Görög gondolkodók, görög bölcselet jellemzői

  • Az ember harmóniában él a világgal
  • Rendszerbe foglalták a világ filozófiai kérdéseit
  • A világ egészben látása a fontos és nem a részletek→organikus szemléletmód
  • A városállamok (polisok) dominanciája
  • Az egyén (individium) csak a közösséggel létezhetett "közösség köldökzsinórján függött". Nagyon erős volt a közösség ereje, partriarchális viszonyok. A család és a belső (testmeleg) viszonyok jellemzőek.

Az egész állam, mint egy nagy erkölcsi közösség idealizált államként szerepelt.

Polihisztorság

A szaktudományok még nem váltak szét. Mindenhez értés. Sokoldalú megközelítés a világhoz. Manapság kevés ílyen ember van, mert a tudományok szétváltak. A műveltség nem azonos az intelligenssel.

Erős állami élet

Állam

Egy erkölcsi közösség.

Retorika

Beszéd, párbeszéd művészete.

Sajátos görög gondolat

Logosz: az értelmes szó, az okos beszéd, a világ alapjelensége. A megismerés alapvető módja a gondolkodás, azaz a tevékenység célja.

Görög szellem másik jellegzetessége

Eidikus (eidosz-alak, kép) vonása. A görög szellem látni és szemlélni is akar.

Görög gondolkodás harmadik jellegzetessége

Tudatosság. Ami a világon szemléletesen elképzelhető, kimondható.

Milétoszi iskola

Képviselői: Thálesz, Anaximenész, Herakleitosz, Demokritosz.

Valamennyien valamilyen formában keresték a világ lényegét. Hogy mi az az őselem, amiből a világ felépül, ami mindennek az alapja!

Arche: őselem, őselv.

Thalesz (ie. 624-546)

A hét görög bölcs egyike, a filozófia atyja. Azt mondta, hogy az őselem a víz, ami mindennek az alapja. Úgy vélte, mindennek lelke van (hilozoizmus). Mivel minden él, az egész világ Istenekkel van tele, isteni.

Anaximandrosz (ie. 610-545)

Elsőként használja az arche (őselv) kifejezést. A meghatározatlan és végtelen apeironból eredezteti a dolgokat. Azt mondta, hogy a levegő az arche alapja. ő azt mondja, hogy a létező dolgoknak ugyanabba kell visszatérniük( megsemmisülni), amelyből keletkeztek.

Herakleitosz (ie.544-484)

ősi dialektika legkiválóbb képviselője. (naív dialektika) Megfigyeléseken alapul, tapasztalat van mögötte. A tüzet tartotta az alapnak. A változás örök nyugtalanságát jelképezi a tűz. Közvetlen természetszemléletén nyugvó naív materializmus.
Az anyagot azonosítják egy konkrét megjelenési formával. Tűz, víz stb. vizsgálata. Igazából az anyag fogalmát keresi.
Naív dialektika: Szemlélődő jellem. (Naív: nem tudományos, nem exakt, nem elvont.) (Dialektika: mozgás, változás, fejlődés, ellentmondás.)
Mondása: Minden változik (pantra rhei), hiszen nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba.
Elve: Nem az anyag, vagy a forma, hanem a változás határozza mega világot.

A dialektika törvényszerűségeit később Hegel dolgozza fel.

Herakleitosz megfigyeli: A legszebb illeszkedés az ellentétekből van.

  • Az ellentétes pólus nem csak kizárja egymást, hanem kölcsönösen feltételezi is egymást (éjjel-nappal, élet-halál, hideg-meleg).
  • A nyugalom csak látszólagos, az anyag létformája a pantha rhei.

Demokritosz (ie.460-370)

Az ókori materializmus képviselője. A létet egyértelműnek tartja, apró tovább nem osztható (atomosz) részecskékre darabolja fel, és kialakítja az atom fogalmát.
Sokféleség, változás nem vitatható elv, de üres térben mozog a teli, parányi kiterjedésű részecske az atom.
Ezekre az atomokra jellemző, hogy minőségileg egyenlők, csak mennyiségi (alaki, nagyság, súly) tekintetben különböznek egymástól. De a lélek atomjai a legfinomabb sima, kerek tűz atomok.

