Kína

Természeti viszonyok:

A két nagy folyó Sárga, Kék folyó vidékén a Koanko, és a Jangce folyó határolja.
Az Ókori Kína 3. évezredben kialakuló kultúrája lényegesen eltér a többi kultúráktól.
A befelé forduló, zárt jelleg miatt nem gyakorolhatott jelentős hatást más népek civilizációjára, kiterjedt iskolarendszerének megismerése mégis tanulságos.

Kínában az állam kialakulása: (4 nagy korszakra oszlik a történelmük)

1. korszak: SANG-JIN korszak Kr. e. 1500-1100-ig

Jellemzői: törzsi nemzetségi szervezetben élnek
élén 1 király áll, főpapi hatalma is van, neve : Vang
gondolkodása vegyes, sokféle termények állattartűs fekéett. brpmuművesség, len-kender szövés,
erős gazdaság a jellemző

2. korszak:: CSON korszak Kr. e. 1100-300

Jellemző: békés időszak
kr. e. 720 táján felbomlik
722-481-ig tavasz és ősz időszaka
481-221-ig harcoló királysgok kora

3. korszak CSIN korszak (C’-in) Kr. e. 221-209-ig

Jellemzői: rövid időszak- mennyei birodalom időszaka
Csin uralkodó az állam erejét megalapozta
Ég fia- Istenkirály fia volt Csin
Óriási építkezés volt: a Kínai fal felépítése, nagy satorna elkészítése
Egységes pénz: súly és mértékrendszer szerint
írásbeliség is terjedt.

4. korszak: HAN korszak Kr. e. 209- Kr. sz. 300.-ig

Kínában a Kr.e. 2. évezred végén egységes iskolarendszer működött államilag fizetett, közhivatalnoki szerepet betöltő tanítókkal. Hosszú időn át tartó széttagoltság klövetkezett ezután, amikor az államnak nem volt egységesítő szerepe. A Kr., e. 3. századra alakzlkt ki újra a központosított kínai állam, s vele együtt az iskolák és a hozzájuk tartozó vizsgák központilag irányított rendszere.

Iskolatípusok:

1.    Az alapiskolák: a a kínai iskolarendszer magvát alkották.

Jellemzői:
  • a falvakban vándortanítók oktattak (1 tanító vándorolt),
  • az állam létesített ingyenes iskolákat a városban (nagy számban léteztek),
  • állami és rendszees szinten felügyelték,
  • 5-10 éves korig jártak a fiúgyerekek, majd vizsgát tettek,
  • a tehetősebb családok lányait mangántanítók oktatták.
  • a tanulás igen nagy erőfeszítést igényel, a mintegy 10,000 írájegyből álló szókép- és fogalolmírásra és a beszélt nyelvtől eltérő írott nyelv miatt
  • különböző életkorú tanítványok tanultak együtt, egy időben a tanító vezetésével
Tananyag:
  • olvasás, írás elsajátítása
az alapkészségeken túl a természetre, az emberre és a társadalmi együttélésre vonatkozó ismeretek szerepeltek tanítási anyagként

Módszerek:

  • memorizálás (olvasás)=szövegeket(erkölcsi parancsok, etikai normák) szó szerint emlékezetükbe vésték, egyúttal a gyerekek viselkedését, jellemét is alakítják.
  • gépies másolás (írás)

Tankönyv: San-Tsen- King könyv

Tartalma:

Bevezetés: nevelés szükségeségéről, alapvető illemszabályok, utasítások
Elemi ismeretek: 3 alaplény ismerete, 3 kötelesség, 4 évszak,égtáj, 5 elem, 5 erény, 6 vetemény, 6 háziálla, 7 szenvedély, 8, zenei hang, 9 …, 10 erkölcsi követelmény.
Befejezés: tanulmányi szabályok, kína történetének rövid vázlata

