Újkori filozófia

Az újkori bölcselet a kereszténység utáni gondolkodás. Nem támadja szemtől szembe a teológiát, de felszabadul gyámkodása alól. A bölcseletben nem ismer el a gondolkodásnál magasabb tekintélyt, vagy mércét. A világ függetlenségéért folytatott szellemi küzdelem gyakran az elidegeníthetetlen és hitelen keresztény értékeit is kétségbe vonta.

Nominalizmussal és humanizmusal kezdődik az újkori bölcselet

Humanizmus: nyitás a tudományokra.
Valódi értékekért való küzdelem öszefonódik a valódi értékek ellen vívott harcával.
A humanizmus XIV-XV. sz.-i olasz kereskedő-arisztokrácia szellemi világa.
Célja: Felszabadult, vallásilag semleges, a természet, az élet és a művészet szépségei iránt fogékony ember. A humanisták a valóságos embert rajzolják meg. Humanista pl. Rotterdami Erasmus. A humanisták felfedezők, feltalálók.
Belső inditék: az eredeti források iránti igény. Humanista filozófusok nem alkottak bölcseleti rendszert, de az ember felé forduló gondolkodásuk meghatározta az ujkori filozófia fejlődését.

Reneszánsz kultúra 

A reneszánsz fogalma: újjászületés.
Megszületik a természettudományos gondolkodás. Bár névleg keresztények, a hatalmat, az élvezetet, a művészetet istenítik. Az egyház előljár a pompa és az élvezethajhászásban. A nominalizmus és a areneszánszkori papság és főpapság letmódja következtében kialakult reformáció megszünteti a középkori társadalom hűbéri rendjét, létrehozza - a reneszánsz legfontosabb hatásaként - az európai társadalom emancipálódását.
A reneszánszhoz hozzátartozik a reformáció.
A humanisták újra felfedezik a természetet, vallási tiszteletben észesítik. A természet erőinek megismerése lehetővé teszi a felettük való uralmat, a primitív, mágikus formát hamarosan felváltja a tapasztaláson alapuló természettudomány.
A reneszánsz filozófia képviselője: Giordano Bruno

Mi jellemzi az újkort? Humanizmus, reneszánsz, gyors kapitalizálódási folyamatok (ipar, kereskedelem, technológia gyors fejlődése). Az ember elidegenedik a munka tárgyától. A kapitalizmus törvény a tőkésnek termel hasznot.

Természetfilozófiai vonulat

Giordano Bruno tanítása: panteizmus: Isten= természet.

Társadalomfilozófiai vonulat

Utópisták: pl. Mérusz Tamás és Machiaveli

Machiaveli filozófiája

Cél: Itália területi egységének megvalósítása. Öszefogásra búzdított.
Azt vallotta,hogy ehhez emberi tettek kellenek. Az emberek maguk csinálják a történelmüket. "Cél szentesíti az eszközt!"
Szándéketika: a szándék a fontos pl.: jót akartam, csak..
Az ember folyamatosan választ, akkor is, ha nem akar, választásra van ítélve.
Az utópisták bírálták a múltat (feudalizmust) és előre bírálták (kapitalizmus) a kiutat. Keresnek gondolati kiutat Utópia.
Megfogalmazzák, hogy milyennek kell lennie egy jó társadalomnak. Puritalizmus. Nyers kommunista elképzelések. Csak elméletben működött. A történelem kerekét nem lehet visszaforgatni, nem megvalósítható az utópia.

Felvilágosodás

Francia felvilágosodás

Polgári társadalom erősödése, színre lépnek az ateisták, világi jelszavak: "szabadság, testvériség, egyenlőség".
Pl. Didro és Rousseau, akik többnyire deisták voltak.
A deisták azt vallották, hogy Isten megteremtette a világot, de nem avatkozik bele az események folyásába.

