A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS TÁRSADALMI IDőSZERűSÉGE:
A közösség szónak mindig erős értéktartalma volt. Széleskörűen használt fogalom, amely kifejezhet: embercsoportot, minőséget, lokalitást, közös alkotást, érzést, szándékot (valahová tartozásét), képességet (az együttműködésre), gazdálkodási formát, azonos eszmék, azonos célok, azonos értékrend vállalását, életmódot, etnikai és kulturális értékekhez tartozást, nemzeti-állami-politikai együvé tartozást, stb.
Talcot Persons (a társadalmi rendszerelmélet fő teoretikusa) a közösség definíciója: „A közösség a társadalmi rendszer szerkezetének egyfajta megjelenése, amelyik vonatkozhat személyek területi elhelyezkedésére és cselekvéseikre is.”

Közösség az emberek közös és szabadon meghatározott tartalmú cselekvése önmaguk boldogulása, érvényesítése, helyzetük javítása érdekében, amely közvetve a közjót is gyarapítja.
A közösség az értelmező szótár szerint: közös élet vagy munkaviszonyok között élő, illetve közös eszmék, célok által egyesített emberek csoportja. Az egyén és a közösség között valamilyen viszony alakul ki, a személyek egymáshoz való viszonya, együvé tartozása.

Közösségfejlesztés:
A közösségfejlesztés társadalomalakító koncepció és módszer, közművelődés és felnőttoktatás új módszere, humán segítő szakma, szociális munka, település és térségfejlesztés. A közösségszervezés a települések (falu), térségek (őrség), szomszédságok (párbeszédet folytató közösségek, szomszédok közötti viszony) társadalmi, kulturális fejlesztését jelenti, amelyben a kulcsszereplők a cselekvés, helyi cselekvő polgárok, közösségeik hálózatai és a közösségfejlesztő. A közösségfejlesztő feladata, a bátorítás, informálás, kapcsolatszerzés és cselekvésre való buzdítás.

Vercseg Ilona: a települések, térségek, szomszédságok (kb. 70 család), társadalmi, kulturális fejlesztését jelenti (az életminőséget javítja meg a közösség), amelyben kulcsszerepe van a cselekvésnek, a helyi cselekvő polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatának. Kulcsszerepe van továbbá a helyi szükségletek mértékében a fejlesztőnek is akinek bátorító, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti, vagy megerősítheti a közösséget.
Biddle testvérek: a közösségfejlesztés cselekvési folyamat (a tagok cselekvő emberek), ahol egy közösség tagjai képessé válnak a tervezésre és a cselekvésre, meghatározzák az egyéni és csoportos szükségleteiket. Ezeket a terveket közösségi erőforrásokra támaszkodva valósítják meg, melyeket először fel kell tárni.

Közösségfejlesztés célja a helyi kultúra hagyományainak figyelembevételével, a kultúrát fejleszteni, a lehető legkorszerűbb tudást felkínálni. Arra kell építeni, ahogy egy-egy helyen teremtődött a kultúra. Legyenek a településeken „teleházak”, ahol lehetőség nyílik a legegyszerűbb tudás és a hagyományok összekapcsolására.
Vargha A. Tamás – Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés c. munkájában azt írja, hogy a szakma egyik fő célja a helyi művelődés-fejlődés szolgálata, a helyi kistérségi fejlesztés, ill. a közösségépítés.
Miért van erre szükség? A közösségfejlesztés értékes tevékenység, legfőbb értéke a közösségiség, amelyben a szükségletek feltárása és kielégítése, az ehhez szükséges készségfejlesztés és tanulás, az együttműködés, az egymásért érzett felelősség és a szolidaritás valósul meg (a helyi) cselekvésen keresztül. Leegyszerűsítve: cselekvés – közösségben.

