A család funkciói nem állandóak, külső és belső vonatkozásban egyaránt alakulnak, éspedig a társadalom által meghatározottan. Ez az állandó mozgás, átalakulás azonban, ha érinti és alakítja is, nem szünteti meg a család alapvető funkcióit. Ezek:
  • a szexuális kapcsolatok rendezése
  • a társadalom reprodukálása, azaz az utódok létrehozása és nevelése
  • az egyén és a társadalom közötti közvetítőként alapvető jelentőségű részvétel az egyén szocializálásában
A szociológia már jó néhány évtizeddel ezelőtt azt az álláspontot foglalta el, hogy a társadalom átalakulása következtében a család funkciói radikálisan megváltoztak. William F. Ogburn írása óta általánosan elterjedt nézet, hogy a család a modern társadalomban is megtartja gyermeket létrehozó, státusz kijelölő, biológiai és emocionális fenntartó, szocializáló funkcióit.

1. A gazdasági funkció mai tartalma:

A differenciáltság különösen szembetűnő a család gazdasági funkciójában. A mai családot általánosan jellemző gazdálkodási funkció azt jelenti, hogy a család jövedelmi és fogyasztási egység. A jövedelem nagysága és a családtagok száma igen fontos tényező. Sok tekintetben megszabja a család helyét, státuszát a társadalomban, jelentősen befolyásolja a család lehetőségeit a kultúra és művelődés, a szórakozás és pihenés, nemkülönben a társadalom szolgáltatásainak igénybevétele szempontjából.

2. A nemi kapcsolatok és az utódok létrehozása:

A családnak továbbra is legjelentősebb funkciója a nemi kapcsolatok rendezése, a gyermek világrahozatala és közvetlen gondozása. Az utódok létrehozásának funkcióját a modern család keretei között egyre inkább a családtervezés jellemzi. Ma általános tendenciaként számolhatunk a családtervezéssel, mégpedig a kevesebb gyerek tervezésével.Ma már a nem dolgozó nő is szabályozza termékenységét. Közrehat a gyerekszám alakulásában a társadalom közérzete, továbbá az a körülmény, hogy a család falusi, vagy városi eredetű, illetőleg falun, vagy városon él.

3. A szocializáció a családban:

Nem csökkent a család jelentősége a megszületett ember társadalmi lénnyé válásában sem, jóllehet a szocializálás folyamatából egyre nagyobb részt vállal a társadalom is. A társadalmi nevelési intézmények és a család kapcsolatában problémák is felmerülnek. Előfordul az a szélsőségesen negatív jelenség is, hogy a család igyekszik kivonni magát a nevelési feladatok alól.

4. Ellenőrző-irányító funkció:

A család nem csupán a gyermeket formálja társadalmi értelemben vett személyiséggé, hanem általában is befolyásolja a családtagok magatartását, azaz tovább él ellenőrző- irányító funkciója is. E funkció érvényesülése sokszor járhat konfliktusokkal, különösen az egyes generációk különböző értékei folytán, de kialakulhat konfliktushelyzet a házaspár között, sőt a család és a társadalom között is.

5. A család más funkciói:

A család más funkciói nincsenek annyira előtérben, mint az eddig vázoltak.
  • érzelmi funkciók tekintetében pótolhatatlanul alkalmas az egyén érzelmi stabilitásának, pszichikus kiegyensúlyozottságának biztosítására
  • státuszkijelölő funkció elsősorban osztály-és réteg-meghatározottságot közvetít, amelynek jelentősége az iskoláztatástól a politikáig igen nagy. Még a mai társadalomban is a család státuszát elsősorban a férj társadalmi rétege, helyzete szabja meg.

Robert Winch: a családnak öt alapfunkciója van:(ez nem a mi könyvünkből van)!!!

  • biológiai reprodukciós: családtervezés, utódok létrehozása, nemi kapcsolatok rendezése, gyermekek gondozása
  • gazdasági funkció: megszabja a család helyét, státuszát a társadalomban, befolyásolja a család lehetőségeit a kultúra, a művelődés, pihenés, szolgáltatás igénybevétele szempontjából
  • politikai funkció: konfliktus kezelő-megoldó
  • szocializációs funkció: óvodai-iskolai ……. jellemformáló nevelés
  • társadalmi kontroll: a család formálja a gyermeket személyiséggé és befolyásolja a családtagok magatartását, átfogja a családtag viselkedését.

A válás társadalmi problémái:

A házasfelek válásán a házasságok jogilag történő elbontását értjük. A válások gyakoribbá válása összefügg a modernizálódás folyamatával, mint a születések számának csökkenése. Alakulását befolyásolják a társadalom kulturális, tudati, politikai sajátosságai. Számának növekedése a nők társadalmi helyzetének megváltozásával függ össze elsősorban, a családi köteléken kívül végzett munkával, kevésbé függ a házasság anyagi-vagyoni tényezőitől. számottevően megváltozott az elváltak társadalmi megítélése, a válások száma a fejlett világban növekszik, a válást a társadalom normális jelenségnek tartja, deviáns elem nem kapcsolódik hozzá.

A válás személyes okai:

A házasság felbomlásában általában nem egy tényező hat közre, még akkor sem, ha a döntő lépést egyetlen tényező eredményezi.

A válás individuális okai:

  • sajátos pszichikus mechanizmusban vezetnek végül is a válás kívánásához
  • társadalmi viszonyok között bontakoznak ki és vezetnek váláshoz

A válás következményei:

A házastársak válás utáni viszonyát túlnyomórészt a megértő, együttműködő, baráti, vagy legfeljebb közömbös érzelmek jellemezik. Mindez azért jelentős, mert jelzi a válásnak a társadalom által való elfogadottságát. Mindenképpen probléma a mai magyar társadalomban a gazdasági válás és a szülői feladatok megoszlása, ami elsősorban a kiskorú gyermek szempontjából jelent problémát.

A válás társadalmi megítélése:

A válás társadalmi”kezelése” megítélésével együtt változik. Amíg pl. a válást morális hibának , vallási értelemben bűnnek tekintették, addig valamilyen formában büntették is.
A válást társadalmi hibának tekintő szemlélet, jogalkotás és bírói gyakorlat a válás negatív következményeire helyezi a hangsúlyt, azoktól próbálja a társadalmat, s a gyengébbik felet megvédeni. A válást pszichikus hibaként felfogók viszont a békítésre, az ezt elősegítő pszichológiai kezelésre, családgondozásra, tanácsadásra helyezik a hangsúlyt.