Az anómia (Durkheim) a céltalanság, irányvesztettség érzése, mely bizonyos társadalmi feltételek révén alakulhat ki.
Deviancia az olyan normák vagy normarendszerek megszegése, amelyeket az társadalom többsége elfogad.
Durkheim: az anómia fogalmát annak kapcsán vezette be, hogy a modern társadalmakban a hagyományos normák és szabályok föllazulnak, újak viszont nem váltják fel őket » céltalanság, irányvesztettség » anómia tehát:
- anómia akkor alakul ki, amikor a társadalmi élet egy adott területén nem léteznek világos szabályok, amelyek vezérelhetnék az emberek viselkedését
- Durkheim szerint ilyenkor az emberek megzavarodnak, nem találják helyüket, következésképp az anómia az öngyilkosság hátterében álló társadalmi tényezők egyike
Merton:
- módosított anómiafogalma arra a feszültségre utal, amit az elfogadott normák és a társadalmi valóság közötti szakadék okoz (pl. társadalmi norma: aki keményen dolgozik, előbb-utóbb megkapja méltó jutalmát; társadalmi valóság: a hátrányos helyzetűek akármilyen keményen is dolgoznak, jóval kisebb eséllyel indulnak jobb sorsú társaiknál ugyanazon célért)
A fenti feszültség kezelésének formái:
|
| konformista | újító | ritualista | visszahúzódó | lázadó |
| A társadalom által meghatározott értékekeket… | elfogadja | elfogadja | betartja, de már csupán kötelességből | elutasítja | elutasítja, helyettük újakat keres |
| A társadalom által biztosított eszközöket… | elfogadja | elutasítja, azok helyett törvénytelen eszközökhöz nyúl | elfogadja | elutasítja | elutasítja, helyettük újakat keres |
| Példa | az emberek többsége | bűnözők | a sem jó fizetéssel, sem karrierrel nem kecsegtető munkák lelkiismeretes végzői | az önellátó kommunák tagjai | radikális politika csoportok |
Magyarország:
fontos, hogy ahogyan rengeteg országban, Magyarországon sincs pontos képünk a deviáns magatartásformák gyakoriságáról « adatfelvételi és statisztikai nehézségek
- az öngyilkosság:
- legpontosabb adatok ezen deviancia kapcsán állnak rendelkezésünkre, egészen az 1880-as évek elejéig
- 1994-ben majd’ 3500 befejezett öngyilkosság (az öngyilkossági kísérletek száma azonban ennek legalább ötszöröse volt); a halállal végződő öngyilkossági kísérletek az életkorra együtt növekednek
- az öngyilkosok ¾-e férfi
- Mo. az 1900-as évek eleje óta a legnagyobb öngyilkossági gyakoriságú országok köz tartozik, olyannyira, hogy nálunk a legmagasabb az öngyilkossági arányszám a világon (1954-1982: folyamatos emelkedés, 1983: csúcs; 1984-1987: stagnálás; 1987-: csökkenés)
- a bűnözés:
- adatok a két világháború közötti korszakig visszamenően
- fontos, hogy az elítéltek száma a büntetőjogtól és a bírósági gyakorlattól is függ (lásd: közveszélyes munkakerülő a szocializmusban)
- 1990-en óta növekszik az elítéltek száma « az ismertté vált bűncselekmények száma a rendszerváltást követen ugrásszerűen megnőtt – 1988: 185 ezer, 1995: 502 ezer; (a növekedés elsősorban a lopás kategóriájában érhető tetten)
- az elítéltek többsége fiatal felnőtt férfi
- a bűnözés hirtelen megnövekedésének okait nem tudhatjuk pontosan, persze tippek azért vannak:
- a rendőrségi bűnüldözés hanyatlása
- a határok átjárhatóvá válása
- a szervezett bűnözés megnövekedése
- az állampolgárok saját tulajdonában lévő vagyonának növekedése
- az alkoholizmus:
- nincsenek pontos statisztikai adatok
- 1995: majdnem 8500 májzsugor miatti haláleset (az 1950-es évektől kezdődően folyamatos emelkedés) » ez arra enged következtetni, az alkoholizmus egyre terjed a társadalomban
- sajnos azonban ez az adat sem adott év alkoholistáinak számát mutatja: a májzsugorodáshoz hosszas ivászat szükségeltetik, így hát kb. egy évtizeddel előbbi adatot mutat a májzsugorodás miatt elhalálozottak száma
- a korösszetétel alapján az alkoholisták egyre fiatalabbak és egyre több közöttük a nő
- az okok:
- párkapcsolati problémák
- munkahelyi konfliktusok
- karrier problémák
- kábítószer-fogyasztás:
- kevés adat, hiszen viszonylag fiatal jelenség
- valószínűleg az 1960-as évek végén kezdődött, elsőként szipuzás
- 1970-1973 csak Budapesten észlelt
- 1975-re országszerte megjelenik
- inkább férfiak és fiúk
- a szipuzás inkább a hátrányos helyzetűek között
- a leggyakoribb a marihuána és a nyugatók
- okok kábítószeres fiatalok esetében:
- családon kívüli nevelkedés
- zilált családi helyzet
- lelki betegségek:
- nincsenek pontos adatok: az alsó határ a pszichiátriai gondozóintézetekben nyilvántartott betegek száma – 1994: 138 ezer, illetve az ideg- és elmegyógyintézetekből kibocsátottak száma (a számításokat megnehezíti a kettő közötti jelentős átfedés)
- mindkét szám lassan nőtt az utóbbi időben, de az ellátás keretei is bővültek, így ez alapján nem sok következtetést vonhatunk le
- egyre nőnek a társadalmi távolságok: a szegények és munkanélküliek között egyre több lelki beteg, mint a jobbmódúak között
- több depressziós és neurotikus nő, mint férfi
- okok:
- stressz
- családi problémák
- okok általában és mindenféle deviancia kapcsán:
- a deviáns viselkedés kezdete előtt akkut feszültséghelyzet, pl. családi konfliktus., elmagányosodás stb.
- nem házas felnőttek körében gyakoribb (tehát érvényesül a család egyik funkciója: a szülők pszichés védelme)