Szókratész, szofisták

Társadalomfilozófiai, erkölcsfilozófiai kérdések alapját jelenti. Társadalomtudományok megalapozása.
Színhely az agóra (piac).
Szokratesz és tanítványai tanították a retorika művészetét (vitatkozás művészete). Néptanítók voltak, leszólították az embereket az agoriában.
Párbeszéddialógus formában vitatkoztak. A tudatlanság látszatával kérdeztek, hittek abban, hogy az emberekben benne vannak a gondolatok, csak ki kell csalni, felszínre hozni őket. Szókratészi irónia ez a módszer (felszínre hozták az emberben nyugvó gondolatokat).

Racionalista etika

A jó dolgok elfogadása észérvek alapján. A jónak belátása segít az erény gyakorlásában. Ha valaki ismeri az erényt belátja és elfogadja, akkor várhatóan aszerint fog cselekedni.
Racionalista erkölcs filozófia→Kant.
Szókratesz anyja bába asszony volt. Athénben született ie.470-ben. Apja szobrász volt. Életmódja szerény, ellentétben állt a szofistákkal is, mert nem fogadott el tiszteletdíjat. Nem törekedik tárgyi tudásra, hanem biztos ismeretszerzést választja.
Alaptétele: "Tudjuk, hogy nem tudunk semmit."
Az államról alkotott nézőpontja: Az állam egy intézmény, egy nagy vallás, erkölcsi közösség (idealizált államkép).
A köztisztviselőket, hivatalnokokat népszavazás útján választották meg, és két kritériumnak meg kellett felelniük:

  • Erkölcsi feddhetetlenség, megbízhatóság
  • Szakmai hozzáértés, kompetencia.

Platon

Athénban született ie.427-ben. Szókratesz tanítványa volt. Szókratesz kivégzése után életét annak szentelte, hogy mestere emlékét ápolja. Szókratesz halála után Megarába menekül. 395-ben hazatér és részt vesz a korintusi háborúban, majd bejárja a világot. Sziciliában nézetei miatt Dionüsziosz Aegina rabszolgapiacán áruba bocsájtja, de Annikerisz kiszabadítja. Platon Herosz Akadémosz szentélye mellett ligetet vásárol, és megalapítja az akadémiát, amely 900 évig áll fenn. Első iskola, ahol tanulók beiratkoztak és tandíjat fizettek. (Számtan, csillagászat, állattan, növénytan és főleg filozófia oktatás)
Elsődleges oktatás cél a nevelés, másodjára pedig ismeretközlés.
Ie.347-ben halt meg.

Filozófiájának 2 alappillére

  • Ideatan
  • Államelmélet

Platon Idea-tan

Abból indul ki, hogy a világ két részből áll:

  1. Egyedi: érzékelhető, keletkező, elpusztúló, változó
  2. Általános: változásnak nem alávetett

Érzékeinkkel közvetelenül nem megragadható.
Formák és ideák, amik léttel bírnak.

Egyedi: Az ideáknak csupán árnyképei (barlanghasonlat).

A valódi megismerés Platon szerint az ideákra irányul, de az ideák érzékileg nem megragadhatóak, erre csak a lélek képes.
Lélekre jellemző: halhatatlan, változhatatlan és az ideák világában van otthon.
A megismerés Plato szerint tulajdonképpen csak a lélek "visszaemlékezése" az ideák társaságában eltöltött időre, anamnézis, intuíció útján. A lélek a test beköltözése előtt az ideákat közvetlenül szemlélte, a test "beköltözésekor" elfeledte ezt a tudást és így most csupán a tudás felelevenítéséről van szó intuitív módon.
Platon ideatana a reinkarnáción alapszik.
Platon feltételezi a lélekvándorlást (Deja vu- érzés).