2.    A középfokú képzés:

Jellemzői:
  • a járási, tartományi iskolákban folyt a tanítás
  • 10-14éves korig jártak a gyerekek, majd vizsgát tettek
  • oktatásért tandíjat kellett fizetni
Tananyag:
központjában az 5 szent könyv állt, az úgynevezett “King”-ek (“kalsszikus könyv”)
változások könyve(Változások Könyve): misztikum, erkölcsi szabályok
történet könyve(A Történelem Könyve): uralkodók története, híres tetteik
ódák könyve(Dalok Könyve): 311 himnusz
Rítusok Könyve
Tavszi őszi évkönyv(Évszakok Könyve): Konfuciusz hazájának leírása
Konfuciusz (kr.e. 6. század második felében élt) gyűjtötte össze az öt könyv anyagát a legrégibbb hagyományok alapján. A tanulókitt már a klasszikus szövegek értelmezésével, magyarázatával foglalkoztak. az ősi hagyományokat, értékeket közvetítő művek tanulmányozásának - a tudáson kívül- az erkölcsi érettség kialakítása volt a célja.

3.    A felsőfokú képzés:

Jellemzői:
a tartományi iskolákban folyt
célja a háromfokozatú állami vizsgarendszerre való flekészítés

Tananyag:
az öt szentkönyv tanulmányozás itt négy klasszikus könyv tartalmának feldolgozásával egészült ki.
klasszikus könyv:
Beszélgetések és mondások könyve (Konfuciusz mondásai, gondolatai)
2. Mencius tanítása (Meng-le életműve, művei)
a nagy tanítás (a nagy tudomány könyve)
a közép mozdulatlanság(középszer tana)
Rengeteg jel ismerete szükséges a könyvek olvasásához

A versenyvizsgákat az iskoláktól függetlenül szervezték. A jelöltek nem használhattak segédeszközt, akit csaláson értek, keményen megbüntették. (nem tölthetett be többé állami hivatalt, mert “elvesztette arcát”)
Vizsgaszintek:
Járási vizsgákra 2-3 évenként került sor a kerületi hivatalok szervezésében.
egy verset , majd egy fogalmazványt kellett írni klasszikuzs szent szövegek felhasználásával. Ha a próbát a jelölt kiállta, akkor a “virágzó tehetség” címet viselhette, de hivatalt még nem kapott.
Jóval keményebb erőpróbát jelentett a tartományi hivatalok 4-5 évenként rendezett tartományi vizsgája- Ennek tétje a kitűnő tehetség cím és egy magas hivatlai tisztség volt.
Tizenhárom évenként került sor a birodalmi, udvari vizsgára. Több ezer résztvevők közül választották ki 13 nap alatt azokat, akik kiérdemelték a “legkitűnőbb tehetség” rangját. Jutalmul a legmagasabb hibatali állásokra pályázhattak, a legjobbak a császár udvráig is eljuthattak. 70 fő maradhatott fenn.
Az ókori Kelet kultúrái közül leginkább a kínaiakra volt jellemző a régi hagyományok kritika nélküli, kultikus tisztelet. Gyermekszemléletükre jellemző, hogy a kicsinyeket már egészen korán a szülők, a felnőttek iránti kötelező tiszteletre és feltétlen engedelmességre szoktatták. Az iskolás tanulásnak -a tárgyi tudás elsajátításán túl- a jellemformálás volt a célja. Úgy gondolták, hogy a múlt értékeit hordozó szent szövegek tanulmányozása erkölcsi  támpontokat nyújthat gyermekeiknek életvezetésükhöz.

Egyiptom

Egyiptom a Nílus ajándéka. A birodalom Kr. e. 2955-től létezett, Alsó és Felső Egyiptomból állt.
Az ókori Egyiptom (Óbirodalom Kr. e. 2635-2155) államapparátusának működtetésében is kiemelkedő szerep jutott a különféle rendű és rangú írnokoknak. Az írásbeliséghez kötődő feladatokat nem a származás alapján, hanem a képzettség révén formálódó értelmiségi elit végezte.

Írnokok feladatai:

  • nagy építkezések adminisztrációját (munkáslétszám, bérek, munkaeszközök stb.)
  • közigazgatási feladatok ellátása (ügyiraktok készítése, adóbehajtás)
  • irnokokat kértek levélírásra
  • irodalmi művek másolására
  • királyi művek írása
A társadalmi elismertségük igen nagy volt.

