A besorolási adatok közlésmódját az MSZ 3440 jelű szabványok határozzák meg.
A bibliográfiai tétel rendező eleme a besorolási adat, mely meghatározott rangsorban tartalmaz besorolási elemeket, ennek részei
- Rendszó: a besorolási adatnak az a része, amelyik a rendezés szempontjából elsődleges.
- Egyéb elem: a név vagy cím szerves része
- Kiegészítő adat: tájékoztató közlés, mely azonos alakú rendszavakat különböztet
meg, vagy egyéb információt közöl a besorolási adatról.
Sorrendje lehet:
1.) Rendszó egyéb elem kiegészítő adat
MIKSZÁTH Kálmán (1847-1910)
2.) Rendszó kiegészítő adat egyéb elem
MTA (Bp.) Irodalomtörténeti Intézet
Egységesített besorolási adat: mindig egy kiválasztott formában tartalmazza a személyek, testületek és földrajzi területek nevét, művek címét. Segítségével a katalógus biztonsággal tájékoztat.
Személynév, mint besorolási adat:
A személyneveket mindig egységesíteni kell.
Egységesített név közlésének általános szabályai:
- Az egységesített név általában az a név, amelyen a személy a működését, tevékenységét kifejti.
Azokról a nevekről, amelyek eltérnek a kiválasztott egységesített névtől, azokról egységesítő névutalót kell készíteni. - Az egységesített nevet mindig teljes alakjában, alanyesetben kell leírni.
- Az egységesített név elemeit mindig ugyanabban a sorrendben kell leírni, a név rendszónak minősülő eleme az első helyen áll és valamilyen módon ki kell emelni.
- A névelemek sorrendjének megváltoztatását vesszővel kell jelölni.
- Az egységesített neveknél ( )-ben kiegészítő adatokat is közölhetünk.
Ha több kiegészítő adat van, akkor külön-külön ( )-be, vagy egy ( )-be pontos vesszővel elválasztva közöljük.
Európai nyelvek névhasználata:
- Modern névhasználat: a személynév általában családi név + egyéni névből áll. A modern személyneveknél a besorolási adat rendszava a családnév.
- Egyszerű családnevek: általában csak két elemből állnak. Pl.
- NAGY László
- HUGO, Victor
- NAGY László
- Egyszerű családnevek: általában csak két elemből állnak. Pl.
- Névelőzékes családnevek: előtagokkal, viszonyszavakkal, névelőkkel kapcsolt nevek. Ha nem egyértelmű, és a közhasználattól eltér a kiválasztott rendszó, akkor egységesítő utalót kell készíteni. (pl. De Gaulle, Charles à Gaulle, Charles de
- A névelőzék a rendszó része:
- Ha a névelőzék kötőjellel kapcsolódik a családnévhez, akkor együtt képezik a rendszavakat Pl.
- LA-ROSA TORO
- Augustin de
- Ha minősítő névelőzék kapcsolódik a családnévhez, akkor rendszónak minősül. (San Santo St. St’ Saint, Szent) Pl.
- SZENT – GYÖRGYI Albert
- A névelőzék külön szóként kapcsolódik a családnévhez. Ilyenkor a személy nemzeti, nyelvterületi hovatartozásának megfelelően kell megállapítani az egységesített nevet.
- A névelőzék 1. eleme a rendszónak:
- Angol
- Ír
- Belga
- Olasz
- Idegen nyelvű magyar és orosz nevek
- Angol
- Minden névelőzék utolsó eleme a rendszónak:
- Portugál
- Cseh
- Szlovák
- Portugál
- A névelőzék 1. eleme a rendszónak:
- Ha a névelőzék kötőjellel kapcsolódik a családnévhez, akkor együtt képezik a rendszavakat Pl.
- A névelőzék nem a rendszó része:
- Francia nyelvterületen: minden névelőzék a rendszó első eleme, kivéve de és d’
- Német nyelvterületen: a névelővel összevont elöljárószó (am, im, vom, zum, zur) a rendszó első eleme, minden egyéb névelőzék (von, von der) az utolsó helyen áll.
- Spanyol nyelvterületen: minden névelőzék az utolsó helyen áll, kivéve: el la los las
- Holland nyelvterületen: minden névelőzéket hátra kell venni, kivéve ver.
- A névelőzék a rendszó része:
- Összetett családnevek: elemei együtt alkotják a besorolási adat rendszavát.
