A személyiségfejlesztés főbb területei
- Az önismeret fejlesztése
- Az identitás kialakulásának segítése
- Az empátiás képesség fejlesztése
Az önismeret: a Johary ablak
| Magam által | Ismert | Ismeretelen |
| Ismert | NYÍLT | VAK |
| ismeretlen | REJTETT | TUDATTALAN |
Az identitás:
- Az identitás a szocializáció során kialakuló én-azonosság tudata: ki vagyok?
- Az én és a nem-én közötti dialektikus kapcsolaton alapul.
- Erikson: az identitás-érzés egész életen át való fenntartására irányuló törekvés a személyiségfejlődés fontos motívuma.
- Az identitás-hipotézis nagy valószínűséggel beteljesíti önmagát.
Az identitás összetevői:
- Társadalmi identitás: a nagycsoportok között önmagunkat az ismerősség-idegenség dimenziójában határozzuk meg.
- Személyes identitás: azonosságtudat révén a személy megteremti a maga változatlanságának fikcióját.
- Kulturális identitás: a kultúra és az önazonosság kollektív elképzelése.
Speciális identitások:
- Paradox identitás: ellentmondásokon alapul.
- Meghasadt identitás: skizofrénia.
- Negatív identitás: a „ki nem vagyok,” a hangsúlyozott.
- Virtuális identitás: a személyközi és a társadalmi azonosságtudat elmosódhat – szabadságérzés.
Empátiás képesség:
- Beleélőképesség a másik ember érzelmi állapotába.
- Affektív folyamat: nonverbális jelzések felfogása.
- Az érzelmi intelligencia része.
- Kognitív folyamat: az észlelés értelmezése.
- Attitűd (Rogers): a másik személyiségének feltétel nélküli elfogadása és annak kinyilvánítása.
Az empátia fejlesztése:
- Lebegő figyelem.
- Az érzelmi ráhangolódás nyomán a saját érzelmeink által felszínre hozott ismerettartalmak önreflexiója.
- Nonverbális jelzések felfogásának és megértésének fejlesztése.
- Szerepcsere (pszichodráma, Jene Elliot kísérlete)