Képzésük:

  1. 1. Írásra, olvasásra az írástudó szülők tandították gyermekeiket, fiúkat. Tapasztalt írnokok mellé adták őket tanoncnak, módszere a bemutatás és az utánzás volt.
  2. 2. “írnok iskolák” létrejötte, nem életkor szerint csoportosítják a tanítványokat, a tanítás módja az élet által diktált,
  3. 3. Sokan próbálnak írnoknak tanulni, különleges kiválasztottak, legjobbak legfölsőbb papi kasztba is bejuthattak, ami nagyobb hatalom, ismertséget jelet, drága volt.
A Középbirodalom idején (kb Kr. e. 2060-1785) szerveződtek az első írnoképzők.
Az irásbeliséghez itt már praktikus természettudományok is társultaka tananyagként: hiszen a gazdaság irányítása, a földmérés, a mocsarak lecsapolása, a Nílus áradásának kiszámítása matemetikai, geometriai, csillagászati, földrajzi ismereteket követelt. A tankönyvek már taralmaznak erkölcsi jellegű préldázatokat, a helyes viselkedésre vonatkozó tanácsokat. Ismerkedtek még a vallás alapjaival, és az elethű feladatok megoldásával (ügyirat szerkesztés, szerződések készítése).

Írásmódjuk:

  • hieroglif képírás (rendkívül nehezen tanulható, dísz írás, alk.: piramisok sírkamráiban.)
  • hieratikzs írás (gyorsírászszerű, alk..hétköznapi használatra(hivatalos iratok))
  • démotikus írás (még egyszerűbb írás, alk.: kimentek adókat összeírni).

Oktatás módszerei:

  • szigorú fegyelmi körülmények között oktattak, testi fenyítést is alkalmaztak
  • bemutatás és utánzás módszere
  • memórizálást alkalmazták - kánonban mondatták fel

Nevelés:
Az egyiptomiakat foglalkoztatta gyerekeik sebezhetősége, esendősége. Bőséges gyermekáldással rendelkeznek, csecsemőgyilkosságot tiltották, foglalkokztak a gyermekgyógyítással, az újszülötteket nem pólyázták be.
3 éves korukig szoptatták a gyerekeket, maguk az édesanyák foglalkoztak velük, csak az előkelő családok fogatak fel dajkát. A kicsik babával, labdával, fából készült állatfigurákkal játszottak, a nagyobbak körében pedig a különféle társasjátékok voltak közkedveltek.
A gyerekeket tekintették a jövő letéteményesének, oktatni nevelni kell őket. A nevelés legfontosabb célja a tradíciók, az örök érvényű normák, az istentől származó igazság megismertetése volt. a gyerekeket tökéletlen lénynek tekintik, egyiptomi freskókon ábrázolják. Minnél hamarabb a felnőttek életszabályai szerint kellett élniük, legnagyobb elismerést az váltotta ki, ha egy gyerek “felnőtt mdra” beszélt: szabatosan, választékosan.

Az irnok munkája nem mérhető a lealacsonyító testi munákhoz. Az írnokságig hosszú éveken át tartó mefeszített munka vezeti a tanulót. A tanuló gyerekeket a legszigorúbb fegyelem segítségével ösztönözték a munkára.
Az írnokképzőbe előkelőek és közrendűek gyermekei egyaránt járhatta, az alsóbb népréteg számára a felemelkedés lehetőségét kínálta.

Az elemi képzés és alapvető erkölcsi nevelés után, ami 4-5 évig tartott egy-egy nagy tudású mester mellett nyertek alapos szakképzést. A 20-as évei közepére válhatott alaposan képzett szakemberré.

Egyiptomban még lehet tanulni :

Papi képzés:
magasabb műveltséget nyújtó papi szemináriumok a nagyobb városok (memphisz, théba, héliupolisz) templomai mellett működtek.Az irnoki ismeretekre alapoztak. Ismerkedtek a rituális szabályokkal, teológiával, szent könyvekkel, emellett természettudományokkal is foglalkoztak (matemetika, geometria, asztrológia(csillagjóslás), és zeneelmélet.
A Kr. e. 1 évezeredben már megjelentek az orvosképző intézetek is , ahol a természettudományi ismeretek kibővült a kémia és anatómia tantárggyal..(irnoki képzésre épül ez is)

Az arisztokrácia gyermekeit együtt nevelték a fáraó gyermekeivel. A palotaiskolában több évig tartó “apródi” szolgálat közben részesültek a testet-lelket formáló udvari nevelésben.