- Pl. MOHOLY-NAGY László
- Nemesi nevek és címek: a nemesi előnév és cím általában nem minősül rendszónak.
Azonos nemesi név esetén a nemesi nevet egyéb névelemként írjuk le- Pl. Báthory István, ecsedi
- Báthory István, somlyói
- Pl. Báthory István, ecsedi
- Asszonynevek: a rendszó az a név, amelyen a személy működött.
- Leánykori név esetén a leánykori családnév a rendszó
- Férj családnevének használata esetén a férj családneve lesz a rendszó
- Férj családnevét a saját leánykori nevével használja, akkor együtt alkotja a rendszót.
Kivétel az amerikai és dél-afrikai összetett asszonynevek, itt a férj neve lesz az egységesített rendszó. - Ha a férj teljes nevét és teljes leánykori nevét használja, akkor a férj családneve a rendszó.
- Nagy szerepe van az utalóknak: pl. Harmos Ilona lásd Kosztolányi Dezsőné
- Vallási nevek:
- A pápák és ellenpápák nevét az uralkodók egységesített nevének mintájára kell leírni. Pl. Orbán (pápa) , II. à II. Orbán pápa
- A szerzetesek nevének egységesített formáját az adott kor névhasználati szokásai, vagy az adott kor névhasználati szokásai szerint kell kiválasztani. Pl. János (minorita) (15. század)
- A kanonizáltak (szentként, boldogként tisztelt személyek) egységesített neve a katalógus nyelvén használt névalak. Pl. Ferenc, Szent, Assisi
- Bibliai személyek egységesített nevét a katalógus nyelvén kell leírni. Pl. Ézsiás (próféta)
- Írói nevek, álnevek: az írói név lesz az egységesített név, az eredeti névről utalót készítünk.
Ha csak alkalmilag használt álnevet, ez nem lehet egységesített név.
A nem európai nyelvek névhasználata:
- Arab nevek: a név legismertebb eleme alatt kell besorolni.
- Kínai nevek: rendszava a családnév
- Indiai nevek:
- Csak egyéni név esetén ez lesz a rendszó
- Ha van utónév, akkor a név legismertebb része lesz a rendszó
- Héber nevek:
- Családnév nélküli névben az előnév lesz a rendszó
- Ha csak egyszerű utónevet használ, ez lesz a rendszó
- Összetett utónév esetén az összetétel első eleme lesz a rendszó
- Japán nevek:
- Csak egyéni név esetén az egyéni név lesz a rendszó
- Ha családnév is van, akkor ez lesz a rendszó
Testületi név, mint besorolási adat:
Testület:
Minden jogi intézmény, melynek saját hivatalos neve van
Egységesíteni kell: az a név, amelyen a testület kifejti működését, a testület
hivatalos teljes neve.
- Intézetek, vállalatok, egyesületek: Az egységesített név egésze rendszónak minősül.
Pl. Vígszínház (Budapest)- Ha a testület nevének rész a székhely, ez a rendszó részeként írható le. Pl. Veszprémi Nyomda
- Ha a székhely utolsó eleme a testületi névnek, és azonosításra nem szolgál, akkor lehet kiegészítő adat.
- Ha a név utolsó eleme a székhely de a név nélküle csak típust jelöl, akkor a rendszó részeként kell le írni. Pl. Theater in der Wien
- Ha több nyelven van hivatalos neve az intézménynek, akkor egyet kiválasztunk, a többiről utalót készítünk. Ha az egyik név magyar, akkor ezt kell egységesített névnek választanunk.
- A mindennapi életben meghonosodott névalakról, illetve a rövidítésekről utalót készítünk.
