A bürokrácia, mint uralom a jelenség második értelme.

A bürokrácia kifejezés szó szerint a hivatal uralmát jelenti.
Történeti megjelenésében kétfajta jelenséget takar:
  1. A privilegizált, vagyis  a sajátos előjogokkal  rendelkező hivatalnoki réteg, amilyen pl. a tradicionális és bizonyos fokig a modern magyar hivatalnoki réteg is volt.
  2. A hivatalnoki réteg, pontosabban az állami-politikai szervezetek és ezek közül is különösen az igazgatási szervezetek uralmi helyzetét.

Egyes szerzők a hivatalnoki kiváltságot tekintették a bürokrácia lényegének. A hivatalnoki kar bizonyos kiváltságos helyzete még a polgári társadalom legtisztább fejlődési útját követő francia társadalomban is kialakult.

A bürokratikus szervezet uralmi helyzete akkor alakult ki, ha a szemben álló osztályok, rétegek közötti erőviszonyok átmenetileg kiegyenlítettek, ( ekkor megnő az állami politikai szervezetek jelentősége és ezzel együtt a hivatalnoki réteg jelentősége is ), illetőleg a közigazgatási szervezet alsóbb szinten nem kapcsolódik közvetlenül a regionális környezeti érdekviszonyokhoz, hanem saját szervezeti érdekeinek közbejöttével tagozódik be az országos közigazgatás szervezeti rendszerébe.

A bürokratikus szervezet végrehajtó szervezet, amelyet testület, vagy választott vezető irányít. A befolyás azé, aki a munkát végzi, azaz a szakismereten alapuló szervezet uralmi helyzetbe kerülhet, vagy legalábbis partner lehet a politika kialakításában.

A bürokratikus elit uralmi helyzete olyan társadalmakban alakulhat ki, amelyekben az elithez hagyományosan tapadnak a felsőbbrendűségét elismerő értékelések.
Napjainkban a különböző területeken kialakult elit sikeresen ellensúlyozza egymást a jogi lehetőségeket is kihasználva, és a szakismeretre támaszkodva. A többfajta elit léte s a köztük lehetséges konfliktusok nehezítik meg, hogy a bürokratikus elit uralmi pozícióba kerülhessen.

Az uralmi helyzet a bürokráciának az uralomban való részesedését jelenti. A bürokratikus állami szervezet folytonosságot képvisel az állami életben a választott politikai vezető testületekkel és azok irányítóival szemben, erre szükség van pl. a jogbiztonság érdekében is.
A folytonosság mögött nem ritkán a megszokottságból, a rutinból, az elfoglalt pozíciókból és a mindezekkel összefüggő érdekekből adódó ellenállás húzódik meg.

A bürokrácia ellenállása különösen a jelentősebb reformokkal még inkább a reformfolyamatokkal szemben alakul ki, amelyek esetleg alapvetően kérdőjelezik meg a bürokratikus szervezet helyét, szerepét, működését.