I. A politika fogalma és összetevői
Politika:
A társadalmi viszonyok és az emberi magatartás sajátos tartama (kb. 5-6000 éves)
Definiálhatatlan („művészet”)
Sok fajta definíció → 3 típus:
- guvernamentális politika: középpontban az állam, a vezetés és a hierarchia
- normatív politika: a politika lényege bizonyos célok, értékek, érdekek (szabadság, demokrácia, béke, rend stb.) megvalósítása
- konfliktus orientáció: társadalmi osztályok, rétegek harca
Lényeg:
- a hatalom és
- az uralom („intézményesített hatalom”)
1. A politika fogalma →a társadalmi hatalom, érdekek és akaratok korlátok közé szorított felhasználása
Összetevői:
- hatalom
- érdek
- akarat
- A hatalom: a társas befolyásolás legerőteljesebb formája, önmagunk és más emberek, illetve az események és helyzetek irányításának képessége.
Jellemzői:- az emberi kapcsolatokban megnyilvánuló valóság
- mindig kétpólusú, de egyenlőtlenül oszlik meg
- természete semleges (se nem jó, se nem rossz; csupán a célok elérésének eszköze, attól függ, hogy jóra/rosszra használják)
- érzékelése mindig szubjektív mindenki birtokolja, illetve rendelkezhet vele
- Érdek: vkinek vagy vminek a javát, hasznát szolgáló, szükséges, illetve fontos dolog. (politika = az érdekegyeztetés művészete)
- Akarat: az ember azon képessége, amelyet egy kitűzött cél elérésére irányuló tudatos törekvés jellemez.
2. A politika alapvető típusai
- Intézmény-politika (Polity)
- államforma
- kormányzati rendszer (demokratikus-diktatórikus)
- hatalommegoszlás (törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom)
- (napi) Pártpolitika (Politics): a napi érdekharcokat kifejező konfliktusok kezelése
- pártrendszerek
- választások, választási rendszerek
- érdekszervezetek
- civil társadalom, egyesületek
- Közpolitika (Policy; public policy): magas szakmai igénnyel kidolgozott és az egész társadalom érdekeit szolgáló intézkedések összessége
- a megtermelt társadalmi javak elosztása
- programok (anyagi juttatások, szolgáltatások, infrastruktúra-fejlesztés, munkavédelmi jogszabályok stb.)
II. A politikai pártok kommunikációja
Párt:
(<pars> latin = rész, darab): a megosztottság, az ellentét, a konfliktus kifejezője az egységes politikai közösségen belül
„Pars pro toto” elve (a rész az egészet képviseli) – mihelyt létezik egy párt, rögtön kettő van belőlük
A pártok:
az érdekegyeztetés szervezetei, azaz a különböző társadalmi érdekek egyetlen programban egyesítik és azt tagjaiknak, választóiknak felkínálják.
Lényege: az állandó konkurencia, küzdelem
A pártok (funkciói) kommunikációs céljai:
- támogatók toborzása
- meggyőzés, az állampolgárok egyetértésének elnyerése
- a népakarat közvetítése (közvetlen és közvetett demokrácia)
- a párttagok, szimpatizánsok vagy választók mozgósítása
- politikai vezetők kiválogatása; felkészítése a gyakorlat során
A pártok nyilvánosság-politikájának legfontosabb célcsoportjai:
- az állampolgárok
- a tagság
- a választók
- nemzetközi nyilvánosság
- sajtó
- a többi párt
1. Kommunikáció az állampolgárokkal
Lényege: ne csak a választások alkalmával találkozzanak!
- véleménykérés (aláírás-gyűjtés), határozatok előkészítése, döntések megmásítása érdekében
- szakmai fórumok
- szabadidős rendezvények (viták, fesztiválok, tanulmányi segítség stb.)
- nagygyűlések (célja: megmutatja, hogy milyen sokan vagyunk)
2. Kommunikáció a tagsággal
Lényege: aktivitás, mozgósítás
Formák: hasonló, mint az állampolgári kommunikációnál +
- taggyűlések
- belső, informatív tájékoztatók
- jelöltek kutatása, felkészítése
III. A választási kampány kommunikációja
Lényeg:
20-60-20-as szabály tapasztalat:
- 20% abszolút támogató
- 20% abszolút averzív
- 60% bizonytalan, csapódik
Tehát a választók:
- kb. 20%-a feltétlenül elkötelezett erősíteni
- kb. 20%-a feltétlenül averzív nem célközönség
- kb. 60%-a bizonytalan
- változó szavazó, aktuális érdek meggyőzni
- kisebbik rosszat választó meggyőzni
- notórius nem választó érdeklődést felkelteni
CSOPORT-CÉLÚ STRATÉGIA megvalósítása:
- értékalapú programok és szimbólumok
- választói és pártérdek összevetése
- megszemélyesítési összetevők (kompetens arcok)
- demonstrációs erő felmutatása („mi, együtt”) /milyen sokan vagyunk – megmutassuk és meghallgassuk a kompetens arcokat/
2. Lehetséges célok
- Tájékoztatás, meggyőzés, mozgósítás
- párt értékrendjének pozicionálás
- a potenciális szavazók érdekeinek tisztázás
- hitelesség megőrzés
- gyanakvás leküzdés
- minél magasabb szavazati arány elérése érdekében
3. Lehetséges formák
- főként a marketing-kommunikációs elemek (reklám, PR, szponzoráció, kitelepülés stb.)
- programvita
- érdekek rangsorolása
- választási utazások
Road-show („utaztatott” bemutató)
Eredete: vásári kikiáltók, popzene, termék, szolgáltatás bemutató, politikai, választási túra
Lényege:
- azonos tartalom
- vizuális megjelenítés
- koreográfia
Célközönség: „átlag”-polgár, helyi pontosításokkal
Elemei:
- közönség előzetes és azonnali invitálása
- a terek kiszélesítése (hanghatások, kivetítések)
- változatos látványelemek:
- zászlók, pártlogók, emblémák
- látványszerűen írott vagy kivetített jelszavak, jelmondatok
- színpadi és emelvénydíszítés
- megkomponált és egyformán betartott koreográfia
- a megírt szöveg helyi aktualitása
- hang-fény-mozgás hatások együttes alkalmazása
- zenei és szórakoztató betétek
- az exkluzivitás élményének imitációja
