A szociológiai felvétel sémája:

  1. kutatási cél megállapítása
  2. hipotézis kiválasztása
  3. empirikus vizsgálat
  4. adatfeldolgozás

A kutatás céljának, feladatának meghatározása:

A problémát úgy kell meghatározni, hogy az empirikus eszközökkel vizsgálható legyen. Az empirikus módszerek csak bizonyos korlátok között alkalmazhatók.
Hipotézisalkotás: feltételezetten elfogadott állítások, amelyek igazságát megkíséreljük megállapítani. Olyan tételek, amelyek következhetnek a már meglévő tudományos eredményekből, amelyeket a vizsgálati eredmények alapján igaznak vagy tévesnek minősíthetünk. Ha a vizsgálat nem indul pontosan meghatározott hipotézissel, csak hallgatólagos feltevéssel, akkor ex post facto hipotézisről beszélünk.

A kutatási módszerek kiválasztása, operacionalizálás

Módszerei: kikérdezés, megfigyelés és kísérlet. Az alkalmazandó módszereknek nagy jelentőségük van az elméleti hipotézisnek munkahipotézissé való átalakításában. Az alkalmazott módszer technikai igényei döntőek az átalakításban.
A szoc. elemeivel szembeni követelmény, hogy operacionalizálható legyen, valamint empirikus eszközökkel megközelíthető fogalmakra legyenek bonthatók.

Az empirikus szociológiai ismeretszerzés forrásai:

  • Leíró vizsgálat: egyes jelenségek jellemzőinek regisztrálása, a hipotézis többnyire rejtett.
  • Magyarázó vizsgálat: jelenségek másokra gyakorolt hatását próbálja meghatározni.
  • Mintavételi eljárás: első lépés az alapsokaság kiválasztása, majd a vizsgálandó jelenséget el kell helyezni a társ. makro- ill. mikrostruktúrájában. Második lépés az alapsokaság egy részének a kiválasztása, amely az egész alapsokaságra érvényes megállapításokat teszi lehetővé.

Minta: tükrözi az egész alapsokaság lényeges tulajdonságait. A mintavétellel a statisztikai valóságot közelítjük meg, ez nem biztos, hogy szociológiailag releváns, csak támpontot ad. A minta reprezentativitásának fokát matematikai apparátussal vagy más módon kell meghatározni.

Mintavétel: meghatározott szabályok szerint végzett eljárás, amellyel kijelöljük az alapsokaság tulajdonságait tükröző részt, ill. mintát és megállapítjuk a reprezentativitás fokát. Alapulhat véletlen és nem véletlen kiválasztáson, leggyakoribb a véletlen módszer. Azt jelenti, hogy N egységből álló alapsokaság összes egységének egyenlő esélye van arra, hogy a mintába bekerüljenek.

A véletlen kiválasztás módja:

  • lottó módszer: sorshúzásszerű, a szubjektív elem kizárt, az egyedeknek egyenlő esélye van
  • szintetikus választás: csak a véletlenen alapul, valamilyen jegyzék alapján történik, pl. minden n-edik elem kiválasztá-sa
  • rétegezett kiválasztás: az alapsokaság bizonyos tulajdonsága ismeretében történik, pl. életkor
  • lépcsőzetes kiválasztás: mintavételt több fokozatban hajtjuk végre

Nem véletlen kiválasztás módja:

  • tudatosan: pl. területi ismérvek szerint. A hiba nagysága ez esetben matematikailag nem számítható ki
  • kvóta szerint: a kérdezőbiztos maga választja ki az alanyait
  • önkényes: problémafeltárásnál alkalmazzák, cél az adat mennyiségi értelmezése
  • kontroll minta: 2 alaptípusa van:
    • véletlen kiválasztás ún. mintavétel hibájának ellenőrzésére
    • hipotézis szempontjából releváns változók ellenőrzésére