Gyűjtemények bibliográfiai leírása:
- Gyűjtemény:
- Írók gyűjteményes kiadásai
- Emlékkönyvek
- Válogatások
- Szerzői gyűjtemény: egy szerző műveit tartalmazza.
- Közös főcím nélküli: a címoldalon a gyűjteményben szereplő összes mű címét felsorolja. A műcímeket együttesen tekintjük főcímnek és a leírás 1. adatcsoportjában írjuk le.
A címeket pontosvesszővel választjuk el egymástól.
Egyszerűsített leírásban elég az első három mű címét leírni és a többit elhagyással jelölve el lehet hagyni.
Ha minden műre vonatkozó közös alcím van, akkor ezt az összes mű felsorolása után írjuk le.
Ha az egyes műveknek külön alcíme van, akkor a hozzá tartozó főcím után írjuk le. - Közös főcímmel rendelkező: címoldalon közös főcím van és tartalmazza a gyűjteményben lévő művek címét.
- A közös főcímet főcímként, a művek címét alcímként írom le
- A közös főcímet az 1. adatcsoportba főcímként, a művek címét megjegyzésbe, mindet pontosvesszővel elválasztva írom le
- Vegyes gyűjtemények: több szerző műveit tartalmazzák
- Közös főcím nélküli: a címoldalon nincs közös főcím, hanem minden mű címe és szerzősége fel van sorolva. Ilyenkor az 1. adatcsoportja a következő:
Első mű főcíme / első mű szerzősége . Második mű főcíme / második mű szerzősége . stb.
Az összetartozó adatokat együtt írjuk le (mű főcíme, alcíme, szerzője)
Ha a gyűjteménynek az összes műre vonatkozó közös alcíme, vagy szerzőségi adata is van, ezeket a művek és a hozzájuk tartozó szerzőségi adatok felsorolása után kell leírni. - Közös főcímmel rendelkező: ha a különböző szerzők műveit tartalmazó gyűjteménynek közös főcímük is van, és a gyűjteményben szereplő művek címe is a címoldalon van, ilyenkor főcímként a közös főcímet kell leírni (közös szerzőségi adatokkal), a művek címét a hozzájuk tartozó szerzőségi adatokkal együtt a megjegyzésben soroljuk fel.
Gyűjtőkötetek (kolligátumok) bibliográfiai leírása:
Gyűjtőkötet: az önállóan kiadott művek utólagos összekötésével jön létre. A gyűjtőkötetben szereplő minden könyvről külön-külön kell bibliográfiai leírást készíteni, és a megjegyzésben kell utalni a kolligálás tényére. Arab számmal kell jelölni, hogy a mű hányadik a gyűjtőkötetben. Pl. . – Koll. 3.
Többkötetes könyvek bibliográfiai leírása:
- A könyveket két vagy több kötetben jelennek meg. Tartalmazhat
- Egyetlen terjedelmes művet több részletben
- Különböző típusú gyűjtemények több, különálló kötetben
- Mindig van közös főcímük, esetleg egyéb adataik
- Az egyes kötetek maguk is rendelkeznek saját megjelöléssel, címmel és saját adatokkal
- Kötetadatok, a részek saját adatai
- A kötetadatokat és a közös adatokat a leírásban jól el kell különíteni
- Az adatok főforrása a címoldal, ez lehet többes címoldal
- Leírása lehet:
- Egylépcsős leírás: ugyanazok az adatcsoportok tartalmazzák a többkötetes könyv egészére jellemző közös adatokat és az egyes kötetekre jellemző kötetadatokat.
- Összefoglaló szintű: a könyv közös adataival azonos adatcsoportban kell leírni a kötetjelzést, kötetcímet, sorozati számot. A többi adatelemben a közös adatokat adjuk meg, a könyv saját kiadásjelzését, megjelenési adatait megjegyzésben adhatjuk meg.
- Monografikus szintű: az egy kötetre vonatkozó adatok.
- Többlépcsős leírás: a közös adatokat és a kötetadatokat külön adatcsoportba rendezi.
Először a közös adatokból összeállított adatcsoportot írjuk le, és ezután az egyes kötetek adataiból összeállított adatcsoportokat írjuk le kötetenkénti csoportosításban.- Összefoglaló szintű: a könyv egészére vagy köteteire vonatkozó leírás. Leírom a közös adatokat, majd a kötetenkénti adatokat.
