{autotoc}

Számítógépes hálózatmenedzsment

A hálózatmenedzsment a számítógép-hálózatok erőforrásainak folyamatos megfigyelését, felügyeletét, szükség esetén annak működésébe való beavatkozást jelenti. A LAN-hálózatok tömeges megjelenése váltott ki igényeket az általános szabványok kidolgozására. Az ISO nagyban hozzájárult a hálózati szabványok kidolgozásához, és hálózatmenedzsment modellje segít megérteni a hálózatmenedzsment fő funkcióit. Az ISO hálózatmenedzsmentre vonatkozó szabványai:

  • 1989 - Management Framework 7498/4 (X.700 ITU-T)
  • 1992 – Systems management Overview 10040 (X.701 ITU-T)

A szabvány szerint a megvalósításra váró feladatokat a következőképpen bonthatjuk szét:

  • Teljesítmény menedzsment (Performance Management)
  • Konfigurációs menedzsment (Configuration Management)
  • Nyilvántartás, vagy elszámolás menedzsment (Accounting Managment)
  • Hiba menedzsment (Fault Management)
  • Biztonság menedzsment (Security Management)

Erre az öt kategóriára az irodalomban nagyon gyakran FCAPS-ként szokás hivatkozni (az angol megnevezések kezdőbetűiből képzett betűszóval), és gyakran menedzselés funkcionális területeinek (MFA, Management Functional Areas) nevezzük.

Konfiguráció menedzsment

A konfiguráció menedzsment célja a hálózati- és rendszereszközök konfigurációinak szisztematikus kezelése. Így a hálózat üzemeltetéséből és karbantartásából adódó hardver és szoftver konfigurációinak a változása folyamatosan nyomon követhető és menedzselhető.

Minden hálózati eszköz konfigurációjához hozzárendelhető verzió információ; hasonlóan egy munkaállomás jellemzőihez:

  • Operációs rendszer verziószáma
  • Hálózati interfész verziószáma
  • Fájlrendszer verziószáma
  • Illesztőkártyák száma, típusa, elhelyezkedései
  • Aktív szolgáltatások típusai, portszámai, verziószámai

A konfiguráció menedzsment szoftverek a jellemző konfiguráció információkat egy adatbázisban tárolják, hogy megkönnyítsék az egyszerű hozzáférést. Egy probléma felmerülésekor ez az adatbázis segíthet a hiba okának felderítésében. Ilyen eset lehet például ha egy eszközben frissítettük a szoftvert egy újabb verzióra, és ezek után az egyik szolgáltatás leáll, vagy nem megfelelően kezd el működni. Ekkor ezen adatbázis alapján következtethetünk az új szoftver hibájára, és minden egyéb hibalehetőséget kizárva visszaállhatunk az előző, helyesen működő verzióra.

Teljesítmény menedzsment

A teljesítmény menedzsment fő célja a hálózat egésze kihasználtságának, terhelésének mérése több mérőszám segítségével; mely mérőszámok segítenek a hálózat teljesítőképességének fenntartásában. Ilyen mérőszámok lehetnek például a továbbított csomagok mennyisége másodpercenként, válaszidő, és az aktív eszközök terheltsége.

A teljesítmény menedzsment három részfeladatot foglal magában:

  • Nyers adatok kinyerése a hálózatból (továbbított csomagok száma, mérete, stb.)
  • A nyers adatok feldolgozása, értelmezése (pl. továbbított adatok másodpercenként)
  • Ha valamelyik mérőszám meghaladott egy meghatározott szintet, akkor riasztás, vagy művelet végrehajtása

Ezek a lépések egy reaktív rendszer működési módra jellemzőek. Ha az egyik teljesítmény mérőszám meghalad egy felhasználó által beállított értéket, akkor a rendszer egy üzenettel reagál. A teljesítménymenedzsment lehetővé tesz proaktív eljárásokat is, mint például egy hálózati szimuláció használható arra, hogy képet kapjunk arról, hogy miként hathat a hálózat növekedése a teljes hálózat teljesítőképességére. A szimuláció alapján figyelmeztetni lehet a hálózati adminisztrátorokat egy esetleges jövőbeni problémára.

Hiba menedzsment

A hiba menedzsment célja a hálózati hibák detektálása, naplózása, felhasználók és adminisztrátorok értesítése, kísérlet a hiba automatikus javítására a hálózat minél hatékonyabb működésének elérése érdekében. Mivel a hibák leállást, vagy elfogadhatatlan hálózati működést is eredményezhetnek, ezért talán a legtöbb figyelmet a hiba menedzsmentre fordítanak az ISO szerinti hálózat menedzsment rendszerekben és eszközökben. A hiba menedzsment további feladata a hiba által érintett területek meghatározása, a hiba izolálása, az elhárítás menete, megoldása, és ezen események adatainak feljegyzése.

Nyilvántartás menedzsment

A nyilvántartás menedzsment fő célja a hálózati erőforrások szabályozása, kezelése egyes felhasználók vagy szolgáltatások számára. Ezzel csökkenthetőek a hálózati problémák, (mert az erőforrások kioszthatóak a rendelkezésre álló erőforrások alapján) és igazságosan eloszthatóak az erőforrások a felhasználók vagy a szolgáltatások között.

A nyilvántartás menedzsmentnél is fontos a hálózat terheltségének mérése, figyelése. Ezek alapján meghatározhatók bizonyos felhasználói szokások, melyek alapján kvóták állíthatók be azokra az optimális kihasználtság, és az igazságos erőforráskiosztás elérése érdekében.

Biztonság menedzsment

A biztonság menedzsment célja a hálózati hozzáférés korlátozása a helyi szabályozások (policy) alapján; elsősorban megakadályozni a hálózat (akarva vagy akaratlanul) működésképtelenné tételét, vagy az érzékeny információk felhatalmazás nélküli elérését. Egy ilyen biztonság menedzsment rendszer kezelheti például erőforrásokhoz való hozzáféréseket, és megtilthatja annak elérését, ha a felhasználó nem rendelkezik a megfelelő jogosultságokkal.