I.Személyiségi jogok a polgári jogban:
A polgári törvénykönyvben nevesített(legfontosabb)személyiségi jogok:
1.A személyhez fûzõdõ jogok általános védelme
2. Névvédelem
3. A jó hírnév, a becsület és az emberi méltóság védelme
4. Sajtó-helyreigazítás
5.A képmás és a hangfelvétel védelme
6. Titokvédelem
7.A magánlakás védelme
8. Az adatvédelem
-egyéb itt nem nevesített jogokról, pl. magzati élet védelme, kegyeleti jog, stb. más,külön törvények rendelkeznek.
II.Polgári jogban biztosított védelmi eszközök:
a)Az emberi személyiség objektív feltételű védelmi eszközei =>jogsértés bírói megállapítása, eltiltás, elégtétel adására való kötelezés ,megsemmisítésre kötelezés
b)emberi személyiség védelmének szubjektív feltételű védelmi eszköze:vagyoni kár,vagy személyiségi jog megsértése esetén=> kártérítésre kötelezés
c) bírság, ha a kártérítés címén ítélhetõ összeg nem áll arányban a jogsértõ magatartás felróhatóságával(tehát, ha keveslik az összeget) Þ a bíróság közérdekû célra fordítandó bírságot is kiszabhat
-ezeketgyakran együtt szabják ki, pl.szellemi alkotásoknál(cdket 20000 példányban lemásolod ,rajtakapnak, fizetsz 1 milát+másolt cdk megsemmisítésére köteleznek)
III.A személyhez fûzõdõ jogok érvényesítése (85. §)
- főszabály:csak személyesen vagy jogi képviselővel lehet őket érvényesíteni
- kivétel:
- cselekvőképtelen (helyettük tves képviselő, gyám, gondnok, esetleg ügyész)
-elhunytak=>kegyeleti jogokat(pl. ha az az elhunytat rágalmazzák halála után) a hozzátartozók érvényesíthetnek
Részletezve(egyszer olvasd el)
A személyhez fûzõdõ jogok általános védelme(76§)
- a személyhez fûzõdõ jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani (generálklauzula, általános védelem)
- védelemre jogosultak: emberi személyek + jogi személyek (kivéve csak embereknél elõforduló személyeségi jogok: pl. testi épség, egészség, emberi méltóság, stb)
- korlátozás: a sértett beleegyezése, a jogosult hozzájárulása a magatartáshoz kizárja a jogellenességet (pl. mûtétbe való beleegyezés Þ testi sértéshez való hozzájárulás), de: hozzájárulás nem sérthet v. veszélyeztethet társ-i érdeket (pl: öncélú mûtét tilos)
- személyhez fûzõdõ jogokat korlátozó szerzõdés v. jognyilatkozat semmis
3. A személyiségi jogok sérelmének különös esetei
- megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos jogok
- lelkiismereti szabadság a része (vallási meggyõzõdés szabad kinyilvánítása->külön tv)
- más kiemelten fontos személyiségi jogok
- személyes szab. jogellenes korlátozásának tilalma
- szabad csel, mozgás
- tartózkodási hely, lakóhely, munka szabad megválasztása
- gondolatközlés, véleménynyilvánítás, bírálat szab-a
- jogos korlátozás: büntetõeljárás, büntetõ-végrehajtás, hadkötelezettség, kényszer-gyógykezelés
- testi épség, egészség megsértésének tilalma
- testi épség: az egész emberi test minden részének sértetlensége
- egészség: emberi szervezet zavartalan mûködése
- mûtét = kockázat Þ beteg írásbeli hozzájáruló nyilatkozata kell (jogosult minden beavatkozást megtiltani); részletesen fel kell világosítani
- vagyoni kár és nem vagyoni kárigény is érvényesíthetõ az esetek többségében
4. Névvédelem (77. §)
- névviselés joga másokat kirekeszt annak jogtalan használatából
- névviselés funkciói:
- a név viselõjének azonosítása a társ. szempontjából
- a társ. többi tagjától való megkülönböztetés
