A szociológiának, mint tudománynak csupán egyik eleme a módszertan, de emellett foglalkozik saját fogalomrendszerrel, elmé-letekkel és sajátos ismeretanyaggal.

A módszertan jelentései:

  • ismeretelméleti módszertan: filozófiai szintű alapelvek, minden tudomány törvényszerűségeire vonatkoznak
  • szaktudományi módszertan: szaktudományok elveinek összefüggő rendszere
  • kutatási módszerek: amelyekkel egy-egy szaktudomány az általa vizsgált jelenségeket megközelíti.

A szociológiai szaktudományi módszertan alapelvei:

Az elemek összefoglalása, a séma kialakítása.
Ha a szociológiai szaktudományi módszertanának sajátos elveit kívánjuk összefoglalni, néhány olyan kérdés kimarad a vizsgá-lódás köréből, amelyeket néha sajátosan szociológiai problémának tekintenek ugyan, valójában nem azok.
Ilyen kérdés pl.:
  • Az értékmentesség problémája: a valóságnak a társadalom-tudomány eszközeivel való feltárásában a kritikai tartalom mindig benne foglaltatik, és egyúttal az emberi cselekvés kritikáját is jelenti. A kritika jelentkezhet kitűzött cél vagy döntés következményeinek elemzésében. Lényege hogy miből indul ki és mihez viszonyítva kritika.
  • A történeti és logikai módszer egysége: a szociológiában a történeti konkrétság követelményéből fakad. A konkrétság jelenti a tények feltárását és magyarázatát. A társadalmi jelenség tényszerű megközelítésének a módját a kiindulópont és az alkalmas módszer megválasztása határozza meg.
  • A makro- és mikroszociológiai megközelítés: A mikroegység (üzemi szervezet, helyi közigazgatás) teljes megismerése csak a makrokörnyezettel együtt lehetséges. A makrojelenségeket sem értjük meg, ha nem vizsgáljuk ezek megnyilvánulá-sát a mikrostruktúrában.
  • A magatartáskutatás jelentősége: A társadalmi jelenségek objektívek, de emberi magatartásokban jelennek meg, fontos módszertani következményei vannak. Ez a felismerés módot ad arra, hogy a szociológia ne váljon puszta magatartáskutatássá és kikerülje a valóságtól távoli el-méleti konstrukciók kísértését. A puszta magatartás asszociológikus jellegű.
  • A funkcionális szemlélet szerepe: A szociológia számára rendkívül fontos az egyes társadalmi jelenségek következményeinek differenciált feltárása. Ezeket a funkcionális következményeket a belső strukturáltságból kiindulva közelíti meg. A szociológiai szempont nem azonosítható a funkcionalizmussal. Ez a megközelítésmód csak a többi módszertani alapelvvel együtt vezet eredményre.
    • meg kell találni azokat a határokat, amelyek működése funkcionálisan nélkülözhetetlen
    • megkülönböztetendők a manifesztált, látens és diszfunkcionális következmények.