A minta kiválasztása után kerül sor a vizsgálat lefolytatására, amelyet különböző módszerekkel végezhetünk. Az adatgyűjtés módszereinek kiválasztása a vizsgált problémától függ.

Az adatgyűjtés módszerei

Kikérdezés:

A legelterjedtebb kutatási módszer. Maga a „kikérdezés” kifejezés már eleve többféle vizsgálati technikát fog össze (interjú, írásos kérdőív). Ezeknek közös tulajdonsága, hogy valakinek valamilyen módon való megkérdezésével kívánunk isme-reteket szerezni. Mégis sok a szubjektív forrásból eredő hibalehetőség. Hibák adódhatnak a kérdőív rossz megszerkesztéséből, a kérdések félreértéséből, vagy tudatos félrevezetésből is. Probléma lehet, hogy az emberek sokszor nem képesek őszintén vála-szolni és az a veszély is fennáll, hogy a kikérdező kikérdezés nélkül maga tölti ki a kérdőívet.

A torzulások kiküszöbölésének eszközei:

  • kérdőív névtelensége
  • objektív adatok – szubjektív vélemények elválasztása
  • kérdőíven belüli ellenőrző kérdések feltétele
  • kérdőív adatainak objektív adatokkal való ellenőrzése

A kérdőív kitöltésének módjai:

  • egyéni „önkitöltéssel” pl. postán szétküldve vagy irodában, üzemben szétosztva. Erre csak egyszerű és pontosan defini-ált kérdéseket tartalmazó kérdőív alkalmas. Kisebb a visszaérkezési arány.
  • csoportos kitöltéssel: az egyéneket összehívjuk és a kérdőívet helyben töltetjük ki velük. Így megmagyarázhatjuk a kérdéseket és teljes a visszaérkezési arány.
  • kikérdező alkalmazásával (interjú),
    struktúravázlat esetén
    • strukturális interjú: kikérdezés standardizált jellege lényeges, ebben az esetben jobban megkötjük az interjút
    • strukturálatlan interjú: ahol megkötés nincs
    • tárgyi interjú: kérdező érzelmi színezetű viszonyt igyekszik kialakítani, kérdezettel rokonszenvet biztosítva, koope-ratív interjú
    • kemény interjú: szembenállás hangsúlyozódik, a kérdező érzékelteti, hogy felülbírálja a válaszok logikáját, utána ez kevéssé alkalmazandó
    • semleges interjú: kettő között áll, a kérdező saját hatásának kikapcsolására törekszik.

Kérdőív fajtái

  • nyitott: kérdések többségére szabadon, választípusok nélkül lehet felelni. Előnye: mindenféle válasz lehetséges, alkal-mas új momentumok felfedésére
  • zárt: előre megadott válaszokat tartalmaz, kérdezettnek ezek közül kell választania. Egyszerűen kódolható, egyszerű esetekben alkalmazható
  • értékelő kérdőív: megkönnyíti a kutató számára a válaszok értékelését, a válaszokból kifejeződik a kérdezett vélemé-nye. Elterjedt a válaszok számokkal, jelző skálával való használata. Kialakíthatók tartalmi értékelést jelentő skálák is. A zárt kérdőív különleges fajtája, amelyben a kérdések úgy vannak megszerkesztve, hogy a válaszok skálába rendezet-tek és a skálák számszerűen értékelhetők. A kikérdezéssel nyert válaszokat a gépi vagy kézi feldolgozáshoz kódolni kell.

A kérdőív összeállításának követelményei:

  • használhatóságát erősen befolyásolja szerkezete,
  • a kérdések sorrendje, érthető vagy félreérthető megfogalmazása,
  • ismerni kell a vizsgálni kívánt problémát, de pszichológiai ismeretekre is szükség van (pl. a kérdéseket, csak a válaszokat eset-leg befolyásoló pszichikus sajátosságok tekintetbe vételével tehetjük fel helyesen)
  • kérdőív készítése egy külön „szakma”, mindenképpen érdemes szakember tanácsát kikérni.

A kérdőív összeállítása rendkívül bonyolult és nehéz művelet. Egy helytelenül összeállított kérdőív használatának helytelen információ a következménye. Az elkészített kérdőívet mindenképpen ki kell próbálni, mielőtt felhasználnánk.

A válaszokat a statisztikai adatfeldolgozás követelményeinek megfelelően kell kódolni, hogy számszerűen, gépi vagy kézi úton könnyen feldolgozhatók legyenek.