Karl Marx(1818-1883)

Trierben született. Apja liberális ügyvéd.Marx a bonni és a berlini egyetemen tanult, ifjuhegeliánusok radikális baloldali csoportjához csatlakozik. Doktori disszertációjában idealista, de már radikális ateista következtetéseket von le Hegel filozófiájából.

Marxizmus 3 forrása:

Klasszikus német filozófia, angol politikai gazdaságtan, francia utópista szocializmus.
Marx-Engels első közös műve:A szent család, vagy a kritikai kritika kritikája
Marx kiforrott műve: 1846-Filozófia nyomorúsága.
Marx közben Brüsszelbe költözik és itt csatlakozik1847-ben a „Kommunisták Szövetségéhez” A szövetség II. kongr. Megbízásából Engelsszel összeállítja a” A Kommunista Párt kiáltványát”(1848)Ezt követő évben kiutasítják Németországból és Londonban telepedik le.

Fő műve:

A Tőke. Első kötet0867, a 2. és 3. kötetet Engels adta ki1885-ben és 1894-ben.
A történelmi materializmus a társadalom fejlődésének ált. törvényeit vizsgálja..
Marx szerint az ember történelműsége a munkában gyökerezik,amellyel az ember emberibbé teszi a világot.Az ipar története”az emberi lényegi erőknyitott könyve, az érzékileg elöttünk levő emberi lélektan”Ebből következik, hogy a termelő erők határozzák meg a történelmi korszakokat és tört. Haladást.A termelőerők határozzák meg a termelési viszonyokat.A termelési viszonyok az emberek kölcsönös viszonyát jelentik(munkamegosztás, anyagi javak cseréje és elosztása)A termelési viszonyokat a termelési eszközök tulajdonviszonyai határozzák meg.Az a fontos, hogy kinek a tulajdonában vannak a term eszközök(föld, nyersanyag, munkagépek..)A termelőerők és a termelési viszonyok a termelési mód 2 oldalát alkotják.Amilyen a termelési mód, olyan a társadalom, annak eszméi, politikai nézetei,intézményei.
A társadalom életének 2 oldala- anyagi és szellemi megnyilvánulása a társadalmi lét és a társadalmi tudat.A társadalmi lét a társad. anyagi élete, a társad. tudat: nézetek, eszmék, jogi, esztétikai, etikai elméletek.
A történelmi materializmus szerint a társadalmi tudat a társadalmi  lét tükröződése a szellemi életben.
„ anyagi termelésüket és anyagi érintkezésüket kifejlesztő emberek ezzel a valóságukkal együtt a gondolkodásukat és gondolkodásuk termékeit is megváltoztatják.Nem a tudat határozza meg az életet, hanem az élet határozza meg a tudatot.”
A termelési viszonyok öszessége az alap.
A felépítmény jellegű viszonyok magába foglalják a politikai és jogi viszonyokat. Ezek határozzák meg a felépítmény jellegű eszméket. Ide tartoznak: politikai, jogi, erkölcsi, esztétikai, tudományos, filozófiai és vallási nézetek. Ezek a társadalmi tudatformák.
„A fogyasztás  tételezi eszmeileg a termelés tárgyát, mint belső képet, szükségletet, mint törekvést és mint célt.”
Az eszme a dolog formája az emberben, az emberi tevékenység társadalmilag meghatározott formája.Az eszme csakis a (dolog eszmei képe) csakis a dolog-tett-szó-tett-dolog megújuló körforgásában létezik.
Minden társadalmi –gazdasági alakulatnak meghatározott alapja és felépítménye van.A felépítmény bizonyos önállósággal rendelkezhet, késhet, siethet, fejlődésen mehet át és visszahat az alapra.
A termelőerők gyorsabban fejlődnek, mint a termelési viszonyok, a termelési viszonyok fékezik a civilizáció haladását, a konfliktus társadalmi forradalomban robban ki.Ez megdöntötte a társadalmi-gazdasági viszonyokat, megkezdődik a felépítmény átalakulása. Társadalmi tudat új formákat ölt.

Tulajdonformák:

Magántulajdon és társadalmi tulajdon.
Magántulajdon hívta létre a társadalmi osztályokat. (Osztályharcok legmagasabb rendű megnyilvánulása a forradalom.)

Marx elidegenedés vizsgálata:

Emberi munkával kapcsolatosan vizsgálja a problémát.
Munkatermék elidegenedésén azt érti: hogy a termelt áru idegenként, mint tőke áll szemben a munkással” a munkás annál szegényebb lesz, minél több gazdagságot termel… annál olcsóbb áruvá lesz, minél több árut hoz létre)

A munkafolyamat elidegenedése azt jelenti:” a munka a munkás számára, külsőleges, azaz nem tartozik lényegéhez.”Tehát a munkájában nem érzi jól magát, ha nem fejti ki szabad szellemi és fizikai tevékenységet

Elidegeníti az embertől a saját testét, valamint a rajta kívüli természetét, valamint szellemi lényegét, emberi lényegét!” embernek az embertől való elidegenedése”
Ha a munka terméke nem a munkásé, akkor egy másik ember lesz idegen hatalom felette. Az elidegenülést saját hatalmának tudja és benne egy emberi létezés látszatát bírja. A második osztály megsemmisülve érzi magát elidegenülésében és egy embertelen valóság létezését látja benne.
A kapitalizmusban az embereket nem a tulajdonságaik alapján, hanem a vagyon és hatalom alapján ítélik meg.
Elkerülhetetlen az embernek önmagától való elidegenedése.” Az ember, aki más emberben nem embert, hanem dolgot lát, önmagát is dolognak tekinti, önmagát sem éli át közvetlen emberséggel”
Az elidegenedés tehát az ember lényegének és létezésének elentéte, az emberiség történelmiségi fejlődésének elszakadása az egyének fejlődésétől, az egyéni fejlődés lemaradása a társadalmi fejlődéstől.
A kummunizmus mint magántulajdonnak- az emberi elidegenedésnek-pozitív megszüntetése az emberi lényegnek az ember által és az ember számára való valóságos elsajátítása

Az állam az uralkodó osztály  politikai szervezete, célja a fennálló rend védelme.A proletár állam lényegénél fogva a nép érdekeit védelmezi.
Marxizmus felhívja a figyelmet a munka folytonosságára, az egyszerű ember mindennapi közönséges munkájának történelemformáló erejére.