Cooley amerikai szociológus két csoportot különböztet meg:

  • elsődleges, primer csoport: spontán alakul, a szemtől-szembeni kapcsolatban adott érzelmi tényezőknek kitüntetett szerepe van, kis létszámú pl. család, baráti kör
  • másodlagos, szekunder csoport: külső tudatos akarat-elhatározással jön létre, nincs szemtől-szembeni kapcsolat, nem mindenkinek adott, de mint lehetőség nincs kizárva pl. gyári szervezet
Az elsődleges csoportok struktúrája nincs formalizáltan kialakítva. A másodlagos csoportok formalizáltak, írásban rögzített alapszabállyal rendelkezik, jogi szabályozottsága van, amit általában kívülről fogalmaznak meg.
Taglétszám szerint: a nagyobb társadalmi alakulatok a nagycsoportok pl. osztály, kiscsoportnak minősül ha legalább három főből áll.
Tartalmuk szerint: sajátos csoport vagy idegen csoport
Viszonyítási csoport: „relatív depriváció” másokhoz hasonlítja saját helyzetét. A vonatkoztatás egyik formája az összehasonlítás, másik pedig a csoportértékek tudatos elfogadás, követése.
  • összehasonlító csoport: ezek adják a keretet
  • normatív csoport: valaki valamilyen csoportot elfogad, követ
A társadalomban található csoportok nem függetlenek egymástól, makrostrukturális viszonyokra épülnek fel. Nálunk is van jelentőségük abban, hogy ki kivel házasodik, barátkozik. A csoportok maguk is kifejlesztenek bizonyos belső értékeket és normákat. A csoport átalakítva, megszűrve adja tovább információit az egyén számára.
A csoportok közvetítő szerepet látnak el az ember és a társadalom egésze között. Ez a szerep különösen jelentős olyan elsődleges csoportokban, mint pl. a család, mely fontos szerepet játszik az ember politikai szocializálásában. Az elsődleges csoportok további funkciója a formalizált szervezetek elvárásainak továbbítása.
A csoportok kohéziójának foka a funkcionális és az érzelmi struktúra közelségétől függ, attól, hogy az egyéni és csoportcélok mennyire közeliek, a csoport milyen lehetőséget biztosít egyéni célok kielégítésére. A csoportok kohéziója a vezető és a beosztottak kapcsolatától gyakran vezethető vissza csoporton kívüli tényezőkre. A csoportok funkcionálisan is összefüggnek a társadalommal, egy csoport funkcióinak alakulásában a külső tényezők konkrétan is közrejátszanak. A csoport kohéziója függ a csoport vezetésének hatékonyságától.
Az egyénnek a csoportcélokhoz való viszonya lehet közvetlen vagy közvetett. Az egyénnek a csoporthoz való csatlakozását motiválhatja közvetlenül a csoportcél megvalósitása. A csoportcélokon kívül jelentősek az egyéni célok is. Minden csoportnak 4 síkon kell megoldania problémáit:
  • csoportcél elérésének biztositása,
  • tagok számára kielégitő belső társadalmi struktúra biztositása,
  • az egyéni célok elérésének biztositása,
  • az egyén társas emocionális céljainak kielégitése.

Csoportkohézió:

Foka a funkció és az érzelmi struktúra közelségén túlmenően függ attól, hogy az egyéni és a csoportcélok mennyire közeliek.
Instrumentálisan akkor hatékony a vezető, ha biztosítja a csoporttevékenységhez szükséges feltételeket, ha sikeresen szervezi a csoportcél elérését szolgáló feladatokat. Az effektív hatékonyság abban fejeződik ki, hogy a tagok mennyire tekintik a vezetőt legitim vezetőnek, milyen érzelmi viszonyban vannak vele. A kétféle hatékonyság nem választható el egymástól.