Bevezetés + ismétlés kommunikációelméletből
Társadalmi kommunikáció (TÁKO):
Bonyolult, interdiszciplináris kapcsolatok
Kommunikációelmélet, szociológia, közgazdaságtan, pszichológia, politológia, marketing, etika stb. olyan területek/tényezők, amelyek szerepet játszanak a TÁKO-ban.
TUDÁS = információ + gyakorlat
A tanulás lehetőségei:
- utánzásos: csak VALÓS helyzetekben (állatok is)
- elvont tanulás (asszociáció, kondicionálás, szimbolikus tanulás stb.) KOMMUNIKÁCIÓ ÚTJÁN
A tanulás egyéni és társadalmi folyamata, a tudás elérése:
- Ismeret
- Jártasság
(1x már megtörtént v. gyakori alkalmazás során) - Készség
(a tudást készség szintre fejleszti az ember – sokszor ismétlés) - Szokás
(bevésődött minták – pl.ajtót ösztönösen bezárjuk, később gondolkodunk, hogy bezártuk-e)
Az információ:
az idő síkjában megragadható jelentéssel bíró változás – mindaz, ami a megszokott eseményektől eltér.
A kommunikáció:legáltalánosabb (rövid, lényegi) fogalma:
INFORMÁCÍÓ ÁRAMLÁS - TOVÁBBÍTÁS, atomtól az emberen át, a Galaxisig
Emberi (személyközi, társadalmi) kommunikáció:
Két ember kapcsolatától a tömeges kommunikáción át a közösségi jelenségek teljes hierarchiáját magába foglalja.
Az emberi (személyközi, társadalmi) kommunikáció fogalma:
Olyan tevékenység (folyamat), amely egy kibocsátó (információforrás) és egy befogadó (címzett) között gondolatok közösségét vagy egyezését hozza létre. (Wilbur Schramm)
A kommunikáció jelentése bővebb az információnál, mert:
- a szándékoltságot
- az indítékok szükségességét, is tartalmazza.
- egységes jelrendszert (nyelvhasználatot)
- kontextusokat
1. Társadalmi kommunikáció (TÁKO) fogalma:
Már ismert – KIÍRNI AZ ELőBBIEKBőL!!!
Ha nincs kommunikációs zavar → logika 1. törvénye („gondolataink =”)
Pl. a tanteremben meleg van: számomra, és a többiek 75-80%-ának is→ TÉNYLEG meleg van!
Szó szerinti értelmezés:
- gondolati közösség
- segít az eddigi tudás:
- nyilvános
- kölcsönös
- bármikor felidézhető
/E három kritérium kell a gondolati egyezéshez!/
A személyközi (és minden másféle) emberi kommunikáció
Komponensei:
- Minden, amit cselekszünk (interakció) kommunikáció is
- Az ember társadalmisága biológiai tény. A biológia és a társadalmi lét között a közvetítő a kommunikáció.
„Fajtársi közösség”:
= utánzásos tanulás → csak valós helyzetben
= elvont tanulás (asszociáció, kondicionálás, szimbolikus tanulás) kommunikáció útján - Társadalmilag korlátos (információ-hozzáférés: technológiai feltétel, státusz, kódhasználat stb. függvénye) /pl. hiába akarok XY-nak e-mailezni, ha neki nincs is számítógépe/
- A kommunikációs teljesítmény nemcsak igényli a közösséget (FORRÁS), hanem létrehozza, alakítja is → tehát a kommunikáció TÁRSADALMI SZERVEZő is.
2. A társadalmi kommunikáció (TÁKO) főbb színterei (ahol a kommunikáció folyik):
- személyközi
- szervezeti
- kisebb-nagyobb csoportokban, szervezetekben, illetve – között;
- tömegkommunikáció /szervezeti komm. ≠ tömegkommunikáció/
- kultúraközi
- azonos társadalomban, különféle kultúrák (generációk foglalkozási
csoportok, etnikumok stb.) - különféle társadalomban azonos kultúrák (K-NY, É-D, Ázsia, USA,EU, Afrika stb.)
- azonos társadalomban, különféle kultúrák (generációk foglalkozási