Ideák:
Önmagukban fennálló örök, változatlan, érzékfeletti, transszendens subsztanciák. Az ideák világa és az érzéki tárgyi világ között áthidalhatatlan szakadék van, a 2 világ mégis vonatkozásban van egymással, az ideák=ősminták az érzéki dolgok, tárgyi világ dolgai csupán részesednek ebből.

Konkrét példa: (pl. körte, alma) → általános (pl. gyümölcs)

Platon államelmélete

A népet három kasztba sorolja. A három kaszt három lélekrésznek felel meg.

  1. Eszes lélek: agyba költözött (vezetők, kormányzók, filozófusok)
  2. Harag lelke: kebelbe költözött (harcosok, őrök, tisztviselők)
  3. Vágy lelke: alsótestbe költözött (föld-kézművesek, dolgozók):akik eltartják az állam népét

Az első két kasztba a következőket javasolja: Ne legyen magántulajdon. Nők és gyermek közösséget javasol. A nők csak a gyermekekkel foglakozzanak.
A rabszolgákról azt vallja, hogy a rabszolga szerzett szerszám, adni-venni kell és jól kell vele bánni.

Platon vallása a művészetekről

A művész az anyagi dolgok lemásolásával, tehát az ideaárny lemásolásával a legsilányabb mesterséget műveli.

Arisztotelész

A thrákiai Sztageiroszban született ie. 384-ben az udvari orvos fiaként. 17 évesen Athénba kerül, 20 éven keresztül tanulmányozza a bölcseletet a Platoni akadémián. Ekkor még főleg az erény problémái foglalkoztatták. Nagy Sándor tanítványa volt. Nagy Sándor halála után menekülnie kellett Athénból. 322-ben szülőföldjén halt meg. Felülvizsgálta mestere Platon gondolkozását.

I. A logika tudományának megalapozója:3 kategóriát különböztetett meg

  • Fogalom: definíció kritériumáról ír
  • Ítélet: két vagy több fogalomnak az összekapcsolása állítás, vagytagadás formájában
  • Következtetés: két egymást követő ítéletből egy harmadik, új ítélethez vagyis következtetéshez jutunk.
Definíció kritériumai: faj, nem , fogalom, speciális jellemzők (differencia specifikum)
Arisztotelész a megismerés útját próbálja elemezni
  • érzékelés
  • észlelés
  • elvont gondolkodás
Igazság boncolgatása: Mire mondjuk, hogy valami igaz, vagy hamis?
Arisztotelész azt mondja: Az igazság az nem más,mint a valóság hű adekvált visszatükröződése az emberi tudatban. Nincs lezárt igazság! Mindig van egy kérdőjel mögötte.

II. Substancia változás kérdése

Substancia: dolog lényege, esszenciája, amitől a dolog az ami. A dolog milyensége, vagy minősége.
Véleménye: a subsztancia minőségi és mennyiségi változáson megy át.
Mennyiségi változás: növekedésről, vagy csökkenésről van szó, anélkül, hohy a dolog milyensége, minősége változna.
Minőségi változás:a mennyiségi növekedés egy adott ponton egy új minőséget, vagy mílyenséget hoz létre.

III. Potencia aktus elve

Potencia: lehetőség állapotát jelenti.
Arisztotelész azt mondja: a nemlét állapota.
Aktus: valóság.
Amikor a nem-lét állapotból a lét állapotba kerül, a lehetőségből valóság lesz.

IV. Okság elmélete

Ok-okozati sorozat. A világ ok-okozati láncolatból áll. Ennek végén van egy végső ok, (mozdulatlan mozgató) amely nem más, mint egy sajátos Istenkép.

Négyféle okot különböztet meg

  1. Anyagi ok: pl. aranygyűrű
  2. Formai ok: pl. karika forma
  3. Ható ok: pl. ötvös
  4. Célok: pl. előképként, megjelenik a forma, amit létre akarunk hozni

V. Államelméletek

Az állam és a társadalom elemzése, filozófiai és erkölcsi elemzés.
Van jó, pozitív (igazságos királyság, polgári demkrácia) és rossz, elfajult államforma.