A kommunikáció a latin communiare szóból származik. Jelentése: közölni, átadni, szállítani. Emberek, állatok, gépek egyaránt tudnak kommunikálni egymással. Köznapi értelemben:
Az emberi kommunikáció különböző jelek, jelrendszerek segítségével történő információközlést jelent.
Tipikus formája a nyelvi jelekkel történő információközlés. A beszéden kívül számtalan másfajta jel lehet az ember számára valamilyen információ hordozója. Pl.: kotta, térkép, kézjel stb.
Különböző jeltípusokat különböztetünk meg:
Index: melyek reprezentálják magát a széles értelemben vett tárgyat. Pl.. egy adott állathoz tartozó lábnyom.
Ikonok. A valóság leggyakrabban leegyszerűsített, de lényegmegragadó megjelenései. Pl.: halálfej.
Szimbólum: melyek a fogalmak jelzései. A szó jelentése: jelkép. Ilyen pl.: a lánc, mint a rabság jele.
Jel bármi lehet, ami valamire utal. A kommunikáció alapja az a jel, más szóval kód, ami valamilyen információt hordoz.
Digitális kód: tetszőlegesen választott, egyezményes jelek. Pl.: beszéd.
Analóg kód: melyek az eseménnyel valamilyen közvetlen függvénykapcsolatban állnak, s azt közvetlen módon jelzik. Pl: mimika.
A kommunikációnak többféle formája, szintje, fejlettségi foka van.
Az emberspecifikus kommunikáció szimbólum kommunikáció. Egyedisége abban van, hogy egyedül az ember viselkedik, és cselekszik megtanult szimbólumok keretében.
A fejlett kommunikációs mechanizmusok a társadalmi kommunikációban valósulnak meg. Ilyen a tömegkommunikáció, melyben a közlések elsősorban egyoldalú közvetítéssel történik. Ilyen eszközök: írott sajtó, rádió, TV, Internet.
A sikeres kommunikációhoz elengedhetetlen a közmegegyezésen alapuló kód használata, valamint a hely, az idő és a személy kontextusa.
Az emberi kommunikáció csatornái:
VERBÁLIS (fogalmak)
- Beszéd
- Írott szöveg
- Adatbázisok
- Tervrajz
- SMS, MMS
- Levelezési listák
- Chat
NONVERBÁLIS (érzelmek)
- Tekintet
- Mimika,
- Gesztusok
- Testtartás
- Proxemika
- Vokális intonáció
- Emblémák
- Testi érintés
Kommunikációs modellek:
A legáltalánosabb kommunikációs modell SHANNON-tól származik. Feltételezi, hogy a kommunikáció független az adó, a befogadó, a jel és a kód természetéttől.
Jakobson kommunikációs modellje:
Ahhoz, hogy az üzenet mindkét fél számára érthető legyen, szükség van egy közös kódra, ami akkor tud hatékonyan működni, ha létezik egy valóságos kontextus. A kontaktus a fizikai csatornát jelenti, ami pszichológiai kapcsolatot is feltételez a feladó és a címzett között. Ezek biztosítják az interakciót.
A nyelvi kommunikáció alapfunkciói:
- Emotív (érzelmi) funkció: a kommunikátor érzelmeit fejezi ki az üzenettel kapcsolatban.
- Konatív (felhívó) funkció: a címzettre irányul. Pl.: felszólítás.
- Fatikus funkció: a kommunikáció létrehozására, fenntartására irányul.
- Metanyelvi funkció: a kódra utal, magáról a nyelvről szól a kommunikáció.
- Poétikai funkciót az üzenet hordozza, mellyel esztétikai hatást érünk el.
- Referenciális funkció: közöl, tájékoztat. A kontextussal van kapcsolatban. Pl.: útbaigazítás.
Az emberi kommunikáció tranzakciós modellje:
A két- vagy többoldalú kommunikációs rendszerben megjelenik a visszacsatolás fogalma, ami viszonylagosan stabillá teszi a rendszert. Az emberi kommunikáció két közlési módot használ. A verbális és a nemverbális csatornán történő információtovábbítást. A nonverbális közlések a kezdetiek. A szóbeli (nyelvi) kommunikáció a tanulási folyamat eredménye.
A visszacsatolásnak két típusa van:
- Pozitív: nyílt visszacsatolás, ha a feedback valamilyen változást idéz elő a folyamatban.
- Negatív: zárt, ha a visszacsatolás stabilizálja a helyzetet.