Közösségfejlesztés jellemzői:
-    Helyi emberekből áll (ez az egyik sajátossága)
-    Külső tudás behozatalával, alulról táplálkozva saját maguknak teremtik meg a kultúrát
-    A helyi erőforrásokat veszi figyelembe.(Rengeteg tehetség fekszik parlagon, ezekre fel kell figyelni a családlátogatások alkalmával. Ezeket a közjóvá lehet hasznosítani egy faluban, ahol köztudássá válik)
-    Rendkívül olcsó az egyesület (létrehozása azért is jó, mert egy ezen keresztül érvényesíthetik akaratukat, tudásukat, aktivitásukat)
-    Az egyesület gyors (bürokratikus önkormányzathoz képest)
-    Az egyesületek a hatalom alternatívái.

Közösségfejlesztés társadalmi időszerűsége (előnyei):
A közösségfejlesztési munka eredménye nemcsak a közösségre hat, hanem közvetve a közjót is gyarapítja,
Az önszerveződő közösségek egy sor olyan társadalmi problémát oldanak meg ingyen (vagy olcsón), amelyet a hatalom nem tud, vagy nem tudja kellő időben, mértékben megoldani,
Csökkentik a társadalmi hiányosságokat és fejlesztik a társadalmat,
A közösség megtanulja önmagát „menedzselni”, vagyis saját érdekei érdekében eljárni,
A leszűkült élethelyzetek kitágulnak a közösségfejlesztési munka hatására. Új kommunikációs lehetőség, megtanulnak érvelni, vitatkozni,
Az önkormányzattal való együttműködés kialakul,
A közösségek a feladatokat általában társadalmi munkában látják el, hiánypótlóknak is lehet nevezni,
Gyorsak tudnak lenni, nincs bürokratizmus,
Helyi életminőséget javítják, jobb és szebb lesz általuk a környezet.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTő SZEMÉLYE ÉS MUNKAMÓDSZEREI (A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS LÉPÉSEI)
Közösségfejlesztő személye (etikája):
A közösségfejlesztő értékhordozó személyiség (mintaadó minden mozzanata), szakmailag felkészült, objektív, pártatlan, bátorságot sugárzó, jó barátságban a felekkel
 A közösségfejlesztő csak elvben foglalhat állást a közösség és az állam, illetve annak képviselőjéhez, pl. az önkormányzati vitában. Nem döntőbíró. Tartalmilag nem avatkozhat be sem az egyén, sem az egyének közössége életébe, „csak egy viszonyt, egy kommunikációs csatornát, egy működést segíthet kialakítani. Bizonyos szempontból a helyi közösség érdekeinek kell alárendelnie magát.
Emberek életbe beleavatkozhat, de nem közvetlenül.
A közösség helyett nem intézheti el az ügyeket, hanem az a feladata, hogy megtanítsa önmagukat menedzselni.
Fejlesztő feladata, hogy a közösségi fejlődés érdekében, ha szükség van társadalmi ellentétek feszültségére, akkor meg is kell tennie.

Közösségfejlesztés munkamódszerei
Közösségfejlesztés folyamata:    Közösségfejlesztés munkamódszerei
Felkérés szakasza    Szakmailag felkészült, objektív, pártatlan, külső személy
Tájékozódás szakasza    Település megismerésére és feltárására kialakított módszer: helyi kultúra, történet, népesség, infrastruktúra, szellemi élet, bejárás, beszélgetés, rendezvény, dokumentumelemzés, kérdőív összeállítás
Szervezés szakasza    Kapcsolatteremtés módszere, meggyőzés módszere (29), aktivizáló módszer,
Tervezés szakasza    Feladatok rangsorolása, kiválasztása
Akció szakasza    Munka befejeztével: ünnep, értékelés, reklám (sikerélmény – megerősítés- hírverés a kijelölt feladat elvégzésekor
Új tervek szakasza    Aktivizáló módszer (önszervező, önképzőkör, mozgalmak
Folytatás szakasza    Együttműködést fejlesztő módszer (nagyobb ügy, nagyobb környezet bevonása, kormányzati és üzleti szféra bővítése)