Nem tartozik egységesített névhez:
- Névkezdő névelő
- A testületnek adományozott kitüntetések megnevezése
- A testület jogállását kifejező jelölések
Kiegészítő adatok:
- Leggyakrabban a testület székhelye
- Ha a testület neve nem tartalmazza a testület típusát, akkor ezt is kiegészítő adatként kell leírni
- Megkülönböztető sorszám (ha számmal van kifejezve)
- Ha betűvel van a sorszám, akkor egységesített név része
- Rendezvények sorszámát, megtartásának évét, helyét
- Államhatalmi és államigazgatási szervek neve:
- Rendszóként a működési terület nevét, egyéb névelemként pedig a testület módosított nevét kell leírni
- Az egységesített név 2 részből áll: országnév (rendszó) és a testület neve (egyéb névelem)
- Alárendelt testületek: valamely testület szervezeti egységei, rendezvényei
- Az alárendelt testület neve általában tartalmazza a főtestület nevét
- Ha önmagában is alkalmas a testület azonosítására, akkor lehet egységesített név is, de a teljes névről utalót kell készíteni
- Rendszó: a főtestület neve és egyéb névelem az alárendelt testület neve:
- Tudományos akadémiák és felsőoktatási intézmények alárendelt testületei
(karok, tanszékek) - A főtestület szervezeti egysége (osztály) vagy választott szerve (elnökség)
- Ha az alárendelt testület neve csak a testület típusát jelöli meg
- Tudományos akadémiák és felsőoktatási intézmények alárendelt testületei
Ha egy testület neve megváltozik, akkor a testület új testületnek minősül. A régi és az új név közötti kapcsolatra utalni kell.
Földrajzi név, mint besorolási adat
- A név egésze rendszónak minősül
Három típusa van:- Igazgatási szervek:
- Országnevek: egységesített neve a magyar nyelvű alakja. Hiányában általában a magyar nyelvű teljes államnevet kell választani.
- Egyéb igazgatási területek neve: az egységesített név az igazgatási terület eredeti hivatalos nyelvű neve
- Helyiségnevek: egységesített név a helyiség eredeti hivatalos nyelvű neve
- Névváltozás esetén a földrajzi hely új helynek minősül. A régi és az új nevet utalóval össze kell kapcsolni.
- Gazdaság- és természetföldrajzi nevek: egységesített név a hely magyar nyelvű neve. Ha nincs magyar név, akkor az igazgatási hovatartozásának megfelelő hivatalos nyelvű nevet kell választani.
- Csillagászati nevek: egységesített neve a magyar nevük
- Igazgatási szervek:
A mellőzött nevekről utalót készítünk.
- Kiegészítő adatok:
- Földrajzi hely típusa: ha több földrajzi hely neve azonos
- A helyiségnevek nem kapnak kiegészítő adatot, pl Veszprém
- Igazgatási területek nevéhez a hely vagy terület típusát jelöljük meg pl. Veszprém (megye)
- Földrajzi hely hovatartozásának megnevezése akkor kell, ha azonos nevű település több országban is van. Pl. London (Kanada) és London (Nagy-Britannia)
- Földrajzi hely típusa: ha több földrajzi hely neve azonos
Cím, mint besorolási adat:
- Nem kell szükségképpen egységesíteni
- Nem írjuk a cím minden szavát nagybetűvel, csak ha az adott nyelv helyesírása előírja.
- Nem kell átírni a címben szereplő számokat, rövidítéseket, szimbólumokat
- A nem latin írásrendű címet transzliterálni kell
Egyszerű cím: az egésze a rendszó része
Összetett cím: a közös cím a rendszó, az összetett cím többi része egyéb címelemnek minősül
- Könyvek egységesített címe:
- A mű első kiadásának címe
- Ókori, középkori szerzők műveinél az eredeti címnek a nemzetközileg elfogadott változata, a címfejben a szerző neve után, második besorolási adat.
- Ismeretlen szerzőjű ókori, középkori műveknél az eredeti cím elfogadott változata, vagy a magyarra átültetett cím, ez címfejben első besorolási adat
- Vallások szent könyveinél a magyarra átültetett cím, ez címfejben első besorolási adat
- Szerzői gyűjtemények címeként a „Művek”, ha a kiadvány főcíme csak a szerző nevére és a gyűjtemény jellegére utal, ez címfejben második besorolási adat.
- Alaptörvények esetében a megállapodásos cím a melléktételben „Alkotmány”, „Törvény”, „Nemzetközi szerződés”.
- Kiegészítő adatok: zárójelben kell közölni
- Fordítás vagy leírt kiadás nyelvének megnevezése
- A leírt kiadás az eredeti művet nem teljes egészében közli
- Válogatott szerzői gyűjteményeknél a „Művek”
- „Alkotmány”, „Törvény” címe mellett a dokumentum keletkezési évének közlése
- Időszaki kiadványok egységesített címe:
- Az első részegység címét kell választani
- Ha egyidejűleg több nyelven is megjelenik, akkor minden nyelvi változat címét közöljük vagy a legkorábban indult kiadás címét választjuk
- Kiegészítő adatok:
- Műfaj megnevezése (azonos cím esetén)
- A kiadványra jellemző testület neve (azonos cím esetén)