A kód egyezményes jelekből áll, amelyet ha a VEVő ismer és felismer, azokat képes dekódolni. A jelek csatornákon jutnak el az ADÓ-tól a VEVő-ig, aki a kapott információt dekódolja, majd valamilyen formában visszacsatolja. Ez a folyamat mindig ismétlődik.
Az emberi kommunikáció csatornái:
A verbális kommunikáció:
Szóbeliség, beszéd. Egyedül az ember képes szóban is kifejeznie magát. A nyelvi jel az egyik legbonyolultabb közlésre is alkalmas. A különféle szakmai nyelvek egyes csoportokban megteremtik az identitást és növelik a csoport presztizsét.
Nonverbális kommunikáció:
Testbeszédek, testnyelvek. Hasonlóan a beszédhez, érzéseket lehet velük kifejezni. Hatékony olyan üzenetek közvetítésében, amelyeket nehéz szóban kifejezni. A testnyelvi kifejezések genetikusak, egy részét nem kell megtanulni, mert örökletesek.
Metakommunikáció:
A szó jelentése: kommunikáció a kommunikációról. Ez egy gyűjtőnév, mert a közlés alapja nem a nyelv, hanem a testbeszédnek egy másik csatornája, ami a szóbeli közlést kiegészíti. Az anyanyelvvel együtt sajátítjuk el, többnyire a verbális közlések megerősítésére, értékelésére vagy tagadására használjuk.
Ide tartozik: szemkontaktus, vokális csatornák, testnyelvi és térközszabályozás=proxemika.
Nonverbális csatornák:
A tekintet:
Érzéseket közvetít. Már a kapcsolatfelvétel szakaszában megjelenik a szemkontaktus. Következtetni lehet a kapcsolat további menetére. Visszajelzést ad a befogadó attitűdjeiről. Létezik érdeklődő, kíváncsi, elfogadó, szemérmes, csábító, kihívó stb. többnyire nem tudatosak.
Mimika:
Érzelmek kifejeződése az arcon. Az érzelmek leggyakrabban az arcon jelennek meg. Kevésbé kultúrafüggőek. Hétféle érzelem jelenik meg az arcon: öröm, harag, meglepetés, félelem, undor, szomorúság, érdeklődés.
Gesztusok:
A gesztusokban van a legtöbb egyezményes jel, embléma. Ide tartozik a fej, kéz, és kar mozgása. Egy részük tudatos, mozgásuk jelentést hordoz. Más részük nem tudatos. Erősen kultúrafüggő. Pl.: olaszok széles gesztusokkal beszélnek.
- Fej gesztusai: bólogatás, igenlés, tagadás, szomorúság.
- Kéz gesztusai: hívhatunk, elutasíthatunk, könyöröghetünk, tiltakozhatunk, figyelmeztethetünk stb.
- Kar gesztusai: a kéz gesztusainak durvább kifejeződései.
Testtartás:
Többnyire tudattalan. Az érdeklődő ember előredől, a szomorú magába roskad, s szónok kihúzza magát, határozott a fellépése.
Tükörmozgás: ugyanazt a testtartás veszik fel az egymáshoz közelálló személyek.
Térközszabályozás:
Ez a proxemika. HALL négyféle zónatávolságot különített el:
- Bizalmas zóna: 0-45 cm-ig. ide csak a hozzánk közel állókat engedjük be. Itt a suttogásnak és az érintésnek van elsősorban szerepe.
- Személyes zóna: 45-120 cm-ig. még mindig a kölcsönös érzelmek dominálnak. Ide az idegent egy kézfogás erejéig beengedjük.
- Társasági zóna: 120-360 cm-ig. az érzelmek másodlagosak. Formális kapcsolatokra jellemző. A felek már nem akarják megérinteni egymást. Szemkontaktus és a normál hangerejű beszéd jellemzi.
- Nyilvános zóna: 360 cm felett. A verbális és nemverbális kifejezések hangsúlyosak. A felek bármikor kiléphetnek ebből a zónából, senkit sem érdekel.
Vokális jelek:
Más néven paralingvisztika. Pl.: hangszín, hanglejtés, a beszéd sebessége, ritmusa, hangereje. Vannak olyan vokális jelek, amiknek önmagukban is jelentéssel bírnak. Pl.: sírás, ásítás, nevetés.
Emblémák:
A megjelenés kommunikációs funkciója. Pl.: haj elrendezése, színe, körömlakk, ékszerek, ruházat, az egyén illata is jelentéssel bír. Ezek kifejezik az egyéniséget.