Települések megismerésére és feltárására kialakított módszerek:
A közösségfejlesztés alapvető módszere a beszélgetés. Megérteni, meghallgatni az embereket, méltányolni a másik ember véleményét. A beszélgetés során az emberek kinyílnak, ha látják, hogy másokat is érdekel az életük, problémájuk.
Kapcsolatteremtés módszere
Meggyőzéses módszere (29)
Aktivizáló módszer
Együttműködés fejlesztő módszer

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FOLYAMATÁNAK MAGYARORSZÁGI GYAKORLATA:
Hazánkban a rendszerváltás előtt a civil társadalom fogalma erősen radikális politikai felhangot kapott. A demokratizálódás varázsigéjévé vált, amely megtestesítette a lázadást a központosított, a szabad kezdeményezéseket megakadályozó politikai rendszer ellen. Győrffy Gábor (1998) szerint azonban kilencvenes évekre a civil társadalom fogalma megváltozott. Világossá vált, hogy közvetítenek az állam és az egyén között, nem  pedig „akadékoskodnak”. Elfogadottá vált az önkéntes alapú csoportosulások, amelyeket harmadik szektornak nevezünk. Míg korábban az államot nem ellenőrizhette a társadalom, nem ítélhette meg, demokratizmus (pl. választás) csak formális volt, addig jelenleg már közvetítő szerepe elismert, az új társadalmi kihívásokra való „alulról” jövő beleszólásnak is lett helye.
Tehát Magyarországon a rendszerváltás után a helyi társadalmaknak szembe kellett nézniük a központosított vezetés megszűnésével, és az ezzel járó hirtelen rájuk szakadt önállósággal, amit viszont nem lehetett egyik napról a másikra megtanulni.

Ma Magyarországon
A közösségfejlesztés alulról építkezik, helyi gazdasági és humán erőforrásokra támaszkodva.
A közjóra irányuló cselekvéshez a közösségi munkások alternatívákat dolgoznak ki, megszerzik a szükséges információkat, külső segítőket vonnak be, (lehetnek külső fejlesztők, helyi polgárok, más települések képviselői, szakemberek, országos szervezetek képviselői stb. A közösségi folyamatban résztvevők természetesen együttműködnek az önkormányzatokkal is.
Míg a település vagy területfejlesztés elsősorban az adott körzet infrastrukturális fejlesztésére irányul, addig a közösségfejlesztés a helyi társadalmak közösségeit fejleszti (humán fejlesztés)

A közösségfejlesztés folyamatai:
Felkérés szakasza: a közösségfejlesztőt felkérheti bárki (önkormányzat, valamilyen intézmény –isk. műv.ház – baráti társaság)
Tájékozódás (felderítés) szakasza: ismeretlen települést a következő forrásokból ismerhető meg. Beszélgetés a mérvadó emberekkel és a hétköznapi emberekkel, fontosabb intézmények megkeresése, rendezvényeken való részvétel, falu bejárása, családlátogatás, dokumentumelemzés, statisztikai adatok, gyűjtemény, irodalmi és egyéb források. Ezek végeztével egy kérdéslistát kell összeállítani.
Szervezés szakasza: itt a legfontosabb feladat, hogy egy közösséget formálisan létre kell hozni, hogy tudjanak a saját problémájukon segíteni. Módszer, hogy 5 agilis embert felkérni, akik készségesek, s nincs sok állami funkciójuk. Elmondani nekik a felmérés során a problémákat, amelyeket meg kell oldani. Ezért egy közösséget, pl. egyesületet kell alakítani. Ezután a település tagjait értesíteni a gyűlésről. Az „esemény” előtt egy kis programot is lehet szervezni, amely jó hangulatot teremt.
Tervezés szakasza: a problémák sokaságából kiválasztani a legfontosabbakat, amelyek elintézésre szorulnak. Nem kell minden felvállalni.
Akció szakasza: itt dolgozni kell, pl. faültetés. Erre azért van szükség, hogy nem csak beszéljünk róla, hanem olyat is tegyünk, ami látványos, hogy megjöjjön a kedv. Itt három nagyon fontos dolgot kell megjegyezni: ünnepelni, értékelni, és reklámozni. A sikert meg kell ünnepelni, pl. utcabál. Miért? Mert nem pénzért dolgozott. Értékelni kell a munkát, mert az értékelés egyben megerősítés. És végül a reklám. Minden eseménynek, megmozdulásnak hírverés kell, jelenjen meg a helyi médiumokban.
Új tervek szakasza: elkezdtünk dolgozni, s egyre nehezebb, egyre nagyobb ügyeket lehet felvállalni, egy több embert, intézményt lehet bevonni (pl. faültetésnél a környezetvédelem, vagy nagy cégeket felkérni a segítségbe. Tehát nagyobb ügyek nagyobb környezet bevonása.
Folytatás szakasza: siker mellett sajnos kudarc is előfordul, emiatt nem szabad kétségbeesni. A feladat végeztével (teljesül) a közösség alcsoportokra bomlik. Viszont a közösség fejlődése 2 irányban történhet. Egyik irány, hogy saját magán belül fejlődik, több klub jön létre, saját magukat fejlesztik tovább, a problémákon dolgoznak.  A másik irány, hogy a kis társaság más egyesületekkel is kapcsolatba kerül. Tapasztalatcserét folytat, mely során sokat tanulnak egymástól. Összefognak más egyesületekkel a megoldás érdekében, és így együtt oldják meg a problémákat, ekkor már képesek lehetnek egy régió problémáinak a megoldására is pl. szennyvízcsatorna építésére összefognak.

