A katalogizálás jelentősége és szerepe a könyvtárban:
- Katalógus:
- Görög eredetű szó
- Tárgyaknak bizinyos rendszer szerint összeállított, azok kezelését, megtalálását elősegítő jegyzéke.
- A könyvtári állomány feltárásának legfontosabb eszköze
- Az állományról többféle katalógus készül:
- Leíró katalógus ( a dokumentum formai jellemzői)
- Tárgyi katalógus (dokumentumok tárgya, témája)
- Földrajzi katalógus (dokumentumokban bemutatott földrajzi hely)
- Leíró katalógus ( a dokumentum formai jellemzői)
- Katalogizálás: az a folyamat, amelyben rögzítjük a dokumentum bibliográfiai adatait, és az elemek kiemelésével betűrendes nyilvántartást szerkesztünk.
A dokumentumról bibliográfiai leírást készítünk, melyek lehetővé teszik:
- A dokumentum azonosítását (a bibliográfiai leírás biztosítja)
- Rendezését (besorolási adatok, szakjelzetek, tárgyszavak biztosítják)
- Megtalálását (raktári jelzetek biztosítják)
A katalogizálás vázlatos története:
- Ókor:
- Az első „katalógus”Assurbanipal ninivei könyvtárából maradt fenn. :
Kr.e. 7. századból való, a táblák kezdőszavát tartalmazta. - Egyiptom: az edfu-i templom falán 37 művet tartalmazó lajstrom maradt fenn.
- Görög könyvtárak: katalógusaiból anyaguk miatt (papirusz, pergamen) nem sok maradt fenn.
Az alexandriai könyvtárnak Kallimachos által készített katalógusát restaurálták, és feltüntették a szerzőt és a mű címét. - Középkor:
- Bizonyos visszalépés volt észrevehető. Ennek oka, hogy a kevés írástudó által kb. száz kötetes gyűjteményekben katalógus nélkül is el lehetett igazodni.
- A mai értelemben vett katalógus első típusa a topografikus , helyrajzi katalógus à később a szakkatalógus őse alakult ki belőle.
- A humanizmus a könyvtárak fejlődésében is éreztette hatását: egyetemi és főúri könyvgyűjtemények jöttek létre, ezekhez szakrendi katalógust is készítettek.
A betűrendes katalógus őse a betűrendes jegyzék. - Könyvnyomtatás:
- Lökést adott a katalogizálásnak
- Több lett a könyv
- Megváltozott az alakja a könyveknek
- Intenzívebb könyvtárhasználat
- Megjelentek:
- Bibliográfiák
- Nyomtatott katalógusok (bevezetőben a feltárás szempontjait közölték) (Conrad Gesner: Bibliotheca Universalis, 1545, módszertani kérdésekkel is foglalkozott)
- Lökést adott a katalogizálásnak
- A 17. században kialakultak a leíró katalogizálás elvei:
- A. Maunsell: 1595, szakrendben szerkesztett bibliográfiájában a szerzőket családnév szerint rendezte, és feltüntette a fordítót és a nyomdászt.
- Thomas Bodley: 1605, első Bodleiana nyomtatott katalógus, mely szakrendi katalógus és tartalmazza a szerzők és kommentátorok betűrendes mutatóját.
- 1620, második katalógusa betűrendes elvű családnevű
besorolás szerint.
- 1620, második katalógusa betűrendes elvű családnevű
- Gottfried Wilhelm Leibniz szerint a könyvtáros alapvető feladata az állomány feltárása betűrendes katalógusban, megjelenési év szerinti kronologikus katalógusban, szisztematikus- és tárgykatalógusban.
- 18. században sok nagykönyvtár nyomtatott katalógusokat, a könyvtárak egyedi szabályaik szerint dolgoztak.
- Albrecht Christoph Kayser: 1790, a kor legjobb katalogizáláselméleti munkája, betűrendes katalógusa alapkatalógus, foglalkozik a besorolás kérdéseivel is.
- 1791. Nemzeti Katalogizálási Szabályzat (Franciaország)
- 19. század: nagyipari könyvnyomtatás à nagy jelentőségű gyakorlati katalogizálási rendszerek, nemzeti szabályzatok létrejötte.
- Martin Schrettinger szabályzata: 1808. müncheni királyi könyvtárnak.
