alapok létesítéséről és működéséről főképpen országgyűlési döntések, kormányhatározatok rendelkeznek. Fontos vonásuk, hogy az adott alapot meghatározott célra hozzák létre.
Nemzeti Kulturális Alap
A nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és a határokon túli terjesztésének támogatása érdekében az országgyűlés az 1993. Évi XXIII. Törvényével létrehozta a NKA-ot, amely a Kulturális Alap jogutódja. Működésének fontos alapelve, hogy az adott cél megvalósításának teljes fedezetét nem biztosítja. A NKA bevételi forrásai: állami támogatás, egyéb kulturális támogatások, egyes kulturális termékek és szolgáltatások jegybevételeinek 2%-a, önkéntes befizetések. Döntéseit a Művelődési Közlöny teszi nyilvánossá.
Fővárosi Kulturális Alap
A Fővárosi Önkormányzat 1991-ben létesítette – Budapest kulturális életének körszerű támogatása egyik összetevőjeként – a különböző rendeltetésű kulturális alapokat. Alapvető cél az intézményi és a tevékenységi támogatás, finanszírozás elkülönítése volt. Ilyen alapok: Színházi, Zenei, Műemléki, Képzőművészeti, Közművelődési, Tudományos Alap.
Kulturális célú alapítványok
1987. Évi 11. Sz. tv. rendelkezése értelmében lehetővé vált a közérdekű alapítványok létrehozását. 1996-ban 17109 alapítvány működött. A kulturális célú alapítványok száma 2666.
Művészeti és Szabadművelődési alapítvány a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kezdeményezésére 1992-ben alakult. Célja a magyar művészet és művelődés – elsősorban a zenei élet és civil társadalom művelődő közösségeinek – alapítványi formában történő támogatása.
Magyar Mozgókép Alapítvány 1991.
A Magyar Filmszemlének fő szervezője. Legfőbb szerve a kilencfős kuratórium..

PRO CULTURA HUNGARIAE ALAPÍTVÁNYt a Minisztertanács hozta létre 1990-ben. Célja az oktatás, a kutatás, a művészetek különböző ágainak támogatása, a közművelődés megújítása, valamint a környezetvédelmi szemlélet kialakítása és fejlesztése.
Az alapítvány keretében 36 szakalapítvány tevékenykedik.
SOROS ALAPÍTVÁNY 1987-től. Célja a magyar tudomány, kultúra, oktatás és művészetek támogatása. Az alapítvány legfőbb kitűzése mindig is a nyitott társadalom megteremtése volt, ehhez pedig a fiatalokon keresztül vezet az út. Ezért határozta el az alapító, Soros György, hogy egy szakemberekből és kutatókból álló kuratórium által kidolgozott koncepció alapján hozzájárul a magyar közoktatás fejlesztéséhez.

A MűVELőDÉSI INTÉZMÉNYEK, SZERVEZETEK ÉS CSOPORTOK VEZETÉSÉNEK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI
A vezetéstudomány hasznosítása a kultúra területén a fejlődést, az oktatást jelenti komplex módon, a társtudományokra támaszkodva. Kötetlenebb formák, keretek között kell szervezni az ifjúság és a felnőttek művelődését, nyomon kell követni a technika, a műszaki fejlődés vívmányait, a gazdasági és társadalmi változásokat. Rendszerelméletnek kell érvényesülnie minden esetben.

Az intézmények vezetésének alapvető területei:
- A struktúra megszervezése, amely a terv végrehajtásához szükséges.
- Célmegállapítás és annak tudatosítása az intézmény feladatait megvalósítók, valamint az azzal kapcsolatban állók körében.
- A tervezés, amely a célok megvalósításának érdekében a belső és a külső körülmények figyelembevétele alapján határozza meg a konkrét feladatokat, eszközök, tárgyi és szervezeti feltételek megteremtését foglalja magába.
- A végrehajtás vagy megvalósítás, amely a tervben foglalt feladatok realizálását jelenti.
- Az ellenőrzés, amely a megvalósult eredményeknek a megfelelő mintával és a tervvel való összevetését, a következtetések levonását tartalmazza.

AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖZMűVELőDÉSI FELADATAI
Önkormányzati rendszer: a szocialista rendszerben tanácsi rendszer volt, és szintén hierarchikus. Az 1990. évi LXV Tv. (önkormányzati törvény) eltörölte az alá - fölérendeltségi viszonyt, és mellérendeltségi viszonyt hozott létre.
Megkülönböztetünk:
•    Települési önkormányzatokat (községi, városi, kerületi, megyei jogú),
•    Helyi önkormányzatokat (megyei, fővárosi).
Két nagy hatáskörrel működnek:
•    Saját jogon gyakorolt hatáskör: vannak kötelező feladataik, de hogy azt hogyan oldják meg, vagy hogy a kötelező feladatokon túl még vállalnak-e valamit, azt az önkormányzat dönti el.
•    Átruházott hatáskör: központilag szabályozott, hogy egy adott feladatot hogyan kell ellátni. Pl. az anyakönyvvezetés
Az önkormányzat feladatai:
•    Kötelező feladatok: törvény állapítja meg (ivóvíz ellátás, egészségügyi és szociális ellátás, közvilágítás, közutak, köztemetők, etnikai és nemzetiségi kisebbségek jogainak biztosítása, közművelődési intézmény vagy közösségi színtér fenntartása, alapfokú oktatásról való gondoskodás).
•    Önként vállalt feladatok: kívül bármilyen feladatot vállalhat az önkormányzat, amit az adott település megkíván. Ezekre a feladatokra egyébként javaslatokat kapnak. Pl. településrendezés, lakásépítés, kultúra-, sport támogatása.
Megyei önkormányzatok feladatai:
•    Olyan intézmények fenntartása, amely a megye egészét érinti (múzeumok, kórházak, felsőoktatási intézmények),
•    Speciális feladatok (pl. GYIVI),
•    Illetve minden olyan feladat ellátása, amelyet a települési önkormányzat nem bír ellátni (pl. középiskolák nagy része).
:
Az önkormányzatok további feladatai:
•    Adott intézmény alapító okiratát elfogadja
•    Belső szabályzatot (szervezeti, működtetési) elfogadja
•    Személyi és infrastrukturális feltételeket biztosít
•    Közművelődési megállapodást köthetnek.
•    Alapfokú oktatás ellátásának biztosítása
•    Egészségügyi, szociális ellátás

Az önkormányzatok közművelődési feladatai
1997./ CXL. törvény közművelődésről része kell!
- A helyi önkormányzat a felnőtt lakosságnak, az ifjúságnak és a nemzetiségeknek általános nyilvános kt-i szolgáltatást köteles biztosítani

Feladatok általában:
•    területén saját  történeti értékű iratokat gyűjteni és feldolgozni kell (levéltárak)
•    a természet és társadalom kulturális javainak gyűjtése, feldolgozása és bemutatása
•    a köztéri szobrok vagy művészeti alkotások felállításáról, lebontásáról a képviselő testület dönt

A közművelődési intézményt az önkormányzatnak kell létrehozni a következő módon:
•    Alapító Okirat, - SZMSZ - személyi és infrastruktúra létrehozása, - éves munkaterv és költségvetés elfogadása.
•    Közművelődési megállapodás: az önkormányzat és a természetes, vagy jogi személy között jön létre. Az önkormányzat bizonyos összeget átad a másik félnek, és szerződést kötnek. A szerződésnek tartalmaznia kell:
•    Nyitva tartást,
•    Feladatokat,
•    Finanszírozást,
•    Tevékenységi kört.
A közművelődés helyi lakossági képviselete, a Közművelődési Tanács:
Közművelődési Tanács alakítható minden településen, megbízatása 3 évig tart. Létrehozása teljesen önkéntes alapon történik. Célja a település közművelődési tevékenységének koordinálása és az új szerveződések támogatása. Kezdeményezők a településen működő közművelődési intézmények vezetői. Jogi személy is csatlakozhat hozzá. Létrehozását anyagi okok indokolhatják (támogatók szerzése). Semmiféle jogosítványa nincs, csak véleményezési joga van. Az önkormányzat jegyzője jegyzi be.

A megyei önkormányzat kötelező közművelődési feladatai:
•    Kötelező díjtalan közművelődési tanácsadás és szolgáltatás (szakmai téren).
•    Együttműködni a Magyar Művelődési Intézettel.
•    Továbbképzések, konferenciák szervezése.
•    Koordinátori tevékenység.
•    Kapcsolatépítés.
•    Regionális és nemzetközi kulturális kapcsolatokat szervezhet
•    Közművelődési kiadványokat gyűjtsön, adjon ki, és azokat bocsássa az érdeklődők rendelkezésére.
•    Érdekképviseleti szervekkel tartja a kapcsolatot
•    1999. január 1-je óta minden közművelődési dolgozónak 7 évente szakmai továbbképzésben kell részt vennie ---- ennek a megszervezése a megyei önkormányzatok feladata.