A fejlesztő a folyamat során ötleteket ad, de megoldásokat soha nem kínál. Addig ajánlja a külső kapcsolatokat, amíg az emberek maguktól rá nem jönnek. Nem vesz részt az akciókban, csak tevőlegesen pl. nem ültet fát. De abban, amihez nagyon ért, azért dolgozhat. Az embereket helyzetbe hozza, hogy találkozhassanak. Ajánlja a képzési formákat.
Ha jó a vezető, akkor előbb vagy utóbb feleslegessé válik a fejlesztő, ezért meg kell szűnnie. Az egészséges az, ha csak hívják a fejlesztőt egy-egy ünnepségre. De örökre nem léphet ki a közösség életétől. Amikor viszont vannak hullámvölgyek, és nem jól mennek a dolgok, visszatérhet a fejlesztő, hiszen örökké felelős azért az egyesületért, amit létrehozott. Ha hullámvölgybe kerül a társaság, akkor jó ötleteket kell adni és összehívni az embereket, ilyenkor térhet vissza a fejlesztő, és pillanatokon belül minden újra indulhat.

Mire jó az egyesület?
Az egyesület létrehozása azért is jó, mert egy nagyon jó közösségen keresztül érvényesíthetik akaratukat, tudásukat, aktivitásukat. A közösség a véleménynyilvánítás fóruma, ezért az emberek a legkülönfélébb közösségeket hozzák létre.
A létrehozott közösség a demokratizmus gyakorlóterepe, a társadalmi hiányokat csökkenti. A településéhez kötődő közösségektől lehet tanulni. Meghallgatják a fejlesztőt, megtanulnak tárgyalni. A fejlesztő számára egy átlátható világ, közösség, település életébe szól bele. Társasági életre módot, színteret ad, lezajlik a társasági együttlét is.