- Antonio Panizzi: az első rendszeres, átfogó, modern értelemben vett katalogizálási szabályzat. 1839-ben fogadták el, 91 pontból állt, a katalogizálásnak minden problémáját felvetette.
- Charles C. Jewett (1852) és Charles Ami Cutter (1876) szabályai a későbbi amerikai nemzeti szabályzat elődeinek tekinthetők.
- Leopold Delise. (1870 es évek)Franciaország, Bibliotheque National könyvállományáról nyomtatott katalógus kiadása
- Giuseppe Fumagalli 1877.
- Két katalogizálási szabályzat, mely az egész világon érzetette hatását
- ALA - Amerikai Könyvtáros Egyesület szabályzata 1908.: előnyben részesíti az egyéni szerzőt, a szerző nélküli művek esetében mechanikus elv szerint választ rendszót, bizonyos esetekben szerzőnek tekint jogi személyeket, testületeket..
- Porosz instrukció: berlini szabályzat: a szerző nevét tekinti rendszónak, egyéni szerző nélküli műveknél grammatikai elv alapján választ rendszót, a testületi szerző fogalmát nem ismeri el. Viszonylag elszigetelt maradt
A második vhb. után új kiadványtípusok keletkeztek, ennek mennyiségének növekedésének következtében szükséges lett a szabályzatok revíziója.
Nemzetközi egységesítési törekvések:
A tudományok és a technika rohamos fejlődése, ennek útja a katalogizálás nemzetközi egységesítése lehet. Felmerült a katalogizálás nemzetközi egységesítése, de elvetették.
1929-ben a könyvtári és bibliográfiai világkongresszuson újra felmerült az egységesítés gondolata. Ez A javaslat három kérdéskörre terjedt ki:
- A katalóguscédula formájára
- A transzliterálásra (eltérő írásrendszerű betűk átírása)
- A címleírásra (dokumentumleírás)
A javaslatok közül csak az elsőt fogadták el, meghatározták a katalóguscédula egységes nemzetközi formátumát, amelyet ma is használunk.
A második vhb. után a nemzetközi egységesítés szükségessége újból előtérbe került.
Támogatója és irányítója az IFLA (Könyvtáros Egyesületek és Intézetek Nemzetközi Szövetsége)
1961-ben Párizsban nemzetközi katalogizálási konferencia, központi kérdése a rendszóra és a címfejre vonatkozó egységes szabályok rendszere volt.
”Párizsi ajánlások” vagy „Párizsi tervezet” nevű szabályzat rögzítette a katalogizálás alapelveit, meghatározta a betűrendes katalógus funkcióit.
ISBD- program:
- Új típusú nemzetközi szabályzat
- 1967-ben az UNESCO és az IFLA Michael Gormant kérte fel a program elkészítésére.
- Gorman nemzeti bibliográfiákat elemzett, jelentése lett az ISBD alapja. (International Standard Bibliographic Description = Nemzetközi szabványos bibliográfiai leírás)
- Könyvek bibliográfiai leírásának tervezete, 1969, majd 1974-ben megjelent az ISBD/M – könyvek nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása.
- 1971-ben egyéb dokumentumtípusok leírásának szabályozása is elkezdődött.
- 1977, ISBD/S – időszaki kiadványokra, sorozatokra vonatkozik
- 1977, ISBD/NBM – nem-könyv anyagok, audiovizuális dokumentumok csoportja, művészi reprodukciók, Braille-írású dokumentumok, multimédiák, géppel olvasható adattárak.
- ISBD/CM – kartográfiai anyagok, Földet, más égitestet ábrázoló térképek, tervrajzok, felvételek.
- ISBD/PM – nyomtatott kotta, mai nyomtatott zenei kiadványok
- ISBD/A – régi könyvek, antiqua
- ISBD/CP – kiadványok analitikus, elemző leírása
ISBD-k:
- Alapfunkciójuk a dokumentumok azonosíthatóságának és számbavételének biztosítása
- A visszakereshetőség érdekében kiegészülnek besorolási adatokkal
- Alkalmazásuk lehetővé teszi a leírások nemzetközi cseréjét
- A leírás formálisan értelmezhető
- Használata megkönnyíti a számítógépes feldolgozás bevezetését
- Meghatározzák a bibliográfiai leírás adatelemeinek körét
- Az adatelemeket adatcsoportokba rendezik, megszabják a csoportok sorrendjét
- Szabályozzák a forrásokat, amelyekből a dokumentum adatai megállapíthatók
- Szabályozzák az adatok közlésmódját (dokumentumhoz való hűség)
- Meghatározzák az egyezményes jeleket
Elterjedése:
Az ISBD-k megjelenése lökést adott a nemzeti katalogizálási szabályzatok revíziójának.
