A politika azon hatalmi eszközök összessége, amelyek meghatározzák a kormányzati tevékenységek hatókörét és tartalmát. A demokrácia (görög eredetű: nép + uralom) olyan politikai rendszer, amely az állampolgároknak lehetővé teszi a politikai döntéshozatalba való beleszólást (részt vehetnek abban személyesen, vagy az általuk választott képviselő révén). Az uralom a jogosnak vagy legitimnek tekintett hatalom.
A politika és a demokrácia összefüggései:
Karl Popper
- demokratikus a politikai rendszer abban az esetben, ha az állampolgárok erőszak nélkül leválthatják, kicserélhetik az uralmon lévőket, ha többségük nincs velük megelégedve
- ezek szerint ott, ahol meghatározott időnként meghirdetett parlamentáris választásokon több párt is indulhat, s az ezen legtöbb szavazatot kapó párt vagy koalíció alakíthat kormányt
Dahrendorf
- politikai demokrácia csak ott létezik, ahol az autoritárius rendszer leváltása után már legalább kétszer sor került a fenti választási procedúrára, s mindkétszer sor került a kormányváltásra
Smelser
- a fentieken túl tartalmi elemek is:
- formalizált versengési mechanizmus, azaz választások útján kerülhetnek a döntéshozók hatalomra
- a döntéseket állandó versenyhelyzetben hozzák (ellenzék, érdekcsoportok stb. befolyása és nyomása)
- a hatalom csak intézményes korlátokon belül gyakorolható
- létrejötthez fontos, hogy a társadalom tagjai egyazon közösség tagjainak érezzék magukat
Az uralom típusai:
Weber nevéhez köthető az uralom kategorizálása
- tradicionális uralom: az alávetettek azért fogadják el a hatalmat birtokló személyét, mert az a hagyományokon alapul, a modern társadalmakban szerepe igen csekély
- karizmatikus uralom: a legitimitás alapja az uralkodó személyisége: a nép bölcsnek, jóságosnak, igazságosnak, rátermettnek tartja, pl. Gandhi, Napóleon, Hitler
- racionális-legális uralom: az uralkodó hatalma azon alapul, hogy alkotmányos jogok révén jutott hatalomra, pl. többpártrendszerű, demokratikus társadalmakban ez van, sok korlátja van, ám biztonságosabb, mint a karizmatikus hatalom