A magasabb társadalmi állású családok lányait bevezették a művészetekbe (főleg az énekbe, a zenébe és a kifejező táncba). A közrendűek lányai  gyakorlatias műveltségre tettek szert a hétköznapi életben.
A rabszolgák nem tanulhattak.

India

Az Indus völgyében a Kr. e. 2. évezred közepe táján törtek be azok az indoeurópai törzsek, amely véget vetett az addig virágzó dravida kultúrának. a hódítók és meghódítottak különálló kassztokat képeztek.

Az uralkodó osztályt alkották:

  • brahmanok (papok, bölcsek, törvények) kasztja
  • ksatriják (katonák, nemesek). kasztja
A betelepült árja közrendűek képezték a vaisják (földbirtokosok, kereskedők) kasztját.
A leigázott őslakókból és elszegényedet hódítókból tevődöt össze a súdrák ( tisztátlan ipar űzői, szolgák, jobbágyok) többmilliós kasztja.
A brahman-hindu nevelés jellemzője, hogy az egyes kasztok számára különféle iskolák létesültek.

A brahmanok iskolája:

  • 9 éves korban keződött és 12 évesen át folyt.
  • középpontban a Védák (óind nyelven írt szent könyvek) tanulmányozása állt. ennek nyelvéből alakult ki a szanszkrit.
  • a Védák és kommentárjaik (szövegmagyarázataik) lejegyzés nélkül, szájhagyomány útján maradtak fenn a hindu családokban. A Védák himnuszokat, vallási szertartások leírását tartalmazta.
  • A tanítás során elemezték, etimologizálták.
  • A Védák erkölcsi tanításait gyakran mesés formában adátk elő a tanítók
  • Ezekből a szövegekből származtatták később a jogi ismerereket, a brahmanok vezető szerepéhez szükséges gyakorlati ismereteket.
  • magasabb évfolyamokban filozógiával, csillagászattal. és zenével foglalkoztattak a brahmanok.

A ksatriják (katonai előkelők) iskolák:

  • 12 éves korukban kerültek iskolába, és 6 éven át folyt tanításuk.
  • képzés középpontjában szintén a Védák álltak, de ezek szövegét már a leendő katonák szempontjai szerint elemezték.
  • tanultak még hadászatot, filozófiát, jogot, gazdaságtant, kormányzáshoz szükséges ismereteket.

A vaisják (földművesek, kereskedők, iparosok) iskolája:

  • 13 éves koruktól 2-3 éven át részesültek iskolaszerű képzésben.
  • mesterség alapjait már apjuktól megtanulták, az iskolás képzés során írni. olvasni tanultak, levelek fogalmazásával és kereskedelmi számtannal foglalkoztak.
Buddha (560-480) fellépett a b-h. oktatás merev kasztrendszere ellen.
Minden kasztba tartozó számára egységes oktatást szerveztek, középpontjai a kolostorok lettek.
Papok és világiak egyaránt járhattak ide, 8-20 éves korukig.
Nyelvtannal, művészetekkel, orvosi tudományokkal, logikával és filozófiával foglalkoztak.
Nevelés:
gyerekeket úgy kezeli, mint fejleszthető lényt, aki az önnevelés, a szent iratok önállü értelmezése révén képes lehetaz új tudásnak a meglévő ismereket rendszerébe való beleillesztésére. Ez az ismeretszerzés nem pusztán az értelem segítségével zajlik, fontos eleme a beleélés. Az infódiai nevelés-onnevelés törekszik a bennünk rejlő mikrokozmosznak és a külvilág makrokozmoszának megismerésére úgy, hogy rádöbbenti a tanulót: ez a két világ szerves egységet alkot. A megismert világok harmóniájának megteremtése - ez a nevelés legfontosabb célja.