Az érdekek képviselete

  1. Nagytőke (következetes materialisták pl. Diderot)
  2. Kispolgári érdekek (deistákpl. Rousseau)

Bacon: Angol filozófus
Descartes: Francia filozófus
Közös bennük: Mindketten azt vallották, hogy a filozófia kérdéseit tudományos módszerekkel kell alátámasztani, és azt szerették volna, ha a megismerési folyamat (világ) minél objektívebb legyen. Tisztább, ekzaktabb. (elvont)
Induktiv módszert javasolja Bacon. Descartes pedig deduktív módszert.

Induktív

Sok következtetés után általános következtetést von le. Konkrét dologtól tényektől indul ki és ebből von le következtetést, megállapítást.

Deduktív

Az általánostól indul az egyes konkrét dolgok felé.

Descartes

Fő műve: Értekezés a módszerről
Az egészséges kétely, szkepszis filozófiája a módszeres szkepszis.
A lélek egy gondolkodó subsztancia a test pedig egy kiterjedt subsztancia.
A francia fejlődés lassabb, mint Angliában. A feudális államhatalom még tartja magát. Descartes támaszkodik a polgárságra, ami még gyenge táborból áll.
Mondja: Mindenben kételkedni kell, még a gondolkodásban is, de a kétely során el kell jutni olyan alapelvekhez, axiómákhoz, amikhez nem férhet kétség. Ezek a filozófia és tudomány kiinduló pontjai. A deduktív módszer alapja.
A legfontosabb tétel:
"Cogito ergo sum"→Gondolkodom, tehát vagyok.
Reflexió: felfedezi, hogy van.
Önmaga felfedezése: Tudatosságot fejezi ki→éntudat!

Descartes véleménye szerint vannak velünk született eszmék (ideae innatae), amelyek nem származhatnak tapasztalásból, sem képzeletből.
Ilyen veleszületett eszmének tekinti a szükségszerű subsztancia ideálját - istenfogalmat - "a kiterjedt test" és a nem kiterjedt gondolkodó szubsztancia eszmélyét, egyetemi és szükségképpeni ismereteket: szám, idő, mozgás fogalmát.
Elsődleges minőség: matematikailag leírható, világos, határozott. A szín, hang, édes, keserű matematikailag nem írható le, ezért másodlagos minőség közé sorolja.

Bacon

Akkori Anglia: polgárság megerősödése és a pozitív dinamikus fejlődés jellemzi.
"Aki jobb módszert használ, nagyobb eredményt ér el."
Műve: Novum Organum (új módszer)
Idolum: ködkép, homály.
Idolum elmélete: Olyan nézetek, képzetek, elképzelések, amelyek elzárják az utat a valóság hű megismerése elől. Olyan homályok, amelyek a kristálytiszta megismerést nem engedik.
Idolumok:

  1. Faj, törzs idolum: Minden emberben megvan, eredete összefügg az emberi természettel. Lényege a világ megismerésénél a valóságba belemagyarázza a saját emberi természetét (érdekek, értékek, akarat, érzékek). Ezért ki kell egészíteni a megismerési folyamatot műszerekkel, eszközökkel, hogy objektívebb legyen a megismerés.
  2. Barlang idoluma: Konkrétan egyes emberre, annak szűk körű kis világára, neveltetésére vonatkozik ("én kis világom"). Az egyéni életút során kialakult eszmék, rögeszmék.
  3. Piac, vagy szavak idoluma: Nyelvvel kapcsolatos torzítások. A nyelvnek a valóságban történő alkalmazása tévedéseket és félremagyarázatokat szül. A nyelv egzaktnak tűnik. Ugyanazt a mondatot másféleképp is értelmezhetik pl. pletyka.
  4. Színház idoluma: Munka-játék a szavakkal. Hamis filozófiai és tudományos eszmék és ezek torzítása. Bírálja a skolasztikát.

Ködképek (idolumok) leküzdése: elsősorban a tapasztalati anyagnak az indukciós módszerrel történő feldolgozása az út. Ez a módszer az empirizmus. Egyestől az általánosig, a tényekből való kiindulást jelenti.
Empírizmus:

  • Megfigyelés
  • Leírás
  • Összehasonlítás
  • Kísérlet