Erdei Ferenc csoportosította a falvakat:

  • szabályos parsztfalvak;
  • apró parasztfalvak;
  • tanyás falvak;
  • uradalmi falvak;
  • polgárfalvak (bányászfalvak, speciális tevékenységük)
A különbségek a falu lélekszámából és az ökológiai sajátosságokból adódnak.
A mai falusi társadalomra jellemző: iparosodás következtében megszűnt a foglalkozási homogenitás és ma már nem csak a parasztság lakóhelye. A falusi származásból adódó hátrányok bizonyos fokig újratermelődnek. a szolgáltatások bizonyos fokú növekedésével csökken a családi-rokonsági kötelék. Csökkennek a demográfiai különbségek falu és város között.

Wirth:

A város társadalmilag heterogén egyének viszonylag nagy sűrűségű és állandó települése, amelyben az elsődleges kapcsolatot a másodlagos kapcsolatok, a személyes kapcsolatokat a személytelenek váltják fel. Az urbanizáció növelte a városok számát, létrehozta a nagyvárosokat és a metropoliszokat. A modern város koncentrikus körökben írható le: belvárosi negyedek, hivatali üzletek, intézmények koncentrálódása folytán megindult bizonyos fokú kiáramlás a városok belső kerületeiből. Külső lakótelepek, villanegyedek keletkeztek, egyes nagyvárosok környékén létrejön a nagyvárosi agglomeráció. A szuburbanizáció kihat a város településszerkezeti viszonyaira. Jellegzetes folyamat a slumosodás előrehaladása. Aki teheti, a leromlott állapotban lévő kerületekből lakótelepekre költözik. Ez ún. szegregációs elemet, rétegenkénti elkülönülést is magába foglal, pl. ökológiai övezet, etnikai és tradicionális kötelék. Szugesszió= kerület, terület lakosságának a kicserélése.

A város általános társadalmi jellemzői:

  • a lakosság foglalkozási összetétele differenciáltabb, mint a falué
  • a városokban teljessé vált a munkahely és a lakóhely elválása
  • a városokat nagyobb arányú mobilitás jellemzi
  • a városokban kisebb a lehetőség a szemtől szembeni kapcsolatokra
Akár falu, akár város, az ott élők viszonyait befolyásolja, hogy milyen régióban helyezkedik el a település.
Urbanizációs lejtő: a hátrányosabb helyzetű településformához hátrányos helyzetű lakosságcsoportok kapcsolódnak.

Vándorlás (migráció):

  • belső vándorlás: országhatáron belüli
  • külső vándorlás: országhatáron kívüli vándorlás

Belső vándorlás három típusa:

  • állandó vándorlás: véglegesen lakóhelyet változtat
  • ideiglenes: megtartja lakóhelyét, ideiglenesen máshová költözik
  • ingázás: naponta jár be munkahelyére

Külső vándorlásnak két típusa van:

  • ki- és betelepülés
  • ideiglenes vándorlás: vendégmunkás jellegű

A vándorlás okai lehetnek:

Vonzó (pl. több munkaalkalom, nagyobb átlagjövedelem) és taszító (pl. alacsonyabb urbanizációs szint, kevesebb művelődési lehetőség) tényezők. A vándorlás iránya negatív a községekre nézve. A községekbe állandó jelleggel odavándorlók zöme más községekből érkezik, ennek oka a fejlettségi szintkülönbség vonzó-taszító hatása. A Budapestről és az öt nagyvárosból elvándorlók száma meghaladja az odavándorlókét, jelentős hányaduk szellemi dolgozó.