Gyűjtemények bibliográfiai leírása:

Gyűjtemény:

Írók gyűjteményes kiadásai
Emlékkönyvek
Válogatások

Szerzői gyűjtemény: egy szerző műveit tartalmazza.

Közös főcím nélküli: a címoldalon a gyűjteményben szereplő összes mű címét felsorolja. A műcímeket együttesen tekintjük főcímnek és a leírás 1. adatcsoportjában írjuk le.
A címeket pontosvesszővel választjuk el egymástól.
Egyszerűsített leírásban elég az első három mű címét leírni és a többit elhagyással jelölve el lehet hagyni.
Ha minden műre vonatkozó közös alcím van, akkor ezt az összes mű felsorolása után írjuk le.
Ha az egyes műveknek külön alcíme van, akkor a hozzá tartozó főcím után írjuk le.
Közös főcímmel rendelkező: címoldalon közös főcím van és tartalmazza a gyűjteményben lévő művek címét.
- A közös főcímet főcímként, a művek címét alcímként írom le
- A közös főcímet az 1. adatcsoportba főcímként, a művek címét megjegyzésbe, mindet pontosvesszővel elválasztva írom le

Vegyes gyűjtemények: több szerző műveit tartalmazzák

Közös főcím nélküli: a címoldalon nincs közös főcím, hanem minden mű címe és szerzősége fel van sorolva. Ilyenkor az 1. adatcsoportja a következő:
Első mű főcíme / első mű szerzősége . Második mű főcíme / második mű szerzősége . stb.
Az összetartozó adatokat együtt írjuk le (mű főcíme, alcíme, szerzője)
Ha a gyűjteménynek az összes műre vonatkozó közös alcíme, vagy szerzőségi adata is van, ezeket a művek és a hozzájuk tartozó szerzőségi adatok felsorolása után kell leírni.
Közös főcímmel rendelkező: ha a különböző szerzők műveit tartalmazó gyűjteménynek közös főcímük is van, és a gyűjteményben szereplő művek címe is a címoldalon van, ilyenkor főcímként a közös főcímet kell leírni (közös szerzőségi adatokkal), a művek címét a hozzájuk tartozó szerzőségi adatokkal együtt a megjegyzésben soroljuk fel.

Gyűjtőkötetek (kolligátumok) bibliográfiai leírása:

Gyűjtőkötet: az önállóan kiadott művek utólagos összekötésével jön létre. A gyűjtőkötetben szereplő minden könyvről külön-külön kell bibliográfiai leírást készíteni, és a megjegyzésben kell utalni a kolligálás tényére. Arab számmal kell jelölni, hogy a mű hányadik a gyűjtőkötetben. Pl. . – Koll. 3.

Többkötetes könyvek bibliográfiai leírása:

A könyveket két vagy több kötetben jelennek meg. Tartalmazhat

Egyetlen terjedelmes művet több részletben
Különböző típusú gyűjtemények több, különálló kötetben

Mindig van közös főcímük, esetleg egyéb adataik
Az egyes kötetek maguk is rendelkeznek saját megjelöléssel, címmel és saját adatokkal
Kötetadatok, a részek saját adatai
A kötetadatokat és a közös adatokat a leírásban jól el kell különíteni
Az adatok főforrása a címoldal, ez lehet többes címoldal
Leírása lehet:

Egylépcsős leírás: ugyanazok az adatcsoportok tartalmazzák a többkötetes könyv egészére jellemző közös adatokat és az egyes kötetekre jellemző kötetadatokat.
- Összefoglaló szintű: a könyv közös adataival azonos adatcsoportban kell leírni a kötetjelzést, kötetcímet, sorozati számot. A többi adatelemben a közös adatokat adjuk meg, a könyv saját kiadásjelzését, megjelenési adatait megjegyzésben adhatjuk meg.
- Monografikus szintű: az egy kötetre vonatkozó adatok.
Többlépcsős leírás: a közös adatokat és a kötetadatokat külön adatcsoportba rendezi.
Először a közös adatokból összeállított adatcsoportot írjuk le, és ezután az egyes kötetek adataiból összeállított adatcsoportokat írjuk le kötetenkénti csoportosításban.
- Összefoglaló szintű: a könyv egészére vagy köteteire vonatkozó leírás. Leírom a közös adatokat, majd a kötetenkénti adatokat.
- Monografikus szintű: egy kötetre vonatkozik, annyiszor írom le, ahány kötet van, és mindig az adott kötet adataival.

