A tőkekoncentrálódás, a munkásmozgalom egyre nagyobb szerepe, a gyors urbanizáció olyan jelenségeket produkált, amely változatosabbá tette az állami feladatok skáláját. Az állam beavatkozása a gazdasági viszonyokba együtt járt egy sor szabályozó intézkedéssel. Ezek hatására kezdett kibontakozni a szociológia funkciója. Három társadalmi típust különböztetünk meg: amerikai társadalmat, nyugat-európai társadalmat, közép-kelet-európai régió társadalmát.

USA

Az észak-amerikai földrészt gyors átalakulás jellemezte. A nagy lendülettel folyó iparosodással jelentős társadalmi mozgások mentek végbe. Az iparosodással nagy társadalmi mozgás ment végbe. Ennek a mozgásnak az összetevői:

  • a társadalmi átrétegződés (pl. mezőgazdasági fizikai dolgozóból munkássá),
  • nagyarányú társadalmi mobilitás (vándorlás) az ipari központokba és nagyarányú bevándorlás,
  • rohamos urbanizáció, nagyvárosok keletkezése.

A gyors fejlődésnek több fontos következménye volt. Pozitívuma volt, hogy optimizmust eredményezett, hitet a társadalom alakításának, javításának lehetőségeiben. Azonban társadalmi problémák is kialakultak, pl. a deviáns jelenségek (alkoholizmus, bűnözés, stb.) elszaporodtak a nagyvárosokban. Nagy létszámú munkásosztály jött létre, de a munkásmozgalom ereje nem felelt meg a létszámának. A marxizmus kevéssé hatolt be a munkásmozgalomba.
Ezek a társadalmi feltételek alakították ki az amerikai szociológia jellemző vonásait:

  • a szociológia társadalomalakító funkciójának optimista hangsúlyozása, a jobb társadalmi rend felé haladás lehetősége,
  • uralkodó felfogás, hogy a társadalom és a társadalmi magatartás az egyéni magatartáson nyugszik,
  • kialakult a szociológia empirikus adatfelvételi technikája,
  • megjelent a behaviorista szemlélet a szociológiában. A behaviorizmus az egyéneknek a társadalmi szituációkra adott válaszait kutatja,
  • kialakult a csoport fogalma.

Nyugat-európai szociológia

Folytonosabb, kiegyensúlyozottabb az amerikaihoz képest. Nem ismeri a gyors fellendülést. Ebben a régióban a munkásmozgalom erőteljesen fejlődött, elméleti bázisa a marxista társadalomelmélet volt. Jellemző vonásai: elmélet-alkotásra való törekvés, történeti szemlélet továbbélése, formális szociológia kialakulása.

Közép-kelet-európai szociológia

Jellegzetessége a fejlődésben való elmaradás, megkésettség, eltérő társadalmi-gazdasági szerkezet. A közép-kelet-európai társadalmak történeti sajátosságai nagy lendületet adtak azoknak a tudományágaknak, amelyek hozzájá-rultak a nemzeti tudat kibontakozásához. Ezek a tudományok vállalkoztak a társadalmi problémák megközelítésére, más tudományok fejlődése viszont elmaradt.

A XIX-XX. Század fordulóján  kibontakozott szociológiának több irányzata van

1. Szociológizmus

Megteremtője Auguste Comte. A társadalmi és természeti jelenségeket objektívnak tekintették, elsődlegesnek az emberi magatartásokkal szemben. Legfontosabb képviselője az irányzatnak Durkheim francia szociológus volt. Szerinte a társadalmi jelenségek tények, dolgok, amelyek kívülről és kényszerítően hatnak az emberre. Szerinte a társadalmi jelenségek a társadalmi szférán kívül keresendők. Egyes konkrét társadalmi jelenségeket is vizsgált, pl. munkamegosztás fejlődése, öngyilkosság. (A társadalmi jelenségek társadalmi tényekkel belülről magyarázhatók és e magyarázat a társadalmi szférán belül keresendő. Ezt nevezik szociológizmusnak.)

Emil Durkheim 3 leghíresebb műve

  1. A társadalmi munkamegosztás: azt a kérdést vizsgálja, mi az, ami az egyes emberi társadalmakat összefűzi. Megkülönbözteti az elmaradott, primitív és a fejlett társadalmakat. Azok a társadalmak, amelyben az individuumnak nincs saját, önálló bázisa, az egyén mechanikusan aláveti magát a közakaratnak mérlegelés nélkül, az egyénnek nincs saját, önálló alapja, nincs módja mérlegelni, mechanikus szolidaritás megy végbe. Ezzel állítja szembe a modern társadalmakat, itt nem szorulnak arra, hogy alávessék magukat mások döntésének, szabadabb a mozgásterük a munkamegosztás révén, de egymás munkájára szükség van, ezeket a társadalmakat organikus szolidaritás fűzi össze.
  2. Az öngyilkosság: okát társadalmi oldallal magyarázza, annak a csoportnak a sajátosságaival, melyhez tartozik. Az öngyilkosság gyakoriságánál azoknak a csoportoknak a belső kohézióját kell vizsgálni, akihez az egyén tartozik.
    Négy csoportot állított fel vallásfelekezet alapján: szabadgondolkodók, protestáns, katolikus, zsidó felekezethez tartozók. A statisztikai adatokat ezek bontásában vizsgálta.
    A szabadgondolkodók között szociálisan semmilyen kohézió nincs, könnyebben követnek el öngyilkosságot, nem áll mögöttük védőközösség.
    A protestáns felekezetek lényegesen induvidualisztikusak, gyakrabban követnek el öngyilkosságot, mint a katolikusok.
    A legnagyobb kohéziót a zsidóság fejlesztette ki. 3 fő típusa van:egoista (én-központú) öngyilkos: az egyén elszakad a csoport-tól, altruista (önzetlen) öngyilkos: felolvad a csoportba, elveszti egyéniségét, anómiás (törvénynélküli) öngyilkos: a társadalomban a magatartási szabályok felbomlanak pl.: gazdasági válság.
  3. A vallási élet elemi formái: mi a vallás társadalmi szerepe? Mi az, ami minden vallásban közös? A vallás végső soron a szak-rális, szent dolgok rendszere, ennek az az alapja, hogy minden vallás megkülönbözteti a szent dolgokat. Valójában a szakrális (szent) dolgok a társ. megszemélyesülése. A vallásnak társadalmi összetartó ereje van. Az ember a vallás által jut el a társadalomhoz.

Németország

Német földön a szociológia fáziskéséssel jött létre. Németország egysége 1871-ben jött létre, ezt követően intenzív fejlődés következett be. A fejlődés egy konzervatív politikai keretek között, centralizált államapparátus keretében kialakult erős polgársággal jött létre, politikailag alárendelődött a centralizált államapparátusnak. Jellemzői: demokratikus gondolkodás hiánya, társadalmi kérdéseket közigazgatási, jogi problémaként kezelték, kezdettől jelen voltak irracionális elemek.

2. "A társadalmi cselekvés tana"

Atársadalmi jelenségeket egyéni emberi magatartásokra kell lebontani és ezen túl megismerni. Keresni kell a társadalom struktúrája mögött az őket létrehozó, rájuk vonatkozó emberi cselekvést. Az irányzat legkiemelkedőbb képviselője Max Weber. Szerinte a szociológia tárgyát az emberek társadalmi cselekvései alkotják. Tanulmányozása során ideáltípusokat állapított meg. Nem minden emberi érintkezés társadalmi jellegű, csak a másik ember viselkedéséhez igazodó. Az olyan fogalmak, mint állam, feudalizmus, szövetkezet a szociológia számára az emberi együttműködés bizonyos fajtáit jelentik. Wéber tanulmányozta az egyedi cselekvéseket és ideáltípusokat akart megállapítani.

Ideál típus fogalma

Elméleti konstrukció, a valóság lényeges elemét emeli ki gondolati úton, melyek jellemzőek, lényeges jegyek együttese, segít az eligazodásban, kutatási segédeszköz.
Ilyen ideáltípus pl. a bürokratikus szervezet típusa. Az ideáltípusok más összefüggésben azt mutatják meg, hogyan játszódott volna le egy cselekvés, ha azt kizárólag a célracionalitás irányítaná.
Max Weber elméleti munkásságán túl számos konkrét társadalmi jelenséggel foglalkozott, ő tekinthető pl. a politikai és a jog-szociológia megalapítójának.

Max Weber

Leglényegesebb az egyén társadalmi cselekvése. Minden társadalmi képződmény az egyén cselekvésére vezethető vissza.

A társadalmi cselekvésnek 4 típusa van

  1. célracionális cselekvés: szabadon kiválasztja azokat az eszközöket, amelyeket hatékonynak tart célja elérése érdekében
  2. értékracionális cselekvés: erkölcsi érték szolgál iránytűként (vallás)
  3. emocionális cselekvés: az embert elragadják az érzelmei, azok diktálnak
  4. tradicionális cselekvés: a szokások, hagyományok írják elő, hogy mit tegyen.

Oksági magyarázat

Protestáns etika és kapitalizmus c. műve azt vizsgálja, miért egyedül Ny-Európában tudott a kapitalizmus kialakulni. Fő oka vallási tényező. Történelmi fejlődés lényege a racionalizáció. A varázslattól való megfosztás, a misztikától, a reformáció a magyarázat. Az embernek le kell mondani a földi javakról, s lelkére kell ügyelni. Indirekt úton, morálisan az embe-reket érdekeltté tenni, hogy prosperáljon, vagyont gyűjtsön, odaadással dolgozzon.