A közösségfejlesztés épülő hazai hálózata és kapcsolatrendszere
1989-ben alakult meg a Közösségfejlesztők Egyesülete, melynek tagjai népművelők, pedagógusok, szociálpolitikusok, lelkészek, tanárok, szociológusok, szociális munkások, pszichológusok és laikusokból áll. Az egyesület országosan fejti ki tevékenységet közel 260 tagján keresztül. A tagok között magánszemélyek és szervezetek-képviselőtestületek, megyei közösségfejlesztő szervezetek stb.-is megtalálhatók.
Debrecenben, Békéscsabán, Tatabányán, Pécsett alakultak megyei közösségfejlesztő egyesületek. Valamennyiük célja a helyi cselekvés serkentése, mozgalommá szervezése, a közösségi fejlődés terjesztése és új intézmények építésének kezdeményezése. Célja elérése érdekében az egyesület a következő működési formákat honosította meg:
-Fórumok szervezése: a társadalmat leginkább foglalkoztató kérdésekre igyekszenek közösségi válaszokat találni és tapasztalataikat átadni egymásnak. Az általuk szervezett fórumok vagy tematikusak vagy mindenkit érintő problémát igyekeznek körüljárni, s így országos jellegűek. A tematikus fórumokat mindi azon a településen szerveznek, ahol az adott kérdésre először fogalmazódott meg a cselekvő válasz.
1989 óta a következő főbb fórumokat rendezték:
Egyház és a közösségfejlesztés
A szociális munka és a közösségfejlesztés
Alternatív gazdasági tevékenységek pl. falusi turizmus
-A nyilvánosság szervezése (Parola, Parola füzetek, Civil Rádió)
1990-ben alapították meg az egyesület lapját , a PAROLA-t, amely évente négyszer teszi közzé a helyi cselekvés eredményeit, módjait, s a helyi cselekvés infrastruktúráját-pályázatok, támogató és képző szervezetek stb.-vonatkozó híreket.
Az egyesület kezdeményezésére, több mint 100 civil szervezet együttműködésével és önkéntes működésében 1995-ben megalakult a CIVIL Rádió, amely Bp. hetente 5 napon át napi 12 órában sugározza a civil társ. híreit. A Civil Rádió elindította a helyi rádiók országos mozgalmát és az önkéntesek képzését.
-Képzések szervezése (Civil Kollégium Alapítvány)
Szakemberek képzése: 1987-től először a középfokú népművelőképzéseken folyt közösségfejlesztői felkészülés, majd 1990-től új szakképzési rendelet lehetővé teszi önálló, szakképzést adó közösségfejlesztői-szervezői képzés folytatását is. Több felsőoktatási intézmény tanít már valamely formában közösségfejlesztést.
Önkéntesek képzése: az egyesület az egyik alapítója a Civil Kollégium Alapítványnak, amely a cselekedni kívánó polgárok és az önszervező közösségek képzési szervezete. Sok képzőintézmény van már Mo-on, közülük nem egy a non-profit szervezetekkel, önkéntesekkel is foglalkozik, de csak azokkal, akik kifejezetten tanulni akarnak.
-Hálózatépítés (Közösségszolgálat Alapítvány)
Az egyesület évek óta dolgozik azon, hogy kiépítse a közösségfejlesztés hazai szakemberhálózatát és munkahelyeit. 1993-ban megalapították a Közösségszolgálat Alapítványát, amely 12 ún. Közösségszolgálatot hozott létre az országban. Az egyesület jelenleg arra tesz erőfeszítéseket, hogy a hazai foglalkoztatáspolitikai szervezetek és alapok programjainak részévé tudja tenni további közösségfejlesztők alkalmazását.
-Közösségi Adattár
Az adattár gyűjti és szolgáltatja a helyi fejlesztésre vonatkozó valamennyi információt: szervezeteket, tanulmányokat, cikkeket, programokat, pályázati információkat és adatokat, esettanulmányokat, címlistákat, partnerszervezeteket.
-Külföldi kapcsolatok (pl. a Nemzetközi Művelődési Egyesület tagja)
A Közösségfejlesztők Egyesülete tagja és a nemzeti szervezete az ICEA international Community Education Associationnak, mely 1992-ben Bp-en, az egyesület közösen rendezte meg 2. Európa-konferenciáját „Gazdaság, Környezet, Művelődés az új Európában” címmel. Tagja az Egyesített Európai Iroda a Társadalmi Fejlődésért elnevezésű közösségfejlesztési szakmai szervezetnek, mely az Európai Közösség országainak vezető kutatóműhelyeit és szakembereit fogja össze közös kutatások és projektek keretében. Tagja az egyesület az önkéntesek nemzetközi szervezetének és a nem kormányzati szervezeteket és mozgalmakat egyesítő El Taller elnevezésű szervezetnek is.