A leírás egyezményes jelei:

Megegyeznek az egykötetes könyvek leírásának kötelező jeleivel, de vannak új jelek is:

Kötetjelzés, kötetcím előtt egylépcsősben . (pont)
többlépcsősben új bekezdés
Ha a kötetjelzés után a kötetcímet is leírjuk, akkor vessző áll a kötetcím előtt
A kötetek száma után az oldalszámot kerek zárójelbe kell tenni
Az összevont formában leírt adatokat kötőjellel kell összekapcsolni
Nyitott adatok után kötőjel és szóköz következik

A leírás általános szabálya:

A könyv egészére vonatkozó adatok nem ismételhetők meg a kötetadatok között
Az adatok akkor írhatók le kötetadatonként, ha csak az adott kötetre vonatkoznak és eltérnek a közös adatoktól

Alkötetekből álló többkötetes könyv leírása:

Egy többkötetes könyv egyes kötetei további alkötetekből állnak.

Többlépcsős leírása:

A leírás kötetenként több lépcsőre tagolódik
1.rész: a könyv egészére vonatkozó közös adatok
2.rész: a kötet közös adatai
3.rész: az adott kötetek alköteteinek adatai

Egylépcsős leírása:
A leírás 1. adatcsoportja: a könyv egészére vonatkozó közös cím- és szerzőségi adatok után kötetenként csoportosítva a kötet közös cím- és szerzőségi adatai, majd az alkötetek saját cím- és szerzőségi adatai következnek.

Könyvek analitikus bibliográfiai leírása:

Analitikus leírás egy könyv fizikailag el nem különülő részéről készül.

Adatcsoportjai: (8)

1.adatcsoport: a könyv leírandó részére vonatkozó cím- és szerőségi közlés

a könyv adott részének főcíme
= a könyv adott részének párhuzamos címe
: a könyv adott részének alcíme, egyéb címadata
/ a könyv adott részére vonatkozó szerzőségi közlés

2. adatcsoport: a könyvre vonatkozó cím és szerzőségi közlés

. – In: a könyv főcíme
= a könyv párhuzamos címe
: a könyv alcíme, egyéb címadata
/ a könyvre vonatkozó szerzőségi közlés

3.adatcsoport: kiadás
- . – a könyv kiadásának jelzése
- / adott kiadásra vonatkozó szerzőségi közlés
4.adatcsoport: megjelenés
- . – a könyv megjelenési helye
- : a könyv kiadójának neve
- , a könyv kiadási éve
5.adatcsoport: terjedelem
- . – a könyv leírandó részének oldalszáma
- : a könyv leírandó részének illusztrációja
- + a könyv leírandó részének melléklete
6.adatcsoport: sorozat (a teljes leírásban sem kötelező)
7.adatcsoport: megjegyzések
- . – megjegyzés a könyv leírandó részéről
- . – megjegyzés a könyvről
8.adatcsoport: terjesztési adatok
- . – a könyv ISBN száma

Ha többkötetes könyv egy kötetének részéről készítünk analitikus leírást, akkor a 2. adatcsoport az adott kötet kötetjelzése vagy kötetcímével bővül.
A 3-4., 6. és 8. adatcsoportba az adott kötetnek megfelelő adatait írjuk le.

Adatok főforrása:

A könyv egésze főforrásnak minősül. Minden adat, amely a könyv egészéről származik, szögletes zárójel nélkül írható le.
[ ] akkor kell, ha az adat nem szerepel a könyvben.

Kiegészítő szabályok:

A névelemek sorrendje felcserélhető
A csonka neveket a leírásban ki lehet egészíteni
Sajtóhiba esetén leírható a helyes adat
Ha a leírandó résznek saját oldalszámozása van, akkor a leírásban a könyv folyamatos oldalszámozását kell megadni.

03. Gyűjteményes és többkötetes könyvek bibliográfiai leírása