- jelzi a családhoz tartozást, az apai (v. anyai) leszármazási vonalat)
- magyar sajátosság: elõl a vezetéknév
- névviselés részletes szabályai: anyakönyvi és családjogi jogszabályok
- névviselési kötelezettség alól kivétel:
- tudományos, mûvészi, irodalmi, v. közszerepléssel járó tevékenység felvett névvel is folytatható, de: felvett név nem egyezhet más hasonló közszereplést folytató személy nevével
- jogsérelem és jogvédelem álnevek, fedõnevek, csúfnevek, becenevek esetén is jelentkezhet
- névviselési jog sérelme: ha vki jogtalanul más nevét használja, v. jogtalanul máshoz hasonló nevet visel
- tudományos, mûvészi, irodalmi tevékenység (egyéb közszereplés, pl: politikus nem!): ha ezt folytató személy neve összetéveszthetõ már korábban hasonló tevékenységet folytató személy nevével Þ késõbbi pályakezdõ csak megkülönböztetõ toldással, v. elhagyással használhatja nevét
5. A jó hírnév, a becsület és az emberi méltóság védelme (76., 78. §)
- hírnév: társ-i, közéleti, gazd-i ismertség (trv csak ha kedvezõ, akkor védi)
- becsület: egyéni értékek elismerése a társ. részérõl
- emberi méltóság: minden embert megilletõ emberi alapjog
- mindenki emberhez méltó életvitelt köteles kialakítani
- minden más személy köteles tartózkodni a fenti akadályozásától
- a jóhírnév védelme
- a sérelem megállapításának feltételei:
- vmilyen személyt sértõ közlés
- szóban, írásban, képekkel, jelekkel, mozdulatokkal
- közvetlen, v. közvetett (híresztelés)
- a tényállás kifejezése
- nyíltan, burkoltan, v. elhallgatés útján (pl. azt nem mondják, hogy a vád alól felmentették)
- a tényállás objektív valótlansága
- pl. célzatos csoportosítással, lényeges elemek elhallgatásával, lényegtelenek felnagyításával
- ezzel a személy hátrányos értékelése
- a becsület védelme
- a személyiség téves értékelése ellen véd
- sértés pl: személyiség értékének meg nem felelõ értékelõ, bíráló közlések
- az embert magatartásától függõen illeti meg
- emberi méltóság védelme: minden embert megillet
6. Sajtó-helyreigazítás (79. §)
- sajtójog: sajtótv, polgári eljárásjog, ptk, btk
- sajtó: vélemény- és sajtószab - személyiségi jogok megsértése
- a sajtótrv szerint a sajtó tevékenysége:
- hiteles, pontos, gyors tájékoztatás
- sajtószab gyakorlása nem valósíthat meg bûncsel-t, ill. elkövetésére nem hívhat fel , nem sértheti mások személyéhez fûzõdõ jogait
- nyilatkozat nem közölhetõ, ha az azt adó személy arra hivatkozva, hogy azt az újságíró megváltoztatta nem engedi közölni
- sajtóhelyreigazítási kérelem:
- az igényelheti, akinek személyét érinti a közlemény
- határidõk:
- sajtóhelyreigazítás kérhetõ: a közlemény megjelenésétõl (v. közvetítéstõl) számított 30 napon belül írásban (jogvesztõ jellegû)
- helyreigazítási kötelezettség: (megtagadható Þ per)
- napilap: kézhezvételtõl számított 8 napon belül
- folyóirat, filmhíradó: következõ szám
- rádió, tv: 8 napon belül, a sérelmes közléssel azonos napszakban
- helyreigazítási kötelezettség elmulasztása: 15 napon belül kereset indítható
- helyreigazítási per: a közleményt átfogóan kell vizsgálni
- közömbös részletek, pontatlanságok nem adhatnak alapot
- véleménnyilv., értékelés, bírálat, társ-i, pol-i, tudományos, mûvészeti vita önmagában nem lehet sajtó helyreigazítás alapja
- jogsértés a mástól szerzett értesülés továbbadásával, híreszteléssel is megvalósulhat
- bûntetõ-eljárásról való tudósítás: objektív + felmentõ ítéletetrõl az érintett kívánságára tudósítani kell az olvasókat
- helyreigazító közleményként a jogosult válaszlevele közzétételét is kérheti
- helyreigazító közlemény kötelezõ elemei:
- mely tényállítása volt valótlan
- mely tényeket tüntet fel hamis színben
- melyek a valós tények
- max. bírság: 500.000 Ft (közcélra kell fordítani)
7. A képmás és a hangfelvétel védelme (80. §)
- az emberi személyiség külsõ megjelenése: kép, hang (azonosít, egyéniesít)
- képmás: rajz, vázlat, festmény, szobor, fénykép, film
- hangfelvétel: bármilyen hangrögzítõ és továbbító eszköz
- általános szabály: k+h-val való visszaélés tilalma
- visszaélés: visszaélésszerû készítés, felhasználás, nyilvánosságra hozatal
-főszabály: k+h nyilvánosságra hozatalához az érintett személy hozzájárulás szükséges
- nem kell hozzájárulás:
a)nyilvános közszereplésen készült k+h
- közéleti emberek nyilvános fellépése
- hallgatóság, tüntetés résztvevõje, járókelõ (tömegfelvételek)
b)eltűnt, v. bűncselekményt elkövetõ személyrõl készült k+h sem kell hozzájárulás, ha:
- nyomós közérdek, v. méltánylást érdemlõ magánérdek indokolja,
- hatóság engedélyezi
- nyilvános bír-i tárgyalásról k+h: a bírósági tanács elnöke és az érintett személyek hozzájárulásával (súlyos bûncsel.: elég a tanács elnöke)
8. Titokvédelem (81. §)
- titok: az emberek szűk köre által ismert, adott személyre vonatkozó tények, adatok, következtetések, melyeknek egy zárt körbõl való kikerülése sérti az adott személy érdekét
- nevesített titkok a ptkban: a levéltitok, a magántitok, az üzemi és üzleti titkot
- Ptk-ban nem nevesített titokfajták pl.
- orvosi titok (Eütv tartalmazza)
- titoktartás köre:
- orvosi adatok
- megbetegedés körülményei
- egyéb adatok (családi, mh-i körülmények)
- orvos: negatív kötelezettség (csak beteggel, ill. hozzátartozójával közölhet adatot)
- érintett személy felmentést adhat alóla
- jogszab. ad felmentést: pl. fertõzõ betegségek, tanuzás
- vizsgálatra vonatkozó feljegyzések, kórlapok másolatának kiadása nem kötelezõ
- ügyvédi titoktartás
- ügyvéd-ügyfél jogviszony: bizalmi kapcsolat
- ügyvédi titok: a megbízás keretében az ügyvéd tudomására jutott minden tény és adat (ügyvédnél õrzött iratokra, ügyvédjelöltekre is vonatkozik)
- gyónási titok: csak egyház trvkönyv szabályozza
- államtitok, szolgálati titok, üzleti titok, bantitok, üzemi titok
9. A magánlakás védelme (82. §)-ez nem túl lényeges….
10. Az adatvédelem (83. §)
- tömeges adatnyilvántartás terjed Þ személy tudta nélkül rengeteg adat gyûjthetõ róla
- 1992 évi LXIII. tv (adatvédelmi tv)
- információs önrendelkezési jog: a személy maga rendelkezik személyes adatainak sorsáról (felvétel, felhasználás)
- célhoz kötöttség: személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott jogszerû célra és mértékben lehet
- személyes adat: személlyel összefüggésbe hozható adat, abból következtetés vonható le rá nézve (pl. hitelképesség, alkalmasság)
- különleges adat: faj, nemzet, pol-i vélemény, pártállás, büntetett elõélet, egészségi állapot: csak trv és csak hozzájárulással rendelheti el kezelését
- adatkezelés: felvétel, tárolás, feldolgozás, továbbítás, megváltoztatás
- közérdekû adat: nem személyes és nem különleges adat
- garanciális intézmény: adatvédelmi biztos (ombudsman), adatvédelmi iroda
