Szociológia fogalma

Társadalomtudománnyal foglalkozó tudomány. Ókorban kezdődött, de új tudományként a XIX. század első felében alakult ki.
A történelmi előfelvétel, a polgárság színrelépése és a tudománytörténeti előfeltétel, szemléletüket normativitás hatotta át, milyennek kell lennie az ideális társadalomnak, ez tette lehetővé, hogy önálló tudomány legyen.

A tudományfejlődés szerepe

A gondolkodók évezredekig arra kerestek feleletet, hogy mi a helyes társadalom, a tökéletes állam. A válaszokat többnyire a vallási, illetve filozófiai gondolkodás kereteiben fogalmazták meg.
A szociológia keletkezésének előfeltétele volt a „kell” szemléletnek a „van” szemlélettel történő helyettesítése a tudományokban. Az érdeklődésnek nem arra kellett irányulnia, hogy mi legyen, hanem a valóság jelenségeinek felderítésére, a valóságos folyamatok megismerésére. A természettudományok fejlődését is csak az objektív természeti törvény fogalmának elismerése hozhatta meg.

Nyugat-Európában XIX. sz. elején alakult ki a szociológia. Először Franciaországban fejlődött, Saint-Simon nevéhez fűződik. Az indusztrális réteg alá van vetve a henyélőnek, ezt kellene megváltoztatni. A termelés elsődlegessége, a gazdaságnak alá kellene vetni a politikát. Ebben látta a problémák megoldását. Ehhez egy új tudományra van szükség. Franciaországban a régi és az új nyomta rá bélyegét a közgondolkodásban és a politikában, pl.reformáció.

Comte:

A szociológia megalapítója, abból indult ki: problémák fő forrása, hogy a hitek és nézetek nagyon szétszóródtak, túl sok fajta hit van. Arra lenne szükség, hogy egységes világnézet alakuljon ki (skolasztika). Új vallásra van szükség, új világnézetre, ezt nevezte pozitivizmusnak. El kell jutni oda, hogy a tényeket kell vizsgálni, de a végső vizsgálatról le kell mondani. Abból indult ki, hogy az emberi fejlődésnek 3 szakasza van: teológiai, metafizikai és pozitív szakasz.

  • teológiai szakasz: természeti erőkkel magyarázta a világi tényezőket
  • metafizikai szakasz: a filozófiai spekulációk jellemzőek
  • pozitív szakasznál az új tudomány veszi át a filozófiai absztrakciókat.

Hat alaptudományt különböztetett meg: matematika, csillagászat, fizika, kémia, biológia és szociológia. A szociológia mindaz, amit az öt tudomány nem tartalmaz. Comte a szociológiát 2 részre osztotta: dinamikára és társadalmi statikára, erre helyezte a nagyobb hangsúlyt. A dinamika az emberi fejlődés, fő tényezője a szellemiség: az emberi fejlődést a szellemi fejlődés mozgatja

  • teológiai szakasz fő társadalmi egysége a család
  • metafizikai szakasz fő társadalmi egysége az állam
  • pozitív szakasz fő társadalmi egysége az egész emberiség.

A szociológia kialakulása Angliában

A XVIII. sz. végére tehető, győzött az ipari forradalom, fejlődött a kapitalizmus, erre az időszakra más típusú kérdésfelvetések jellemzőek, mint Franciaországra.

A szociológia spekulativ korszaka

A szociológia első fejlődési korszakát alapvetően a szabad versenyen alapuló társadalom szükségletei határozzák meg.

Liberalizmus és szociológia

A liberális szociológusok, pl. Herbert Spencer, Benjamin Kidd, W.Graham Summer munkásságának társadalmi tartalma a társadalomban kialakult konfliktusok kezelésében való közreműködés volt. Ezek a szociológusok felléptek a korszak végén már jelentkező állami beavatkozás ellen, ám a XX. Század elején már elfogadták a verseny fennmaradását biztositó beavatkozást.

Liberalizmus a gazdaságban

A gazdaság szabályozását a piacra kell bízni, az állam jelenléte akadályozza a működését, ezért az államnak vissza kell vonulni a gazdaságból.

Liberalizmus a politikában

Törvény előtti egyenlőséget, emberi- polgári jogokat, demokrácia előfeltételét teremtette meg a liberalizmus.
Múlt század közepén a biológia hatott legjobban a társadalomtudományok közül, Darwin evolúció gondolata széles körben elterjedt eszme. Herbert Spencer evolucionista klasszikus gondolkodó, liberális vonal. Az evolucionalista szociológia X kötetes művéből a III. kötet a szociológia. Mindent az evolúció gondolatával magyaráz. Az emberi társadalom is a természet része, nagyon sok hasonlóságot mutat egy élő organizmussal.
A társadalom szervezete, funkciói differenciálódnak.
Munkamegosztás érvényesül benne, egyedekből áll, individumok alkotják. Végső következtetése: Az egyén előbbre való, mint a társadalom.
Az állam nem avatkozhat be sem a gazdasági, sem a társadalmi szférába, az evolúció mindezt megoldja önmagában és önmagától.
Summer ugyanezt a klasszikus evolúciós vonalat képviseli az USA-ban. Leghíresebb műve: A népszokások című, amely magyarul is megjelent, az emberi társadalmat irányító normákról, szokásokról szól.
Kidd a szocializmust reális veszélynek tekintette.

Evolucionalista szociológia

A korszak szociológiájának egyik alapvető jellegzetessége a fejlődés gondolatának elfogadása. A szociológia a természettudomány eredményeire alapozta az evolució, a fejlődés gondolatát, különösen a biológiára. Ennek nyomán kialakult a biológiai szociológia.

A kialakuló szociológia első eredményei

  1. Összehasonlító módszer alkalmazása
  2. A társadalom organikus felfogása: a társ. összefüggő szerves egészet alkot.
  3. Annak a felismerése, hogy a társadalmat nem általában, hanem történeti szakaszaiban kell vizsgálni.
  4. Kialakult a klasszikus szociográfia, vagyis a reformgondolatok szisztematikus leírása. Képviselője: Le Play, aki az európai munkásosztály helyzetét kísérelte meg feltárni.
  5. Néhány empirikus módszer kialakulása pl.: megfigyelés, kikérdezés, statisztikai adatgyűjtés.
  6. Részeredmények a társadalmi jelenségek feltárásában.