- Monografikus szintű: egy kötetre vonatkozik, annyiszor írom le, ahány kötet van, és mindig az adott kötet adataival.
A leírás egyezményes jelei:
Megegyeznek az egykötetes könyvek leírásának kötelező jeleivel, de vannak új jelek is:
- Kötetjelzés, kötetcím előtt egylépcsősben . (pont)
többlépcsősben új bekezdés - Ha a kötetjelzés után a kötetcímet is leírjuk, akkor vessző áll a kötetcím előtt
- A kötetek száma után az oldalszámot kerek zárójelbe kell tenni
- Az összevont formában leírt adatokat kötőjellel kell összekapcsolni
- Nyitott adatok után kötőjel és szóköz következik
A leírás általános szabálya:
A könyv egészére vonatkozó adatok nem ismételhetők meg a kötetadatok között
Az adatok akkor írhatók le kötetadatonként, ha csak az adott kötetre vonatkoznak és eltérnek a közös adatoktól
Alkötetekből álló többkötetes könyv leírása:
Egy többkötetes könyv egyes kötetei további alkötetekből állnak.
- Többlépcsős leírása:
- A leírás kötetenként több lépcsőre tagolódik
- 1.rész: a könyv egészére vonatkozó közös adatok
- 2.rész: a kötet közös adatai
- 3.rész: az adott kötetek alköteteinek adatai
- Egylépcsős leírása:
A leírás 1. adatcsoportja: a könyv egészére vonatkozó közös cím- és szerzőségi adatok után kötetenként csoportosítva a kötet közös cím- és szerzőségi adatai, majd az alkötetek saját cím- és szerzőségi adatai következnek.
Könyvek analitikus bibliográfiai leírása:
Analitikus leírás egy könyv fizikailag el nem különülő részéről készül.
Adatcsoportjai: (8)
- 1.adatcsoport: a könyv leírandó részére vonatkozó cím- és szerőségi közlés
- a könyv adott részének főcíme
- = a könyv adott részének párhuzamos címe
- : a könyv adott részének alcíme, egyéb címadata
- / a könyv adott részére vonatkozó szerzőségi közlés
- 2. adatcsoport: a könyvre vonatkozó cím és szerzőségi közlés
- . – In: a könyv főcíme
- = a könyv párhuzamos címe
- : a könyv alcíme, egyéb címadata
- / a könyvre vonatkozó szerzőségi közlés
- 3.adatcsoport: kiadás
- . – a könyv kiadásának jelzése
- / adott kiadásra vonatkozó szerzőségi közlés
- . – a könyv kiadásának jelzése
- 4.adatcsoport: megjelenés
- . – a könyv megjelenési helye
- : a könyv kiadójának neve
- , a könyv kiadási éve
- . – a könyv megjelenési helye
- 5.adatcsoport: terjedelem
- . – a könyv leírandó részének oldalszáma
- : a könyv leírandó részének illusztrációja
- + a könyv leírandó részének melléklete
- . – a könyv leírandó részének oldalszáma
- 6.adatcsoport: sorozat (a teljes leírásban sem kötelező)
- 7.adatcsoport: megjegyzések
- . – megjegyzés a könyv leírandó részéről
- . – megjegyzés a könyvről
- . – megjegyzés a könyv leírandó részéről
- 8.adatcsoport: terjesztési adatok
- . – a könyv ISBN száma
- . – a könyv ISBN száma
Ha többkötetes könyv egy kötetének részéről készítünk analitikus leírást, akkor a 2. adatcsoport az adott kötet kötetjelzése vagy kötetcímével bővül.
A 3-4., 6. és 8. adatcsoportba az adott kötetnek megfelelő adatait írjuk le.
Adatok főforrása:
A könyv egésze főforrásnak minősül. Minden adat, amely a könyv egészéről származik, szögletes zárójel nélkül írható le.
[ ] akkor kell, ha az adat nem szerepel a könyvben.
Kiegészítő szabályok:
- A névelemek sorrendje felcserélhető
- A csonka neveket a leírásban ki lehet egészíteni
- Sajtóhiba esetén leírható a helyes adat
- Ha a leírandó résznek saját oldalszámozása van, akkor a leírásban a könyv folyamatos oldalszámozását kell megadni.