Sok országban vették alapnak.
ISBD előírások alapján dolgozták át az angol-amerikai katalogizálási szabályzatot (AACR), és a német területen használt RAK-ot.
1970-es években az IFLA elindította az UBC programot, az Egyetemes Bibliográfiai Számbavételt. Ennek célja, egy adott országban megjelent dokumentumok nemzeti bibliográfiai feldolgozása, számbavétele és az adatok kölcsönös cseréje.
- Magyar Nemzeti Bibliográfia:
- Központja az OSZK
- Feldolgozzák a könyveket és füzetes kiadványokat
- Új indulású időszaki kiadványokat, sorozatokat, térképeket
- A zeneműveket, zenei hanglemezeket a negyedévente kiadott zeneművek bibliográfiája dolgozza fel
- Magyar időszaki kiadványok számbavétele: évente kiadott jergyzékben
- Hungaricumok számbavétele
Az UBC-program megvalósulásának feltételei:
- Kötelespéldány szolgáltatás
- Kiadványok nemzetközi azonosító számozása
ISBN – könyvek nemzetközi azonosító száma
ISSN – időszaki kiadványok nemzetközi azonosító száma - Előzetes katalogizálás bevezetése
CIP-program
- A könyvek a bibliográfiai leírással együtt jelenjenek meg
- Segíti a katalogizálást
- Pontos, gyors bibliográfiai leírás
- Gyorsítja a könyvtárak gyarapító és feldolgozó munkáját
- Országos központi katalógusok szerkesztése
- Feladata a lelőhely- tájékoztatás és a könyvtári kölcsönzés támogatása
- OSZK-ban két központi katalógus:
- Könyvek Központi Katalógusa (1924 óta) betűrendes nyilvántartás a magyarországi könyvtárak külföldi könyveiről és az 1952 előtt megjelent magyar kiadványokról
- Külföldi Folyóiratok Központi Katalógusa: az országba beérkezett külföldi időszaki kiadványok nyilvántartása, két évente lelőhely jegyzéket ad közre.
- Nyomtatott katalóguscédulák központi szolgáltatása: általában a nemzeti dokumentumtermést feldolgozó központok közreműködésével valósul meg
- UAP-program: Kiadványok egyetemes hozzáférhetősége
A hazai szabványosítás útja:
- MNOSZ 3424-52 Könyvtári címleírási szabályok
Kiterjedt az újkori nyomtatványokra (könyvek, időszaki kiadványok, zeneművek, térképek, aprónyomtatványok…)
Szabályozta a rendszó megválasztását és formáját
Előírta az utólapok használatát - MSZ 3424-60 revíziója a ’60-as években elkezdődött.
- MSZ 3424/1-78 (1980) 1982. január 1-jétől van hatályban.
Kidolgozták a kiadványok bibliográfiai, könyvtári és sokumentációs célú feldolgozását.
A dokumentumleírás magyar szabványai:
- Azok a szabványok, amelyek a bibliográfiai leírás szabályait tükrözik.
Jelük MSZ 3424 - A bibliográfiai leírás besorolási adatainak közlésmódja
Jelük: MSZ 3440 - A besorolási adatok megválasztásának közlésmódja
Jelük: MSZ 3423 - csoport:
- Átírási szabványok: nem latin írásrendszerben közölt adatok átírását szabályozzák
Magyar szabvány a cirill-latin transzliterációra MSZ KGST 1362-78 - Rövidítések szabályai MSZ 3432-85
- Kiadványok azonosító számozása
ISBN MSZ 3563-80 (könyvek)
ISSN MSZ 3567-75 (időszaki kiadványok)
ISSN, ISBN MSZ 3574-80 (térképek) - Kódszabványok
MSZ 3400-77 Nyelvek kódjai
MSZ 3410 Országok kódjai
- Átírási szabványok: nem latin írásrendszerben közölt adatok átírását szabályozzák
- A bibliográfiák és a leíró katalógusok szerkesztése
MSZ 3493-82 bibliográfiai tételek besorolási szabályai
MSZ 3401-81 bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai